Minden emberben ott a vágy, hogy valamilyen módon előre lássa életének történéseit, hogy felkészüljön a felkészülhetetlenre, elkerülje a kellemetlen eseményeket. Valaki ezt szigorú keretekkel, rövid és hosszú távú célok kitűzésével, A, B és C tervekkel igyekszik befolyásolni, mások viszont – legyenek akár komoly elkötelezettjei a témának vagy csak lelkes műkedvelők – szívesebben bízzák magukat a bolygóállásokra és a csillagjósokra.
Tartozzatok bármelyik csoportba, mostantól havonta egy-egy jegy szülöttének ajánlunk könyveket (komolyan vagy komolytalanul) a jegynek tulajdonított alaptulajdonságok alapján. Következzék a november 23. és december 22. között született olvasóknak szánt ajánló. A Nyilas jegyűek előszeretettel utazgatnak, és fontos számukra a szabadság, nagyon lelkesek és ambiciózusak, ami időnként vakmerőségbe csaphat át. Fergeteges humorérzékkel rendelkeznek, és ha úgy érzik, változásra van szükségük, habozás nélkül költöznek el akár egy másik országba is.
Ez az e heti 5 könyv (nemcsak) Nyilas jegyűeknek.
Walter Isaacson: A kódfejtő
(Helikon Kiadó, fordította: dr. Kelemen László)
A Nyilas jegy szülöttjeinek egyik kiemelkedő jellemvonása, hogy tele vannak lelkesedéssel és ambícióval, amely tulajdonságokra biztosan szüksége volt a 2020-ban kémiai Nobel-díjat nyert tudósnak, Jennifer Doudnának is karrierje során.
Walter Isaacson új könyve, A kódfejtő az ő életét, tudományos munkásságát dolgozza fel. A CRISPR-ként ismert génszerkesztő eljárás feltalálásában játszott szerepének köszönhetően világhíressé vált kutatónő karaktere és karrierje nem véletlenül keltette fel Isaacson érdeklődését, aki könyveiben – többek között Leonardo da Vinci, Albert Einstein és Steve Jobs életrajzának szerzőjeként – mindig azt kutatja, mi a titka annak a különleges látásmódnak, amellyel valaki minden kortársától eltérő módon közelít a világ jelenségeihez, és hogyan tud ennek birtokában kivételeset alkotni.
Jennifer Doudna esetében a kérdés az, hogy a világ megismerése iránt felébredő természetes kíváncsiság hogyan vezet el egy olyan felfedezéshez, amely emberéleteket menthet meg, sőt egész fajunk jövőjét alakíthatja át. A CRISPR néven híressé vált génszerkesztő módszer ugyanis képessé tehet minket arra, hogy a jövőben ellenállóbbá alakítsuk szervezetünket a vírusok meg-megújuló támadásaival szemben.
Ez az ígéretes felfedezés azonban morális kérdéseket is felvet, hiszen az evolúciót meghackelő beavatkozások nemcsak a járványokkal szembeni védekezőképességünket erősíthetik, nemcsak azt érhetjük el segítségükkel, hogy megszabaduljunk eddig gyógyíthatatlannak tartott pszichés betegségektől, de az IQ-nk vagy a testi adottságaink befolyásolásával messzire ható változásokat is előidézhetünk fajunk egyedeiben. Ezért nem túlzás, hogy a könyv címe A kódfejtő, hiszen nem csupán egy kutatónő karrierjét ismerjük meg, hanem a génszerkesztés mellett az emberiség jövőjének nagy kérdései is terítékre kerülnek.
Albert Camus–Maria Casarès: Főleg szeress
(Jelenkor Kiadó, fordította: Kamocsay Ildikó)
„Találkoztunk, megismerkedtünk, kristálytiszta ragyogású szerelemben egymásra bíztuk magunkat – képes vagy-e méltányolni a boldogságunkat, felfogod-e, hogy mi adatott meg nekünk?” – Maria Casarès levele Albert Camus-nek, 1950. június 4.
1944. március 19-én felolvasást tartanak Michel Leiris francia író párizsi lakásán A telibe viszonzott vágyakozás című Picasso-darabból. A rendező és ügyelő szerepét Albert Camus vállalja. A közönség soraiban ott ül a huszonegy éves, spanyol származású Maria Casarès, akit elbűvöl az akkor harmincéves író. Camus is felfigyel a különleges szépségű, rekedtes hangú színésznőre, és felkéri, hogy játssza el Martha szerepét Félreértés című darabjában.
Két és fél hónappal később, a normandiai partraszállás éjszakáján szeretőkké válnak – s kapcsolatuk 1960. január 4-ig, Camus végzetes autóbalesetének napjáig tart. Az írónak felesége van, gyerekei, tüdőbaja miatt időről időre gyógykezelésre szorul, Maria Casarèst pedig gyakran elszólítják Párizsból a filmforgatások. Így sokszor nem marad számukra más, mint a levelezés. Szavak, mondatok, amelyekben Maria méltó partnere az írónak, jóllehet nem az anyanyelvén, hanem franciául kell fogalmaznia. A másfél évtizeden át írt közel ezer levélben őszintén vallanak munkájukról, könyvekről, színházról, és kendőzetlenül írnak írókról, színészekről, színházigazgatókról, szavaik azonban elsősorban a szerelem, a szenvedély, a töretlen és kitartó vágyakozás bensőséges vallomásai, melyek fél évszázad múltán is lenyűgöző emléket állítanak a két kivételes művésznek és kapcsolatuknak.
