Jón Kalman Stefánsson újra Budapesten!


Az idei, 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége az izlandi költő és író, Jón Kalman Stefánsson lesz. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Typotex és a Jelenkor Kiadó közösen látja vendégül a szerzőt a fővárosban 2024. szeptember 26. és 29. között.

„Ha egy könyv megtalálja az olvasóját, ha képes ráhangolódni az érzelmi világára, akkor az egy jó könyv. Egy fontos könyv. Egy könyv, ami számít. Remélem, az én könyveimnek is megvan ez a képessége: hogy történeteim rátalálnak az olvasókra, megérintik őket, és megmozgatnak bennük valamit” – nyilatkozta az 1963-ban Reykjavíkban született Jón Kalman Stefánsson.

Jón Kalman Stefánsson mára Izland egyik fontosabb kortárs szerzője. Irodalmi sikerei előtt azonban dolgozott építkezéseken, mészárszéken, halfeldolgozóban, egy nyáron át rendőrként a keflavíki reptéren, volt éjjeliőr, középiskolai tanár és könyvtáros is. Irodalmi pályafutása versekkel indult, első kötete 1988-ban jelent meg, regényeket a kilencvenes években kezdett publikálni – első prózai műve Árkok az esőben címmel, Egyed Veronika fordításában magyarul is olvasható –, amelyek aztán a nemzetközi sikert is meghozták számára. 2005-ben Nyári fény, aztán leszáll az éj című művével elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat, 2011-ben neki ítélték a Per Olov Enquist Irodalmi Díjat a Menny és pokol-trilógiáért. 2017-ben A halaknak nincs lábuk című regényét jelölték a Nemzetközi Man Booker-díjra, majd 2022-ben elnyerte a legjobb idegen nyelvű könyvnek járó francia Prix du Livre étranger díjat a Hiányod maga a sötétségért. 2020 óta lovagi címe is van, kijár neki a Sir Stefánsson megszólítás, hiszen Izland legrangosabb állami elismerésével, a Sólyom-rend lovagkeresztjével tüntették ki a kultúra területén a nemzetért végzett kiemelkedő munkájáért. Idén ősszel Budapesten, a Könyvfesztivál nyitónapján átveheti majd legújabb irodalmi elismerését is, a Budapest-nagydíjat, melyet előtte szerzőink közül például Salman Rushdie (1998), Robert Merle (2001), Mario Vargas Llosa (2003), Bret Easton Ellis (2008), Orhan Pamuk (2017) és Szvetlana Alekszijevics (2022) is hazavihetett.

„Az elkövetkező oldalakon sokféle irányba haladunk majd, és különböző időkben és helyeken fogunk megállni: az ötezer évvel ezelőtti Mezopotámiában, a Földközi-tenger fenekén 33-ban, a reykjavíki Safamýri utcában és északon, Strandirban 1970 után, körülbelül egy évtizeddel később Keflavíkban, és más helyeken is, amelyeket a maguk idejében majd megnevezek – de valahogy minden út ebbe a szép londoni parkba vezet 2022 egy napsütéses augusztusi napján, amikor keresztbe tett lábbal ülök, nem messze a nyolcvanéves Paul McCartney-tól, az öreg Beatle-től, aki a napsütés, a hőség és a hírnév elől egy dús lombú tölgyfa alá menekült, amely jóval idősebb és szemlátomást jobb egészségnek örvend, mint a Brit Birodalom.”

Ezekkel a sorokkal kezdődik a most megjelent Sárga tengeralattjáró, a szerző tizennegyedik regénye, melyet életműve legbátrabb, legnyíltabb és legszemélyesebb darabjának tartanak. Az izlandi Ríkisútvarpið szerint Jón Kalman Stefánsson könyve „a szomorúságról, a vágyakozásról és a magányról szól, de megmutatja az érme másik oldalát, a szerelmet is”. Ahogy egy olasz kritikusa megjegyezte, ebben a regényben „egy új Jón Kalman Stefánssonnal, egy sokkal érettebbel találkozik az olvasó; (…) a Sárga tengeralattjáró, ha úgy tetszik, az író születését meséli el”. A Livres Hebdo pedig úgy véli, „Stefánsson ebben a könyvben éri el mestersége csúcspontját”.

A budapesti látogatásra időzítve a Sárga tengeralattjáró mellett (Patat Bence fordítása) a Jón Kalman Stefánsson lírai életművének keresztmetszetét nyújtó Versek című kötet is megjelenik Egyed Veronika fordításában, a Typotex Kiadónál. A magyar olvasók így szeptemberre már közel tucatnyi műből választhatnak, hiszen 2018 óta a szerző alábbi könyvei olvashatók magyarul: A halaknak nincs lábuk (Typotex, 2018), az Izlandi Irodalmi Díjjal is elismert Menny és pokol-trilógia (Jelenkor, 2019), melyet 2019-ben az év könyvének választott a Könyves Magazin, A mindenséghez mérhető (Typotex, 2020), Nyári fény, aztán leszáll az éj (Typotex, 2021), Ásta (Jelenkor, 2021), Csillagok sercegése (Typotex, 2022), Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről (Typotex, 2023), Hiányod maga a sötétség (Jelenkor, 2023), Árkok az esőben (Jelenkor, 2024).

Jón Kalman Stefánssont tavaly nyáron kérdezte fordítója, Patat Bence, a beszélgetés az 1749-en olvasható, akkor azt mondta az izlandi író, hogy „az irodalomnak inkább az a feladata, hogy kitágítsa a világot. (…)  Ez az egyik legfontosabb az irodalomban. Ha hat arra, amit odabent talál, megváltoztat valamit – akár kicsit, akár nagyon –, és megakadályozza, hogy megrekedjünk. (…) a regényben csendes erő rejlik: az olvasó egyedül olvas, és a párbeszéd az olvasó és az irodalom között folyik”.

Idén szeptemberben azonban létrejöhet párbeszéd író és olvasója között is, hiszen több alkalom is nyílik arra, hogy a Budapestre látogató szerzővel találkozhassunk. És akkor ki-ki eldöntheti, vajon igaza van-e a L’express-nek, mely szerint „ez az izlandi mindenekelőtt egy írre emlékeztet: James Joyce-ra”.

Programok – Budapesten és Pécsett –, ahol Jón Kalman Stefánssonnal találkozhattok (amint létrejön a programok hivatalos eseménye, frissítjük listánkat)

A rendezvény után a szerző a Nemzeti Táncszínház előterében dedikál

  • 2024. szeptember 29., vasárnap 18 óra, Tudásközpont, Nagyelőadó (7622 Pécs, Universitas utca 2/A.) PécsLIT After: Sárga tengeralattjáró – könyvbemutató Jón Kalman Stefánssonnal, az izlandi szerzővel Simonfalvi Ancsa beszélget