Keserű, fekete, a mindennapjaink elengedhetetlenül fontos része. Ihatjuk röviden, hosszan, forrón vagy jegesen, tejjel és cukorral, az extrémebbek tonikkal, de a legjobb desszerteknek is – mondjuk, a tiramisunak – elmaradhatatlan hozzávalója. Isszuk, mert szeretjük az ízét, mert felpörget, vagy mert már annyira megszoktuk, hogy szinte felér egy szertartással. Ugye, ti is szeretitek a kávéillatú reggeleket? És persze a kávé heves vitákat kiváltó élénkítőszer, elkészítésének módja táborokra szakítja az emberiséget: a kotyogós, a háromazegyben, a frenchpress, a kapszulás, a filteres, a coldbrew vagy az igazi olasz kávégép rajongói csapnak össze időről időre szóban vagy írásban kedvenc nedűjük kortyolgatása közben.
Tartozzatok a kávéivók bármely táborába, igyátok koffeinmentesen vagy mindig az adott trendek szerint megfűszerezve, feldíszítve a kávétokat, osszátok meg ezt az időt egy jó könyvvel is! Az e heti könyves ajánlónk mindegyike kávészünet-kompatibilis – mi a Nyugati téri Starbucksba ugrottunk le egy kávészünetre, ezúton is köszönjük nekik –, csak vigyázzatok, nehogy belefeledkezzetek a kávéba, na meg persze talán épp az itt felsorolt 5 könyv valamelyikébe.
Joanna Rakoff: Egy évem Salingerrel
(Helikon Kiadó, fordította: Bozai Ágota)
New Yorkban mindenki kávéval a kezében szaladgál. Állítólag. Mindenesetre van egy valódi New York-i történetünk, mondjuk egy karamellás latte mellé. Joanna az egyetem után úgy dönt, hogy New Yorkban próbál szerencsét. Költő szeretne lenni, és úgy gondolja, leginkább egy irodalmi ügynökség asszisztenseként kerülhet közelebb álmai megvalósításához. J. D. Salinger ügynökének beosztottjaként egyebek között azt a feladatot kapja, hogy válaszoljon az írónak érkező rajongói levelekre, de ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy több százszor le kell gépelnie egy formális, minden kapcsolatfelvételt elutasító válaszlevelet. Joanna egyhangú, a munkahelye és a barátjával közösen bérelt brooklyni lakás között zajló életét egyedül írói szárnypróbálgatásai színesítik. Miközben Salinger rajongóinak a megszokottól egyre inkább eltérő, hol vicces, hol megható válaszokat ír, lassan rátalál saját írói hangjára. A 20. századi amerikai irodalom egyik legjelentősebb alakja, J. D. Salinger maga is felbukkan a regény lapjain. A zárkózott író és Joanna telefonbeszélgetéseinek köszönhetően bepillantást nyerünk egy zseniális alkotó világába. Az írónőnek a ’90-es évek közepén játszódó memoárjából filmet is készítettek, amit 2021-ben mutattak be. Az ügynökség szigorú vezetőjét Sigourney Weaver, a fiatal Joannát pedig Margaret Qualley alakítja.
Silvia Avallone: Egy barátság története
(Park Könyvkiadó, fordította: Lukácsi Margit)
„A napló szétnyílik, és kihull belőle egy kifakult polaroid kép, apám készítette rólunk. Fölveszem, a lámpa erős fénye alá tartom. Felismerem rajta magam, inkább még kislányként, a rövidre vágott haj, a Misfits feliratú felső, az ijedt mosoly. És felismerlek téged, tökéletes ellentétemet. A gyönyörű hajzuhatag, a vörös rúzs, az ibolyakékre lakkozott körmök; átölelsz, és teli szájjal nevetsz. Nem bírom nézni magunkat. Megfordítom a fotót.
A hátuljára ez van írva: »Örök barátnők«. A dátum: 2001. június 14. Nem tudom, mikor fordult elő utoljára, de most sírva fakadtam.”
Elisa és Beatrice, a két kamaszlány a közösségi média elterjedésének időszakában osztálytársakként sodródik egymás mellé egy olasz kisvárosban. A kitaszítottság, a meg nem értettség, a családi háttér zűrzavarossága hozza őket össze, pedig nem is lehetnének különbözőbbek. Elisa visszahúzódó, leginkább egy könyvet olvasva érzi jól magát, Beatrice pedig a közösségi média felületeire kikerülő tökéletes fotóival tündököl. A közösen megélt gimnáziumi évek után valami megtörik, végérvényesen elválnak útjaik. A történetüket 13 évvel „szakításuk” után Elisa meséli el, kamaszkori naplói alapján visszaemlékezve, reflektálva az akkori eseményekre.
Olvassátok ezt a hamisítatlan olasz kortárs regényt egy kávézó csendes zugában, egy capuccino mellett.
Jay Shetty: Gondolkodj úgy, mint egy szerzetes
(Libri Kiadó, fordította: Bujdosó István)
A világ egyik legnépszerűbb motivációs trénere, Jay Shetty, fiatal kora ellenére máris egyedülálló életutat tudhat magáénak; indiai szülők gyerekeként nevelkedett Londonban, ahol üzleti karrierre készült, majd egy sorsfordító találkozás után hindu szerzetesnek állt. Három év szerzeteslét után Los Angelesbe költözött és megtalálta igazi hivatását; a mai kor embere számára közvetíteni az ősi bölcsességet, amelyet az asrámban töltött idő alatt sajátított el – gyakorlati tanácsokat adni a stresszes és ingerektől hangos világban élőknek, hogy miként találhatnak a hétköznapokban békét és nyugalmat, hogyan csendesíthetik le az elméjüket és találhatják meg valódi céljukat és élhetik meg teljességében az életüket.