A Főleg szeress főszereplői – Camus és Casarès – is előszeretettel utaztak életük során; fontos volt mindkettőjüknek a személyes szabadság megélése. Ez két olyan jellemvonás, amely a Nyilas jegyűekre is igen gyakran jellemző.
Peter Frankopan: Új selyemutak – Világunk jelene és jövője
(Park Kiadó, fordította: Makovecz Benjamin)
Az Új selyemutak szerzője Peter Frankopan, bár ő maga nem a Nyilas jegyében született, könyveivel (a tavaly megjelent Selyemutak volt az első könyve magyarul) bizonyára lenyűgözi az e jegyben születetteket. Már iskoláskorában szívesen tanulmányozta a térképeket, foglalkoztatta a világtörténelem, képzeletben bejárta a világot. Aztán úgy esett, hogy felnőtt életében az utazás lételemévé válik, számos nyelven beszél, és nagy vakmerőséggel és ambícióval ír olyan könyveket, mint a fent említett Selyemutak, melyről Pető Iván így ír a Könyvteraszon: „A könyv célja, hogy másként rakja össze a nagyjából ötezer éves történetet Hammurápitól Obamáig, mint legtöbb elődje.” Nem kis vállalkozás.
Ennek folytatásaként az Új selyemutak napjainkig viszi tovább a történetet, sebesen változó világunk jelenét és jövőjét vizsgálja.
„Ez a könyv a jelenkor dolgairól készült részletes pillanatfelvétel; nagy látószögű objektívvel készült abban a reményben, hogy megmutatja az összefüggéseket a világban zajló események és folyamatok között, illetve megvilágít egyes mozzanatokat, amelyek meghatározó befolyást gyakorolnak életünkre és viszonyainkra. A kép közepén a selyemutak helyezkednek el; nem lehet másként, mert képtelenség úgy értelmezni a ma történéseit és azt, amit a holnap tartogat, hogy nem vesszük számításba a keleti Mediterráneum és a Csendes-óceán között húzódó roppant régiót. A korábban elmesélt történetet újra naprakésszé akartam tenni, és értelmezni az elmúlt néhány év alapvető átalakulásait.”
Deborah Feldman: Exodus – Hogyan találtam meg a saját utam, miután kiléptem a haszid közösségből
(Libri Kiadó, fordította: Getto Katalin)
A Nyilas jegy szülöttjei talán arról a leghíresebbek, hogy előszeretettel utaznak, és fontos számukra a szabadság. Saját szabályaik szerint élnek, és ha úgy érzik, változásra van szükségük, nem félnek átköltözni akár egy másik kontinensre sem.
Bár ő maga nem a Nyilas jegyében született, ezekről a tulajdonságokról mégis az Unortodox – A másik út című sikerkönyv szerzője, Deborah Feldman, Berlinben élő amerikai–német író jutott eszünkbe, aki a brooklyni Williamsburgben, a szatmári haszid zsidók közösségében nőtt fel. Már gyerekként sokszor került összetűzésbe a szigorú vallási szabályokkal. Tizenhét éves volt, amikor férjhez ment, s mindössze tizenkilenc, amikor megszületett a fia. 2006-ban irodalmat kezdett tanulni a Sarah Lawrence College-ban, és három évre rá a fiával együtt elhagyta a haszid közösséget. Unortodox című önéletrajza, amelyből a Netflix gyártásában sorozat is készült, 2012-ben, a memoár Exodus című folytatása pedig két évvel később, 2014-ben jelent meg.
Feldman a haszid közösséget maga mögött hagyva egyedülálló, független nőként kell hogy helytálljon a zárt zsidó közösségen kívüli világban: gondoskodnia kell a fiáról, biztosítania kell a megélhetésüket, miközben írói karrierjét építi, és meg szeretné találni az igaz szerelmet is. Útnak indul, hogy Európát bejárva megismerje családjának történetét, s felfejtse azokat a misztikus szálakat, amelyek magyar származású őseihez és a zsidó valláshoz kötik. Végül Berlinben telepszik le, mert, mint mondja: „Berlint a Nyugat fővárosának látom; ez a város nekem azt a helyet jelenti, ahol mindenki otthonra találhat, ahol mindenki szabad lehet – ez az elnyomással szembeni utolsó bástya”.
Deborah Feldman szerint az útkeresésre azért van szükség, hogy megértse azokat a múltban gyökerező kötődéseket, amelyeket néha el kell szakítanunk, hogy igazán önmagunk lehessünk. Épp, mint egy igazi Nyilasnak…
Katy Birchall: Szexoktatás – Az utazás
(Kolibri Kiadó, fordította: Sárpátki Ádám)
Utazás édeshármasban (helyett édesnégyesben) egy kis őrültséggel megfűszerezve? Mi másra vágyhatna egy Nyilas, ha nem egy ilyen észvesztő történetre? A világhírű Netflix-sorozat, a Szexoktatás kedvenc szereplői most egy könyv lapjain köszönnek vissza egy olyan kalanddal, amit a képernyőkön nem láthatunk.
A mindig morcos Maeve bátyját, Seant letartóztatták, és csak a testvéréhez fordulhat segítségért. Így hát a lány útnak indul, de nem kell egyedül megbirkóznia a feladattal – még ha azt szeretné is –, hiszen az esetlen szexguru, Otis, a mindig pozitív Eric és hűséges barátnője, Aimee vele tartanak…
Seant egy buliőrült társaság lopással vádolja, és minden bizonyíték ellene szól. Vajon sikerül Maeve-nek és barátainak felfejteni az elnyomott félelmek, eltitkolt szerelmek és homályos motivációk összekuszálódott szálait?