Április 22. a Föld napja. Mindenhol megemlékeznek róla, rengeteg írás, poszt, felhívás születik erről a mozgalomról, sőt ilyenkor még azok is a bolygónk védelmére biztatnak, akiknek nem is vág profiljába a téma. Ez mindenképpen jó dolog, de mi a helyzet a mai nappal, április 23-ával? Mi történik május 5-én vagy október 13-án? Mára már tudjuk, hogy a Föld nem egy végtelen és kimeríthetetlen kincsesbánya, folyamatosan óvnunk kell és vigyázni rá, mint egy gyermekre.
Ezért ezen a héten olyan könyveket hoztunk nektek, amelyek segítenek közelebb kerülni a természethez, megérteni a háttérben zajló folyamatokat, és támpontokat adni ahhoz, hogy egy-egy ember mivel kedvezhet az őt (és persze minket) körülvevő környezetének. Tanuljunk, és próbáljunk visszaadni valamit azért a sok jóért cserébe – a friss levegő, az iható víz, a nap érlelte finomságok, a gyönyörű tájak –, amelyeket a bolygónktól kapunk. Legyen minden nap egy kicsit a Föld napja!
Bill Gates: Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát – Lehetőségeink a megoldást jelentő áttöréshez
(Libri Kiadó, fordította: Kepes János)
Nemcsak a Föld napján, hanem a mindennapjainkban is fontos tudatosítanunk, mit tehetünk mi magunk a globális környezeti katasztrófa elkerüléséért.
„Hadd hozzak egy érthető hasonlatot: a klíma olyan, mint a fürdőkád, amely lassan megtelik vízzel. Még ha egészen lassú sugárban töltjük is, a kád előbb-utóbb megtelik, a víz pedig kiömlik a padlóra. Ezt a katasztrófát kell elkerülnünk. Ha csak azt tűzzük ki célként, hogy csökkenjen a kibocsátás – de ne álljon le – az nem lesz elég. Kizárólag a nulla lehet a cél.” – mondja Bill Gates, aki egy évtizedet töltött azzal, hogy a fizika, a kémia, a biológia, a mérnöki tudományok, a politikatudomány, valamint a közgazdaságtan területén tevékenykedő kutatók és szakértők bevonásával feltárja a klímaváltozás okait és vázolja a lehetséges következményeket. Gates nemcsak a zéró emisszió fontosságára hívja fel a figyelmet, hanem azt is részletezi, hogy mit kell tennünk e fontos cél elérése érdekében.
Hamarosan magyarul is olvasható könyvében – melyről bővebben itt olvashattok – Gates tárgyilagosan és közérthetően szembesíti az olvasót a velünk szemben álló társadalmi, környezeti és tudományos kihívásokkal. Kiderül, milyen forradalmi innovációk szükségesek ahhoz, hogy megújítsuk azokat az ágazatokat, amelyek leginkább felelősek a jelenlegi helyzetért. Gates az egyén szintjén érvényes cselekvést és a karbonsemlegességet érintő, kormányokon átívelő javaslatokat egyaránt fontos szempontnak tekinti, ebben a szellemiségben elemzi a jelenleg tomboló világjárvány, valamint a 2020-as amerikai elnökválasztás lehetséges hatásait is.
Tisztában kell lennünk vele, hogy a karbonsemlegesség elérése nem lesz egyszerű, gyökeres változások szükségesek. Bolygónk jövője a tét, de ha követjük a könyvben ismertetett tervet, a cél teljesíthető.
Sirokai Mátyás: Lomboldal
(Jelenkor Kiadó)
„Mi hajt a magasba, és miért pont a fákra. Mi a közös bennünk, elérhetek-e odáig. Mi vár rám az ágak közt, mért érzem a lombokat menedéknek. Mi elől mászom. És mi felé. Lennék-e fa. Elhagynám-e érte a testemet. Állnék-e egy helyben egy lassú életen át. Lennék-e mindenkié. Lehetek-e, még így, két lábon, valaki fája.”
Sirokai Mátyás negyedik verseskötete, a Lomboldal, tavaly áprilisban jelent meg a költészet napjára. A versek organikus figyelemnek nevezett költői koncentrációkészségre, vagyis „növénylésre” késztetik az olvasót. A szerző a „slow life” életvezetési technika gyakorlójaként is ismert, sajátos érzékenysége a természettel való harmonikus együttélésre megjelenik szövegeiben is, amely a 21. század ökológiai válságának fényében új, nagyobb hangsúlyt kap. Ahogy Lanczkor Gábor írja a kötet fülszövegében: „Egy zen sci-fi jelenetei bontakoznak ki Sirokai Mátyás új könyvében, amely a szerző két korábbi verseskötete után a kozmikus trilógia személyes töltetű záródarabjaként is olvasható. A költő alkotta »növénylés« kifejezés mintha az igenlés bensőbb ríme volna: mozgás a fák között, fákon és együtt a fákkal, testek szerelme egymás és a fák iránt. Gyakorlatias költészet ez: a kötet lapjain a növényi jóga és a kötéltánc tanai is helyet kapnak.”
