Minden emberben ott a vágy, hogy valamilyen módon előre lássa életének történéseit, hogy felkészüljön a felkészülhetetlenre, elkerülje a kellemetlen eseményeket. Valaki ezt szigorú keretekkel, rövid és hosszú távú célok kitűzésével, A, B és C tervekkel igyekszik befolyásolni, mások viszont – legyenek akár komoly elkötelezettjei a témának vagy csak lelkes műkedvelők – szívesebben bízzák magukat a bolygóállásokra és a csillagjósokra.
Tartozzatok bármelyik csoportba, mostantól havonta egy-egy jegy szülöttének ajánlunk könyveket (komolyan vagy komolytalanul) a jegynek tulajdonított alaptulajdonságok alapján. Következzék a február 19. és március 21. között született olvasóknak szánt ajánlónk. A Halak jegyűek érzékeny emberek, akiknek fantáziája nem ismer határokat, és nem is bírják a korlátozásokat, kötöttségeket. Romantikus lelkek, ugyanakkor rendkívül jó érzékkel teremtenek rendet a káoszból nemcsak saját, de mások életében is. Időnként hajlamosak a mártír szerepét magukra venni és túlzásokba esni, de segítőkészségük páratlan.
Ez az e heti 5 könyv (nemcsak) Halak jegyűeknek.
Szlavicsek Judit: Hullámsír
(Libri Kiadó)
Azt nem tudjuk, vajon a Hullámsír című balatoni krimi szerzője, Szlavicsek Judit a Halak jegy szülötte-e, de főhősére, Kardos Júliára, a kemény és mindenre elszánt nyomozóra akár igazak is lehetnek a csillagjegyre vonatkozó megállapítások, miszerint a Halakat jelképező két hal közül az egyik az árral, a másik az árral szemben úszik, ezért sokszor kiismerhetetlen. Nem bírja a korlátozásokat, a kötöttségeket, magasztos elképzelései vannak az életről és saját képességeiről. Időnként hajlamos megfeledkezni emberi oldaláról, miközben a mindenható szerepében a megmentőt alakítja.
Amikor holttestet találnak a Balatonban, Júlia mindent megtesz, hogy a végére járjon a dolgoknak. Pedig az ügy nem hozzá, hanem egy fiatal rendőrtiszthez kerül, aki először magabiztosan vág bele a nyomozásba, később azonban elbizonytalanodik. Vajon elfogadja Kardos segítségét? Elfogadhatja-e egyáltalán? Mert mi van, ha Júlia esetleg érintett az ügyben? És mi van, ha épp ő a kulcs a megoldáshoz?
Talán mégsem lehet teljesen véletlen, hogy Szlavicsek Judit legújabb krimijének is a Balaton a helyszíne – a csendes, a haragvó, a befogadó, a bosszúálló Balaton. A tó, aminek partjára Judit néhány éve költözött a családjával.
Margaret Atwood: Rendbomlás
(Jelenkor Kiadó, fordította: Csonka Ágnes)
„Még sosem volt ilyen szép a tavasz, gondolta magában Nell. Békák – vagy varangyok? – kuruttyoltak a tó felől, ahol a barkák vagy füzek – mi a különbség? –, majd a galagonyabokrok, az amerikai szilva és az elhanyagolt almafák is mind virágba borultak, és a kocsifelhajtót szegélyező gyomok és száraz fű közül egyenetlen nárciszsor bukkant elő, amit egykor egy farmer felesége ültetett. A madarak daloltak. A sár megszáradt.”
A Halak jegy szülötteinek rendkívüli érzéke van ahhoz, hogyan kell a zűrzavarból rendet csinálni, különösen, ha másvalaki életéről van szó, így az e heti válogatásban nekik ajánljuk Margaret Atwood Rendbomlás című novelláskötetét, melynek egyes darabjai gondosan albumba rendezett pillanatfelvételekként mesélik el a kanadai Nell sorsát az ötvenes évektől napjainkig. Nellnek már kiskamaszként meg kell birkóznia anyja veszélyeztetett terhességének nehézségeivel, majd jóval fiatalabb húga mentális gondjaival. Fiatalkori én- és útkeresése után társra talál, s egy gyökeresen új életforma felfedezése során gyökeresen új problémákkal szembesül, végül pedig idősödő szüleihez fűződő viszonyát kell átgondolnia. Nem sorsfordító események drámai elbeszélése a Rendbomlás, hanem hétköznapiságukban is sokrétű történeteké, melyekből szinte észrevétlenül áll össze egy nő képe, aki ‒ bár világának rendje időről időre felbomlik ‒ szüntelenül keresi az utat egy új egyensúly felé. A szerzőtől megszokottnál líraibb és személyesebb hangvételű, bensőséges humorú kötet meggyőző bizonyítéka annak, hogy Atwood nem csupán korunk meghatározó regényírója, de a novella műfajának is nagymestere.
Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…
(Helikon Kiadó, fordította: Kada Júlia)
A Halak nehezen bírja a korlátozásokat, előszeretettel alakítja a megmentő szerepét, közben pedig romantikus. Ezekről a tulajdonságokról mi más juthat eszünkbe, mint az irodalmi Nobel-díjas Kazuo Ishiguro egyik legszívszorítóbb regénye, a Ne engedj el… Már-már idilli körülmények között nevelkednek a világtól elzárt magániskola, Hailsham növendékei. De közben sejtik, aztán lassacskán már tudják is – bár egy gyerek számára ez a tudás szinte felfoghatatlan –, hogy ők különleges lények. Hogy nincsenek szüleik, mint másoknak, a külvilágban, és hogy csak azért léteznek, hogy aztán „adományozhassanak”.
De mégis van az életükben szeretet és szerelem, van „lelkük” – és a regény főhősei számára még az a lehetőség is felmerül, hogy az igazi szerelem talán, ha csak kis időre is, kimenekítheti őket előre megírt sorsukból. Ishiguro megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve a legapróbb lelki rezdülésekre is érzékeny szemmel meséli el nekünk azoknak a fiataloknak az életét, akik túl hamar kell hogy szembesüljenek az élet elkerülhetetlen egzisztenciális drámájával.
A regény 2005-ös megjelenését követően rövid időn belül több jelentős irodalmi díjat is elnyert, a Time magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé, és Mark Romanek rendezésében nagy sikerű film is készült belőle, amit 2010-ben mutattak be.
Guillaume Musso: Holnap
(Park Kiadó, fordította: V. Detre Zsuzsa)
A Halakról szóló leírásban azt olvashatjuk, hogy ezen jegy szülöttei vonzódnak a misztikus dolgokhoz, ezért a nagy sikerű Holnap című regényt ajánljuk figyelmükbe.
Emma New Yorkban él. Harminckét évesen még mindig keresi élete párját. Matthew Bostonban lakik. Egy szörnyű balesetben elvesztette a feleségét, és most egyedül neveli négyéves kislányát. A világhálón ismerkednek meg, és egymásnak írt e-mailjeik alapján hamarosan mindketten arra gondolnak, hogy végre megtalálhatják a boldogságot. Elhatározzák, hogy találkoznak egy manhattani olasz étteremben. Ugyanazon a napon és ugyanabban az órában lépnek be az étterem ajtaján. Ugyanahhoz az asztalhoz ültetik le őket – és mégsem fognak soha találkozni.
„A pár lépésnyire álló Emma egy pillanatra sem vette le a tekintetét Emilyről. Az ő szeme is csillogott, akárcsak a kislányé. De ezt a csillogást keserűség fátyolozta. Neki sohasem volt része ilyen családi boldogságban, a hármójukból áradó nyugalomban, ebben az egymás felé sugárzó szeretetben. Miért? Mi hiányzott belőle, mennyivel volt ő kevesebb, hogy számára elérhetetlen ez a boldogság?”
Tim Cooke: Találmányok könyve
(Kolibri Kiadó, fordította: Dr. Molnár Csaba)
A Halak fantáziája nem ismer határokat, és mennyire jól jön ez a tulajdonság nemcsak nekik, hanem adott esetben akár az egész emberiségnek. Hiszen biztos, hogy az ő képzeletüknek köszönhető számos találmány, amely ma is megkönnyíti a mindennapokat.
Ezért – akár ösztönzésként is – a Találmányok könyvét ajánljuk nekik, amelyből több mint 40 jelentős innováció történetét ismerhetik meg a távcsőtől kezdve a drónon keresztül a mikroszkópig. Sokaknak a történelemórákon és a filmeken alapul a feltalálókról kialakított elképzelése, és ez nagyszerű, ám gyakran téves. A feltalálókat vagy laborban kémcsövekkel kísérletező férfiakként ábrázolják, vagy bozontos hajú zsenikként, akik egyenleteket firkálnak egy táblára. Szinte biztosan nem egyiptomi iskolás lány képében jelennek meg előttünk – pedig Azza Abdel Hamid Faiad még csak 16 éves volt, amikor rájött, hogyan lehet műanyagból bioüzemanyagot csinálni. Valójában nincs olyan, hogy tipikus feltaláló – csak olyan emberek, akik készek a jó ötleteiket megvalósítani!