A tapasztalat azt mutatja, hogy mi, emberek imádjuk a listákat… A TOP10 fagyizó a városban, 15 tipp a *mindenki válassza ki az aktuális vágyainak megfelelőt* életmód kialakításához, a 3 legjobb fényvédő, 5 könyv a strandra… Nincsenek ezzel másként a The New York Times szerkesztőségénél sem. Az már alap, hogy hetente közlik az Egyesült Államokban eladott könyvek rangsorát – ezt az elismerést szeretjük itthon is közhírré tenni –, ám nem olyan rég megjelent egy lista, amitől felbolydult a könyves szakma.
A 21. század 100 legjobb könyve sok érdekességet tartogat, a kiválasztásában 503 ember vett részt. Az újság Book Review rovatának munkatársai mellett írók, költők, kritikusok és híres könyvmolyok – többek között Stephen King, James Patterson, Karl Ove Knausgaard, Sarah Jessica Parker, Nick Hornby – kedvenceit összegzi. Mi is kiválogattuk ebből a listából a Libri Kiadói Csoport gondozásában magyarul megjelent köteteket, amit örömmel tárunk olvasóink elé.
Reméljük, van köztük olyan, ami már régóta a könyvespolcotok dísze, de akad olyan is, aminek olvasásához most meghozzuk a kedveteket. Jó böngészést! (A könyvek címe előtt mindig azt jelezzük, hogy a listán hányadik helyen szerepelnek.)
95. Hilary Mantel: Holtaknak menete (Tudor-trilógia 2.) (Libri Kiadó, fordította: Gázsity Mila)
A kötet a lista élbolyában tanyázó Farkasbőrben című kötettel induló Tudor-trilógia második része, amelyben elképesztően élettelien és érzékletesen mutatja be a királyi udvar szerelmi és politikai intrikáit.
92. Elena Ferrante: Amikor elhagytak (Park Kiadó, fordította: Balkó Ágnes)
A titokzatos szerzőnek ez egy újabb regénye, ami felkerült a The New York Times listájára. Ebben a történetben egy szerelem bukásának, egy párkapcsolat kiüresedésének megrendítő eseményei bontakoznak ki; a főhős útja, amelyet tragédiákkal terhelten, konok makacssággal végigjár, drámaian egyedi, és éppen egyediségében hordozhat megváltó üzenetet minden sorstársának.
91. Philip Roth: Szégyenfolt (Helikon Kiadó, fordította: Sóvágó Katalin)
Philip Roth Amerika-trilógiájának harmadik kötete egyszerre szól a cancel culture-ről, a faji kérdésről, a PTSD-ről és a tehénfejésről. Felszínén ott lebeg a Lewinsky-botrány, és a rá adott társadalmi reakció, valamint a képmutató ítélkezés háttere. De vajon mi történik, ha az amerikai álom megvalósítása érdekében valaki ezt a képmutatást kénytelen életstratégiává emelni?
80. Elena Ferrante: Az elvesztett gyerek története (Nápolyi regények 4.) (Park Kiadó, fordította: Verseghi Anna)
A kötet a lista élén végzett Briliáns barátnőm című kötettel induló Nápolyi regények-sorozat zárórésze, amely két nő hat évtizedes történetét és vele Nápoly és egész Olaszország történelmét mutatja be. Elena Ferrante, a 19. századi nagy írók méltó utódaként, a korábbiaknál is teljesebb, gazdagabb, pezsgőbb, feledhetetlen világot tár elénk.
79. Lucia Berlin: Bejárónők kézikönyve – Válogatott történetek (Jelenkor Kiadó, fordította: Marton-Bíró Júlia)
A kötet az amerikai novellista, Lucia Berlin válogatott történeteit gyűjti egybe, aki szembenézett démonjaival – az alkohollal, a kábítószerekkel, egy bántalmazó és sérült anyával, a magánnyal és betegségekkel. Történeteit, amelyek egyszerre ironikusak és tragikusak, drámaiak és szatirikusak, a huszadik századi Amerika mindennapjaiban rejtőző csodák és személyes tragédiák teszik felejthetetlenné. A kötethez Lydia Davis írt előszót.
