Immár öt éve, 2018 júniusa óta a Jelenkor Kiadó gondozásában jelennek meg Cormac McCarthy művei. Az író születésének 90. évfordulóján az életművét lezáró párregényt – Az utas/Stella Maris – olvashatjuk végre magyarul. Az író halála után egy hónappal, a napokban került – a világon elsőként egy kötetben – a boltokba a könyv, melyről a The Atlantic azt írta, „ez Cormac McCarthy pályájának leggazdagabb és legerősebb műve, nagyobb írói teljesítmény, mint a Véres délkörök vagy Az út”. A regényeket Greskovits Endre fordította, a borítót – ahogy a jelenkoros életműsorozatot is – Váradi Zsolt tervezte.
„Ha nem lenne matematikus, mi szeretne lenni?
Halott.
Ez mennyire komoly válasz?
Komolyan vettem a kérdését. Magának is komolyan kell vennie a válaszomat.
Jól van?
Jól. Talán kicsit kikerültem a kérdését. Igazán egy gyereket szerettem volna. Szeretnék. Ha lenne egy gyerekem, csak bemennék hozzá éjjel és ülnék ott. Csendben. Hallgatnám a gyerekem lélegzését. Ha lenne egy gyerekem, nem érdekelne a valóság.” – Cormac McCarthy: Stella Maris
Cormac McCarthy legutóbbi műve, Az út 2006-ban jelent meg. Az azóta eltelt tizenhét évben a szerző olyan elvont témákban merült el, mint a kvantumfizika, a matematika filozófiája, valamint az értelem eredetéről és a tudat természetéről szóló elméletek. Ideje jó részét azzal töltötte – ami egy hetvenes–nyolcvanas éveit taposó írólegenda esetében meglehetősen szokatlannak tűnt –, hogy a Santa Fe Institute kutatóközpontban filozófusokkal és fizikusokkal társalgott, mert szerette az időt a részecskefilozófusok társaságában tölteni, hasznossá pedig úgy tette magát, hogy segített nekik megszerkeszteni könyveiket. Viccesen azt mondta, kiirtotta belőlük a nem odavaló vesszőket, pontosvesszőket, felkiáltójeleket és egyebeket. A tudósokkal folytatott beszélgetéseinek részletei és tanulságai beépültek a most megjelent Az utas és a Stella Maris szövegébe. Erről blogunkon, a Nyugati téren a fordító, Greskovits Endre írt (https://nyugatiter.blog/2022/10/16-evvel-az-ut-utan-itt-az-uj-cormac-mccarthy-mu/). A cikkben kitér arra is, hogy „McCarthy korábban azt nyilatkozta, sosem lesz elég kompetens ahhoz, hogy egy nőről írjon. De egyszer meg kell próbálnia. Most [a Stella Marisszal] jött el a pillanat. Bár előképnek azért ott van az Odakint a sötétség remekül megformált nőalakja. Ráadásul abban a könyvben is testvérszerelemről van szó”.
„Ha egyetlen mondatban akarnám megfogalmazni a magyar olvasó számára, hogy milyen író Cormac McCarthy (…) akkor azt mondhatnám például: Móricz Zsigmond és Bodor Ádám a Károli-bibliát olvassák a Vadnyugaton, miközben Tom Waits szól halkan a háttérben” – írta Dragomán György még 2013 januárjában, nem sokkal azt követően, hogy először jelent meg magyarul Totth Benedek fordításában a Határvidék-trilógia második kötete, az Átkelés.
Cormac McCarthy 1933. július 20-án született a Rhode Island-i Providence-ben, Charles McCarthyként, keresztnevét ír származása miatt változtatta Cormacre. „McCarthy számára mindig az írás az első. Arra született, hogy folytassa a nagy irodalmi hagyományokat” – írta róla James Drake a Vanity Fairben. McCarthy a világ egyik legnagyobb hatású és leghíresebb írója volt. Pályája csaknem hat évtizedet és számos műfajt ölelt fel, többek között a szépprózát és a drámát. Tekintélyes irodalmi díjakat nyert, például a Pulitzer-díjat, a Nemzeti Könyvdíjat és a Kritikusok Országos Szövetségének díját. Művei még életében beépültek a modern kori irodalmi kánonba. Az „írók írójának” kikiáltott McCarthy, akinek elszánt olvasói és kritikusi rajongótábora van, a Határvidék-trilógia néven emlegetett regénysorozatával – amely a Vad lovak (1992), az Átkelés (1994) és A síkság városai (1998) című műveket foglalja magába – bestseller-szerzővé vált. 2005-ben jelent meg a Nem vénnek való vidék, egy évvel később pedig Az út, amelyet beválasztottak Oprah Könyvklubjába, ekkor adta McCarthy az egyetlen televíziós interjúját. Utolsó műve, Az utas és a Stella Maris (2022) könyvpárt alkot, amely Isten, az igazság és a lét fogalmait kérdőjelezi meg.
Cormac McCarthy saját becslése szerint úgy ötmillió szót vethetett papírra, egy Olivetti Lettera 32 márkájú írógépenírt, amit úgy tartott karban, hogy kifújatta egy bolti slaggal. „Amikor felfogtam, hogy a háború utáni irodalom egyik legösszetettebb, szinte másvilági prózáját egy ilyen egyszerű, praktikus, törékenynek tűnő masinán írták, Cormac írógépe afféle talizmánná vált a szememben. Mintha a Rushmore-hegyet egy svájci bicskával faragták volna ki.” – nyilatkozta Glenn Horowitz, aki annak idején árverésre bocsátotta a legendás tárgyat, amitől előzetesen 20 000 dollár bevételt reméltek. Az írógép azonban jócskán felülmúlta az elképzeléseiket. A McCarthy által 50 dollárért vásárolt masina 254 500 dollárért kelt el, a szerző a hasznot a Santa Fe Institute-nak adományozta, majd 11 dollárért vett magának egy új írógépet.
Cormac McCarthy 2023. június 13-án Santa Fé-i otthonában végelgyengülésben hunyt el. A Pulitzer-díjas író nyolcvankilenc éves volt.
Nihar Malaviya, a Penguin Random House igazgatója a szerző halálhíre után azt nyilatkozta, „Cormac McCarthy megváltoztatta az irodalmat. Hatvan éven át elszántan gyakorolta mesterségét: hogy feltárja az írott szó végtelen lehetőségeit és erejét. Világszerte olvasók milliói ismerték meg történeteinek szereplőit, mitikus témáit és azokat a bensőséges érzelmi igazságokat, amelyekre ragyogó regényei lapjain bukkantunk. Briliáns könyvei egyszerre időszerűek és időtlenek – nekünk és az eljövendő nemzedékeknek egyaránt.”
A Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent Cormac McCarthy-regényeket itt találja:
https://bit.ly/cormac-mccarthy-bookline