Éppen 100 éve, 1922. február 2-án jelent meg először James Joyce nagy hatású regénye, a modernista irodalom egyik legjelentősebb alkotása. Bár az Ulyssest először 1918 és 1920 között folytatásokban közölte az amerikai The Little Review című lap, egybefűzve csak később publikálták. A regény értelmezésébe ez alatt a 100 év alatt ki tudja, hány kritikusnak tört bele a bicskája.
Az Ulysses a hosszú és nehéz könyvek listáján bizonyára előkelő helyen szerepel. Egyike azoknak a regényeknek, amelyekről általában azt gondoljuk, el kellene olvasni, de túlságosan ijesztő ahhoz, hogy valóban belevágjunk. Pedig nem olyan nehéz olvasmány, mint amilyen a híre. Mélyen magával ragadó, rendkívül szórakoztató, ráadásul tele van rengeteg apró finomsággal, tréfák és fejtörők hosszú sorával, amelyek könnyedebbé teszik a végtelennek tűnő, bár tulajdonképpen csak egy nap alatt játszódó utazást.
A Helikon Kiadó gondozásában legutóbb nagyjából egy éve jelent meg az Ulysses legújabb kiadása, akkor a kötet borítótervezője, Váradi Zsolt mesélt blogunknak a regényhez fűződő kapcsolatáról. Most, a megjelenés századik születésnapjára a barnesandnoble.com által összegyűjtött kevésbé ismert érdekességekkel igyekszünk újabb olvasókat nyerni ennek a remekműnek.
Joyce már évek óta nem élt Dublinban, amikor a regényt írta
Az Ulysses cselekménye egyetlen nap – 1904. június 16. – alatt játszódik az írországi Dublinban. Joyce komoly energiát fektetett Dublin bemutatásába, a szagoktól és látványtól kezdve az utcák elrendezéséig. A mai napig népszerűek azok a sétaútvonalak a városban, amelyek során Leopold Bloom nyomát követhetjük, így sok mindent magunk is megszemlélhetünk abból, amit ő is látott. Pedig mikor a könyvet írta, Joyce már évek óta nem élt Dublinban, jóval a Google Street View előtti időkben szinte teljesen emlékezetből dolgozott.
Joyce felesége áll a középpontban
A regényben szereplő dátumot, 1904. június 16-át a főszereplő után ma Bloomsday néven ismerik és irodalmi körökben világszerte ünneplik. Joyce nem véletlenül választotta ezt a dátumot, hiszen ezen a napon találkozott először későbbi feleségével, Norával – róla mintázta Mollyt, Leopold Bloom feleségét. Nora és James Joyce az első randevújukon erotikus pillanatokat töltöttek együtt egy parkban, és ahogy szerelmes leveleik is tanúsítják, egymás iránti szenvedélyük soha nem lankadt – ez megmagyarázza, miért maradt fontos a dátum Joyce számára.
A regény utolsó fejezete maga a beteljesülés
Többféle elképzelés is létezik arról, hogyan érdemes olvasni a könyvet, de egy biztos: elsőre szinte lehetetlen értelmezni a leírtak minden részletét. Például ami első alkalommal könnyen elkerülheti a figyelmünket, hogy a könyv befejezése egy hosszas tudatfolyam-leírás, azaz Molly belső monológja (az irodalomtörténet nyolc leghosszabb mondatából megalkotva), amely azt írja le, hogyan szerez Molly saját magának örömöt, így az utolsó sor szó szerint a csúcspontot jelöli. És ez (részben) magyarázatot adhat sok mindenre…
Az Egyesült Államokban 12 évig be volt tiltva
Az Ulysses ugyan 1918 és 1920 között jelent meg folytatásokban, összefűzve, regényként csak 1922-ben adták ki. A művet megjelenésekor sokan pornográfnak bélyegezték, így 1934-ig az Egyesült Államokban betiltott olvasmány volt. Érthető, hogy sok helyen megjelenik benne a szexualitás, és Joyce a dolgok „mocskosabb” oldalát is előszeretettel tárja elénk, de az Ulysses esetében semmi nem véletlen, minden okkal történik…
Az egész csak egy vicc
Bár sokat szokás emlegetni a regény irodalmi utalásait, Homérosz Odüsszeiájának szerkezetét és az Odüsszeusz mindenféle tudományos aspektusait, de ez könnyen elvonhatja az olvasó figyelmét valami egészen másról. A trükk egyesek szerint ugyanis az, hogy Joyce írt egy történetet a Homérosz alapján, majd teletűzdelte disznó viccekkel és egyéb gusztustalanságokkal, meg rengeteg homályos utalással, csak hogy megdolgoztassa a kritikusokat. Vagyis Joyce tulajdonképpen kineveti mindazokat, akik megpróbálják megfejteni az Ulyssest.
Készült hozzá egy applikáció
Az Ulyssest átültetni bármilyen más formátumba komoly kihívást jelenthet, de belezsúfolni egy képregénybe különösen hatalmas őrültségnek tűnik. Pedig Robert Berry Ulysses SEEN projektje nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy adaptálja Joyce klasszikusát a digitális térbe, és egy 2010-ben megjelent iPad-applikáció segítségével el is kezdte egyesével elérhetővé tenni a megrajzolt oldalakat. Berry úgy tervezte, tíz év alatt végez vele, de a munka még ma is tart, ráadásul azóta a platform is változott. A Facebook-oldalán követhetitek a vele kapcsolatos aktualitásokat.
Elég csak három fejezetet elolvasni?
Ahogy már írtuk, régóta vita tárgya, hogyan érdemes olvasni és értelmezni az Ulyssest. Például a kritikusok sem értenek egyet abban, hogy szükség van-e ismerni a regény minden fejezetét, gyakran a könyv legbuzgóbb védelmezői is elismerik, hogy bizonyos részek azért homályosak. A TLDR-verzió (too long, didn’t read – a szerk.) hívei szerint a három legfontosabb fejezet a Télemakhosz, a Kalüpszó és a Pénelopé. Ha csak ezeket olvasod el, rengeteg nagyszerű dologról lemaradsz, de ha belekeveredsz egy beszélgetésbe Joyce remekművéről, kiválóan végig tudod alibizni.
Nem lehet fél vállról venni
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy úgy próbálják olvasni az Ulyssest, mintha egy átlagos regény lenne. Pedig nem az. „Annyi talányt és zavarba ejtő részletet zsúfoltam bele, hogy a tudósok évszázadokig fognak vitatkozni azon, hogy hol mire gondoltam.” – állította Joyce. Tulajdonképpen az utalások és a hivatkozások adják a dolog lényegét; vagyis nem számít, hogy ki vagy, nem úszod meg egy kis kutatómunka nélkül az olvasást.
Furcsa, de kétszer is filmre vitték
Minden idők egyik legbensőségesebb, legrészletgazdagabb történetét – amelyet látszólag lehetetlen megfilmesíteni – meglepő módon már kétszer is megfilmesítették. Az Ulysses alapján készült 1967-es mozi megpróbálja követni az eredeti történetet, és sok jelenetet egy az egyben adaptál a könyvből. A 2003-ban, Stephen Rae főszereplésével készült Bloom viszont már kevésbé ragaszkodik mereven a regény soraihoz, és a szövegből is ismerős tudatfolyam-technikával próbál játszani. Hogy mennyire sikerült, azon hosszasan lehet vitatkozni.
Joyce egyedülálló regényét immáron száz éve heves viták kísérik. Nem egyszerű kihívás, de az élmény maradandó. A te Ulysses-utazásod mikor veszi kezdetét?