71. Tove Ditlevsen: Koppenhága-trilógia (Park Kiadó, fordította: Kertész Judit)
Az 1960-as és 70-es évek fordulóján napvilágot látott memoárban Ditlevsen fájdalmas őszinteséggel tárja az olvasó elé legszemélyesebb élményeit, élete legintimebb történéseit. Mesél koppenhágai gyerekkoráról, fiatalságáról, íróvá válásáról, házasságairól és függőségéről. A trilógia magyarul a Gyerekkor, az Ifjúkor és a Függés című kötetekben jelent meg.
68. Sigrid Nunez: A barát (Libri Kiadó, fordította: Hoppán Eszter)
A szeretet, a barátság és a veszteség megindító története. Vallomás, mely hol szívbe markoló őszinteségével, hol zavarba ejtő éleslátásával, hol finom humorával ejti rabul az olvasó szívét, miközben megmutatja, milyen semmi mással össze nem vethető, mágikus kötelék alakulhat ki ember és állat között.
65. Philip Roth: Összeesküvés Amerika ellen (Helikon Kiadó: Sóvágó Katalin)
Philip Roth 2004-ben megjelent nagy sikerű alternatív történelmi regényében egy olyan Egyesült Államok feszültségekkel teli politikai-társadalmi látképe tárul elénk, ahol Franklin D. Roosevelt elveszíti az 1940-es választást, és helyét az európai háborúba való beavatkozást radikálisan ellenző Charles A. Lindbergh veszi át, aki a náci eszmék szimpatizánsa…
46. Donna Tartt: Az Aranypinty (Park Kiadó, fordította: Kada Júlia)
A tizenhárom éves Theo Decker csodálatos módon túlél egy katasztrófát, amely egyébként szétrombolja az életét. Magára marad New Yorkban, és egy gazdag barátjának családja fogadja be. Sóvárog az anyja után, és görcsösen ragaszkodik ahhoz a tárgyhoz, amely a leginkább emlékezteti rá: egy kis méretű, varázslatos festményhez, amely végül az alvilágba sodorja.
39. Jennifer Egan: Az elszúrt idő nyomában (Jelenkor Kiadó, fordította: Simon Márton)
„»Szex, drogok és rock & roll« – lepusztulás, legendává válás, újrakezdés. A teljes palettát látjuk a legelejétől a legvégéig és vissza. Mint egy felejthetetlen rockkoncert: életre szóló élmény. Hát, ilyen ez a regény.” – Simon Márton
38. Roberto Bolaño: Vad nyomozók (Jelenkor Kiadó, fordította: Kertes Gábor)
Roberto Bolaño a Vad nyomozókat a nemzedékéhez írt szerelmes levélnek nevezte. A kötet a zsigeri realista költészeti mozgalom és egy 20 éven át tartó nyomozás töredékes, csapongó története egy rejtélyes módon eltűnt költőnő, Cesárea Tinajero után.
31. Zadie Smith: Fehér fogak (Helikon Kiadó, fordította: Sóvágó Katalin)
Zadie Smith 2000-ben megjelent, ma már szinte klasszikusnak számító csúcsműve fergeteges történet barátságról, szerelemről, háborúról, három kultúráról, három családról – és arról, milyen csalafinta módon térhet vissza életünkbe a már elhagyottnak hitt múlt.
28. David Mitchell: Felhőatlasz (Helikon Kiadó, fordította: Bajtai Zoltán, Borbás Mária, Czigányik Zsolt, Falvay Dóra, Hordós Marianna, Polyák Béla)
David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. A lelkek korokon és kontinenseken át vándorolnak, akár az égbolton átvonuló felhők.
24. Richard Powers: Égig érő történet (Park Kiadó, fordította: Barabás András)
Richard Powers regénye szenvedélyesen és elsöprő erővel mutatja be a környezetvédő aktivisták elszántságát. A kötet koncentrikus gyűrűkben bontja ki az egymásba fonódó mítoszokat a polgárháború előtti New Yorktól a csendes-óceáni partvidék 20. század végi fakitermelési válságáig és azon is túl.