Sirokai Mátyás Lomboldal című kötetének verseit felolvasva is meghallgathatjátok, ha megnézitek a Jelenkor Kiadó Költészet napi estjét.
Cheryl Strayed: Vadon – Ezermérföldes utam önmagamhoz
(Helikon Kiadó, fordította: Gázsity Mila)
Éppen ezek azok a napok (és hetek), amikor szinte robban a természet. A kopasz ágak zöldbe borulnak, hangosabb lesz az avar, egyre több a madár, egyszóval megújul minden, új életre kel, és az új kezdet lendületével változtatja meg maga körül a világot. A változni akarás és a megújulás szándéka vezette Cheryl Strayed amerikai írónőt is, aki mindössze 26 éves volt, amikor úgy érezte, már jó ideje tévutakon bolyong: édesanyja halálát követően családja széthullott, a gyász és a csalódás fájdalmait heroinnal próbálta tompítani. A kudarcokat átélt, depressziós nő ekkor egy hirtelen ötlettől vezérelve elhatározza, hogy nekivág a több ezer kilométeres Pacifikus Túraösvénynek – egymagában, mindenfajta tapasztalat nélkül, az embert próbáló kihívásokra teljességgel felkészületlenül. Kötetében magával ragadó őszinteséggel meséli el a három hónap alatt megtett ezer mérföld élményeit; az út során szövődött barátságokat, a testet meggyötrő kínkeserves gyaloglást és az ezzel párhuzamos belső zarándoklatot, amely végül kiutat jelentett számára a lelki válságból. A könyvből 2014-ben nagysikerű film is készült, Reese Witherspoon főszereplésével.
David Attenborough: Élet a Földön
(Park Könyvkiadó, fordította: Makovecz Benjamin)
A klasszikussá vált kötet első kiadása Charles Darwin, az evolúcióelmélet atyja születésének 170. évfordulóján, 1979-ben jelent meg, amelyet a magyar olvasók kis késéssel, a 90-es évek elején olvashattak először.
Az elmúlt több mint 40 évben az új felfedezéseknek köszönhetően gazdagodtak, árnyalódtak ismereteink a természet történetéről. Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem professzora dolgozta át a könyvet, és molekuláris genetikai alapokra helyezte az evolúció bemutatását. A madarak például a dinoszauruszokhoz kerültek, hiszen ma már tudjuk, hogy sok dinoszaurusz is tollas volt, a mai madarak nem különböznek annyira tőlük, így nem indokolt a külön nagy rendszertani csoportba sorolásuk. Az ember evolúciójáról szóló tudásunk is megváltozott azóta. A 70-es években még az a felvetés volt erősebb, hogy egyszerre alakultak ki embercsoportok a Föld különböző pontján, ma már tudjuk, hogy minden ma élő ember ősei Afrikából áramlottak ki, és hódították meg a bolygót. Ez az átdolgozott és a tudományos kutatás legújabb eredményeivel kiegészített új kiadás bőséges képanyag segítségével és David Attenborough kalauzolásával követi végig bolygónk élővilágának történetét az élet első szikrájától napjainkig.
„Minden lélegzetvétel, minden korty ital és falatnyi étel a természettől való függésünk bizonyítéka. Egészségünk feltétele az ő egészsége. Mi vagyunk a legnagyobb hatalmú faj, amely valaha is élt ezen a Földön, de ez a hatalom felelősséget is jelent. A mi feladatunk, hogy gondját viseljük a bolygónak, és a rajta élő minden teremtménynek.” –írja David Attenborough az Élet a Földön epilógusában. Jól tesszük, ha megfogadjuk a tanácsát.
Peter Wohlleben: Érted a fák beszédét?
(Kolibri Kiadó, fordította: Balázs István)
Az utóbbi egy évben sokkal többet tudtunk meg a környezetünkről, az erdőkről, az élővilágról, mint azt korábban bármikor is gondoltuk volna. Mióta minden bezárt, az új családi szórakozóhely a természet lett, és egyre otthonosabban mozgunk benne. Újabb és újabb területeket fedezünk fel, de mindig vannak olyan kérdések, amire a tudásszomjjal teli iskolás tudni akarja a választ. Hogyan növekednek a fák? Valóban segítik a csemetefákat az idősebbek? Valóban vannak emberi tulajdonságai az erdő lakóinak? Wohlleben Érted a fák beszédét? című könyve úgy mutatja be a fákat, az erdőt, mintha emberek lennének. Informatívan, érdekesen mesél családi életükről, szomszédaikról, félelmeikről, észrevétlenül személyesíti meg őket, és hozza közelebb az olvasóhoz. A szerző olyan erdész, erdei iskola alapító, akinek túráin és óráin a felnőttek és a gyerekek is szívesen vesznek részt. A könyvben 12, fotókkal és illusztrációkkal gazdagon díszített fejezeten át beszél érthetően, természetesen mindenről úgy, hogy azonnal kapnánk fel a hátizsákot és a bakancsot, majd indulnánk neki egy újabb felfedezésnek, hiszen nemcsak megismerni szeretnénk jobban az erdőt, de jó barátságba is keverednénk vele.