A Chai Latte nagyon passzol Jay Shettyhez; összetevői legalább olyan különlegesek és sokfélék, mint Shetty életútjának mozzanatai, különleges fűszereivel megidézi a Kelet színes és spirituális világát, élénkítő hatása segít a tisztánlátásban – egyszerre nyújt ízélményt és szellemi élvezetet. Sőt, érdekes egybeesés, hogy Jay Shetty a feleségével közösen épp a napokban indította útjára a nevéhez kötődő tea-márkát, vagyis valószínűleg jól tippelünk, ha úgy gondoljuk, egy ilyen kávés-könyves párosításban ő maga is inkább teát társítana a kötete mellé. És hogy miért a jeges Chai Latte? Nézz bele Shetty szemébe a könyvborítón, és megérted…
Mackenzi Lee: Loki – A csínytevő sorsa
(Kolibri Kiadó, fordította: Horváth Vivien)
„– A lakomák fontos napok – mondta Thor. – Növelik az asgardi vezetők udvarunkba vetett hírét.
– Hitét – javította ki Loki.
Thor arca meg se rezdült, de szemöldökei összeszaladtak.
– Mi?
– Én is megjegyeztem azt a mondatot. És úgy szólt, hogy hitét.
– Mert én mit mondtam?
– Hogy… mindegy. – Loki is elővette saját túlzó mosolyát, majd hangosabban, hogy Thor a zenészek tüzesen játszott népdalától is hallja, hozzátette: – Tökéletesen idézted.”
A kérdés, mely évszázadok óta mérgez minket: vajon képesek vagyunk megváltoztatni a sorsunkat? Merengjünk el rajta egy ínycsiklandó forró csoki és egy szuperizgalmas könyv – az első Marvel-regény – társaságában.
Még mielőtt összecsapott volna a Bosszúállókkal, a fiatal Loki kétségbeesetten próbálja bebizonyítani hősiességét és rátermettségét. Azonban mintha mindenki elkerülhetetlenül gonosznak és romlottnak látná őt… kivéve Amorát.
Amikor Loki és Amora Asgard egyik legnagyobb kincsének pusztulását okozzák, a lányt száműzik a Földre, ahol az ereje lassan, fájdalmasan elsorvad és semmivé lesz. Loki elveszíti az egyetlen társát, aki a mágiára ajándékként, nem pedig fenyegetésként tekint, és idővel csak az univerzumszerte imádott testvére, Thor árnyékává válik. Évekkel később titokzatos, mágikus gyilkosságok történnek a Földön, és Odin Lokit bízza meg, hogy fényt derítsen a rejtélyre. Ahogy leereszkedik a 19. századi Londonba, Lokinak nemcsak a gyanúsítottal kell szembenéznie, hanem a saját erejének forrásával, és azzal, hogy ki is ő valójában.
Max Porter: Lanny
(Jelenkor Kiadó, fordította: Falcsik Mari)
„Most alattunk is növekedés, fölöttünk is
növekedés.
Készíts kardot!
Gyűjts esővizet.
Keverd össze emberi köpettel, és egy csipetnyi
földdel
És a kevercse varázserejű lesz, de csak neked,
A zöld ember összekeveri a főzeteit
És őszi kabátot sző nekem az utamra
Nyalogass zöld nedveket. Pakold be a koffered.
Állj készen, és várj
A kevercse majd kiénekli tervedet.”
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kis falu London mellett, ahol a vörös téglás házak sorát csak egy templom és egy kocsma szakította meg. A falu hangjai, mint mindenhol, szerelemről, munkáról, halálról, kutyasétáltatásról és gyepgondozásról fecsegnek. Mélyen a házak alatt évszázadok óta szunnyad a halott Fogacsán apó. Néha levelekkel borítva, gyökérkarokkal rajzolják le a gyerekek, akik attól félnek, hogy ha rosszalkodnak, elviszi őket. Egy nap Fogacsán felébred, előbújik rejtekhelyéről, emberi történetekre szomjasan fülelni kezd, és csak hallgatja, hallgatja a falu szimfóniáját. Feszülten figyel egy elbűvölő fiúcskát, aki nemrég érkezett a faluba: Lannyt, akit érzékenysége különösen fogékonnyá és sebezhetővé tesz…
A szerző első regényével, A bánat egy tollas állat című kötettel – amely közel harminc nyelven jelent meg –, elnyerte többek között a The Sunday Times „Az év fiatal írója” díját és a Dylan Thomas-díjat. Ez a második könyve pedig 2019-ben felkerült a Booker-díj hosszúlistájára. A Lanny című kisregény hipnotikus erővel rántja be az olvasót egy olyan világba, ahol szeszélyesen kanyargó zöld indák fonják elválaszthatatlanul össze az apró és a nagy dolgokat, az ősit és az újat, a mítoszt és az életet. Pont ezért ajánljuk, hogy kortyolj mellé egy forrón gőzölgő Chai Latte-t, amely a zöld teákhoz hasonlóan élénkíti az elmét, miközben nyugtató hatással van a testre.