Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Valentin-nap után most már a Halloween ünneplése is begyűrűzött kis hazánkba. Igaz, az utcákat még nem lepték el a gyerekek „Csokit vagy csalunk!” felkiáltásokkal október 31-én, de ha jobban körülnézünk, egyre több jelmezbe bújt emberrel találkozhatunk – főleg estefelé, amint épp egy halloweeni buliba igyekeznek. Azonban cseppet se szegje kedveteket az sem, ha nem rajongtok az arcfestésért, parókákért és azokért a hacukákért, amiket az évnek csakis ezen az egyetlen napján viselnétek szívetek szerint! Mi most azokhoz is szólunk, akik az ünneplés csendesebb módját választanák, hiszen 5 olyan könyvet hoztunk, amelyekkel garantált a borzongás, de akár pizsamában, a karosszékben is átadhatjátok magatokat ennek az érzésnek.
Mi azt javasoljuk, a csokit azért készítsétek magatok mellé, az sosem árt, jól jön majd a félelmetesebb jelenetekhez.
Maya Motayne: Oculta
(Libri Kiadó, fordította: Weisz Böbe)
„Finnben felrémlett, hogy a mágia lehet szóbeli, felrajzolhatják krétával, sőt az elemek uralásával is meg lehet idézni, de van másfajta mágia is. Ez a varázslat akkor születik, amikor bizalom bontakozik ki két ember között, bizalom, amely túl tudja élni a legszörnyűbb hibákat, a legsötétebb titkokat, a legnagyobb félelmeket is.”
A MÁGIA MINDENKIÉ! Az idézet és a mottó Maya Motayne Varázshamisítás című könyvsorozatának legújabb részéből való, és mi mást is ajánlhatnánk az év legborzongatóbb ünnepére, mint a Nocturna című, különös atmoszférájú regény folytatását, az Ocultát?
Alfie és Finn, miután összefogtak, hogy megmentsék Castallant az ősi, gonosz varázslattól, elbúcsúztak, és hosszú hónapokig nem is hallottak egymás felől. Alfie trónörökösként a nemzetközi béketárgyalásokat készíti elő, miközben Finn járja a világot, végre szabadon, hiszen megszabadult Ignaciótól. Csakhogy váratlanul minden a feje tetejére áll, és ő lesz Castallan hírhedt bűnszövetkezetének új vezetője. Finn épp akkor találja magát újra San Cristóbalban, amikor Alfie igyekezete napról napra nagyobb ellenállásba ütközik. A bátyja meggyilkolásáért felelős rejtélyes szervezet ismét felbukkant – és legújabb célpontjuk a béketárgyalás. Amikor Finn és Alfie útja ismét keresztezi egymást, kénytelenek együttműködni, hogy mihamarabb megtalálják a merénylőket, és Castallan aláírhassa a hőn áhított megegyezést Englasszal. Vajon sikerül nekik megállítani a fenyegető ellenséget, mielőtt újra háború tör ki a két királyság között?
Hervé Le Tellier: Anomália
(Park Kiadó, fordította: Gulyás Adrienn)
240 utas ül 2021 márciusában az Air France Párizsból New Yorkba tartó járatán. Ez eddig nem tűnik hátborzongatónak, hacsak nem repülésfóbiás valamelyikünk. Az viszont, hogy egy időjárási anomáliának köszönhetően keletkezik egy ún. negyedik dimenzió, és az utasok szembetalálják magukat saját másukkal ebben az új dimenzióban, nos, ez már sok kérdést felvet…
A könyv a gép tizenegy utasának története. Köztük van Blake, a tiszteletre méltó családapa és bérgyilkos, Slimboy, a nigériai popsztár, aki nem akar tovább hazugságban élni, Joanna, az ambiciózus ügyvédnő, akinek saját gyengeségeivel kell szembesülnie, és Victor Miesel író, aki az Anomália című regényen dolgozik.
Mindannyiuk élete fenekestül felfordult, mindannyian különböző módon reagálnak a változásra. A Goncourt-díjas (2020) regény egy virtuóz, fanyar humorral átitatott történet, amelyben megkérdőjeleződnek a valóságról alkotott bizonyosságaink.
„Az elnök utasítja az NSA-t, hogy ellenőrizze, nem tartózkodott-e orosz vagy kínai hajó az atlanti partjainknál március 10-én, hogy időutazással kísérletezzenek…
Silveria tábornok bosszús és kimerült. Nekitámasztja homlokát az üvegablaknak, és nézi a nyers fényben úszó hangárt. – Mégis honnan jött ez a repülő? – sóhajt fel.
– Csak van rá valami elmélete, Wang professzor. Egy professzor elmélet nélkül olyan, mint egy kutya bolha nélkül.
– Sajnálom, de még egy bolhám sincs.”
Sepsi László: Termőtestek
(Jelenkor Kiadó)
„Mind másra jó, mind mást ígér, az egyiktől könnyed álmokat látsz, és ha eladod, meggazdagszol belőle, a másiktól bepillanthatsz a múltba és a jövőbe, a harmadiktól beszélhetsz magával Höksringgel, a negyediktől pedig vérrögöket hánysz majd, és hörögve kimúlsz. És van olyan is, amelyiknek egyszerűen fahéjíze van, de ezen kívül semmi különös.”
Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág, és egyre többen sodródnak bele a gombaüzletért és a város irányításáért folyó hatalmi harcokba: Zedmork, a magányos farkasként dolgozó pénzbehajtó, aki szabadidejében apja hatalmas könyvtárát bújja; a város bordélyházát üzemeltető Nesseria, akinek szembe kell néznie kiszámíthatatlan, gombafüggő fivére, Gris tetteinek következményeivel is; valamint a korrupt polgármester és csatlósai, akiknek szintén megvannak a maguk tervei. Az elszabaduló erőszak féktelen áradásában éppen magáról a célról, a gombákról feledkezik meg mindenki – miközben azok rejtélyesen újabb és újabb helyeken bukkannak fel.
Sepsi László nagyszabású regénye mesterien ötvözi a noir és a thriller műfaji elemeit fantasztikummal átszőtt biofilozófiával és metafikciós játékokkal; spiclik, dílerek, örömlányok, kártevőirtók és képregényhősök járják képtelen haláltáncukat a gombák labirintusában. A kötetet az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutattuk be, ahol a szerző elmesélte, a könyv írásakor nagy hatással volt rá H. P. Lovecraft és Edgar Allan Poe is, így a Termőtestek olvasásakor garantált a borzongtató hangulat.
Düledék palota – Klasszikus rémtörténetek
(Helikon Kiadó, szerkesztette: Sárközy Bence)
Szinte már mindent láttunk, mindent hallottunk, nagyon nehéz a borzongatás műfajában (is) újat mutatni. Koppintó, megidéző, újragondoló, önismétlő alkotások helyett ássunk le a gyökerekig, nézzük meg, honnan indult, miből épült a zsáner. A Düledék palota rémtörténetei egytől egyig lebilincselő olvasmányok – a világirodalom halhatatlan angol és amerikai szerzőitől, akik az emberi félelem és a tudhatatlan tudás régióiba merészkedtek. A harminckét írást tartalmazó kötet igyekszik felmutatni ennek a fantasztikus irodalmi témának változatos gyöngyszemeit, melyeket olyan alkotók hagyományoztak ránk a 18. század óta, mint Byron, Dickens, Poe, Kipling, Doyle, Stoker vagy Lovecraft. A kezdeti kliséktől – csörgő láncok, kripták és kastélyok, csontvázak és boszorkányság – az emberi lélek mélyrétegeit boncoló, félelmeink okát inkább belül, mintsem külső tényezőkben kereső, vagy éppen a transzcendens borzalom megragadhatatlanságát firtató rémnovellákig jutunk. Olyan nők és férfiak remekművei ezek, akik ékes bizonyítékát nyújtják annak, hogy ez a mindig is populáris műfaj – mely manapság sokkal inkább a mozgóképben éli virágkorát –, lényegében a szerzői tehetségnek van kiszolgáltatva. És amennyiben egy-egy zseni késztetést érez a műveléséhez, nemcsak hogy a legolvasmányosabb alkotások kerülnek ki a keze alól, de ezek a művek egyben a szórakoztatás fantasztikus képessége mellett képesek felvonultatni az összes erényt, amit csak a legnagyszerűbb irodalomtól várhatunk el.
Otfried Preussler: A kis boszorka
(Kolibri Kiadó, fordította: Nádori Lídia)
A kis olvasókat sem hagyjuk izgalmas könyv nélkül ebben a borzongató időszakban, egy klasszikusnak számító történetet hoztunk nekik. Otfried Preussler, német meseíró először lányainak kezdte mesélni történeteit. 1953 és 1970 között tanárként dolgozott, ekkor bontakoztatta ki tehetségét íróként és illusztrátorként. 1972-ben megnyerte a német gyermekirodalmi díjat, de számos más elismerésben is részesült. Műveit 55 nyelvre fordították le, és világszerte több mint 50 millió példányt adtak el belőlük. A magyar olvasók Nádori Lídia fordításában ismerhették meg, aki ebben a cikkben mesélt erről a kiváltságáról.
A kis boszorka sajnos még csak százhuszonhét esztendős, így a nagy boszorkák nem fogadják be maguk közé. Ezért úgy dönt, ha már nagy nem tud lenni, legalább jó lesz. Ezzel az elhatározással izgalmas és mulatságos kalandok sora veszi kezdetét…
„– Csak nem akarod büntetés nélkül elengedni ezt a pimasz kis békát?!
– Úgy bizony! Büntesd meg! – hangzott fel innen is, onnan is. Majd zúgni kezdett a tömeg: – Büntesd meg! Büntesd meg!
– Muszáj rendnek lennie! Aki engedély nélkül megjelenik a boszorkányéjen, nem úszhatja meg szárazon! – fejtegette Rumpuncs. – Például… Máglyára vethetnénk. Persze csak egy kicsit.”