Klasszikus detektívtörténet vagy inkább férfikézzel írt lányregény? Egy formálódó világváros előtti tisztelgés, avagy ironikus odasuhintás a vámpírregény-tagadóknak? A vérgróf kicsit ez is, meg az is. Benedek Szabolcs legújabb regényében egyaránt megelevenedik a békebeli Budapest színe […]
Címke: Benedek Szabolcs
A vérgróf a régi, XX. századi történetek és regények hangulatát idézi
Ahogyan a múltkori Hugo-kritikámnál említettem, igen csak fel kell kötnie a gatyaszárat, aki a mai varázslókkal és vámpírokkal teli világban újat akar mutatni. Főleg, ha az illető épp a fenti fajokról akar regényt írni. Hála […]
A vérgróf: harapással Budapest múltjába
Játék és kritika kultography.hu-n! Két trend biztosan uralkodik most a könyves területen: a múltidézés és a vámpírok. Ezt a két dolgot ötvözi trilógiájának első részében, A vérgrófban Benedek Szabolcs. A regény a huszadik század elejére […]
Benedek Szabolcs: vámpír Budapesten
„A vérgróf” szerzője trilógiájának köteteiben randevút ad a félvilági, az evilági és a kissé túlvilági lényeknek. Már a boltokban a „Vértrilógia” első kötete, amely a századelő magyar fővárosába kalauzolja az olvasókat. Krezinger Szonja interjúja a […]
Benedek Szabolcs: A vérgróf – Megjelent!
“Az emberek mindenáron le akarják győzni a természetet, fölébe akarnak kerekedni a világ rendjének. Pedig amikor éjszaka van, akkor legyen éjszaka. Hát nézzen csak kifelé! Mit lát? Már leszállt az este, de alig győzik a […]
A vérgróf megérkezett
Egyre valószínűbb, hogy a múlt század első felének Budapestjén zsurnalisztának és rendőrnek lenni lehetett a legizgalmasabb és egyben a legveszélyesebb is. Krezinger Szonja írása a Metropolban. A Vértrilógia három kötete már előjegyezhető!
Gróf és vér
Azt hiszem, Benedek Szabolcsnak elege lehet a vámpírokból. Azért gondolom így, mert új, A vérgróf című regénye igazán üdítő olvasmány annak ellenére, hogy a cím és a borító vérszívós divatregényt ígér. Nekem pedig elegem van […]
Budapest éjszakája szól (Hetivers)
Térey János Teremtés vagy sem című esszékötete 2012. áprilisában jelenik meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra. A könyv egyik fejezetében Térey a klasszikus magyar költészet arcképcsarnokát járja be saját lámpásával: lefújja a port a bálványpózba merevedett […]