14. Rachel Cusk: Körvonal (Park Kiadó, fordította: Kada Júlia)
A Körvonal regény tíz keresetlen, útkereső beszélgetésben, melyek érzékenyen rajzolják ki Cusk elbeszélőjének alakját, aki jelenlétével figyelni, látni tanít. A kötet egy rövid, mégis eposzi ciklus első darabja, a második Tranzit, a zárórész pedig Babérok címmel jelent meg magyarul.
13. Cormac McCarthy: Az út (Jelenkor Kiadó, fordította: Totth Benedek)
„McCarthy lecsupaszított világában az emberi lét alapvető kérdéseinek súlyával szembesülünk. Van-e helye a túlélés puszta ösztönén túl a szeretetnek és az egymás iránt érzett felelősségnek? Van-e értelme az elviselhetetlen körülmények ellenére reménykedni egy jobb jövő létezésében? És végül lesz-e erőnk nem fölfalni egymást?” – olvashattuk Az útról a Könyves Magazinban.
9. Kazuo Ishiguro: Ne engedj el… (Helikon Kiadó, fordította: Kada Júlia)
A 2017-ben „nagy érzelmi erejű regényeiért” Nobel-díjjal kitüntetett japán származású brit író legnagyobb sikerű regényében is olyan különös fénytörésben képes láttatni a szorongó emberi lelket, mint senki más.
6. Roberto Bolaño: 2666 (Jelenkor Kiadó, fordította: Kutasy Mercédesz)
Roberto Bolaño generációjának legbámulatosabb spanyol nyelvű regényírója, vallotta sokakkal egyetértésben Susan Sontag. A 2666 pedig a chilei szerző vitathatatlan mesterműve, amely a halála utáni évben, 2004-ben jelent meg, és máig a 21. századi világirodalom talán legnagyobb hatású regénye.
3. Hilary Mantel: Farkasbőrben (Tudor-trilógia 1.) (Libri Kiadó, fordította: Gázsity Mila)
A Booker-díjjal kitüntetett regény egészen új perspektívából mutatja be a Tudor-kori Angliát, a háttérben zajló, ám a történelem alakulására mégis döntő befolyással bíró egyéni játszmákat, valamint a történelemkönyvek lapjairól jól ismert szereplők – VIII. Henrik, Boleyn Anna, Thomas Cromwell – összetett jellemét és kapcsolatát.
1. Elena Ferrante: Briliáns barátnőm (Nápolyi regények 1.) (Park Kiadó, fordította: Matolcsi Balázs)
Az első helyen végzett könyv, melyben Lila és Elena gyermek- és kamaszkorát ismerjük meg, a négykötetes regényfolyam, a Nápolyi regények nyitódarabja. Elena Ferrante gazdag érzelmekkel és lenyűgöző intelligenciával ábrázolja két főszereplője személyiségfejlődését és a mindent felülíró szeretetet és csodálatot, mely évtizedeken át táplálta és mélyítette barátságukat.
Ez a 20 kötet fért bele (4×)5 könyv rovatunkba, de a listán szerepel még a 23. helyen Alice Munro Szeret, nem szeret… (Park Kiadó, fordította: Borbás Mária) és az 53. helyen a Csend, vétkek, szenvedély (Park Kiadó, fordította: Mesterházi Mónika) című novellagyűjteménye, illetve a 47. helyen Toni Morrison Könyörület (Park Kiadó, fordította: Lukács Laura) című regénye, a 48. helyen Marjane Satrapi Persepolis (Libri Kiadó, fordította: Rády Krisztina) című képregénye, a 49. helyen Han Kang Növényevő (Jelenkor Kiadó, fordította: Kim Bogook, Németh Nikoletta) című Nemzetközi Man Booker-díjas regénye, valamint a 40. helyen Helen Macdonald H, mint héja (Park Kiadó, fordította: Makovecz Benjamin) című memoárja.