A cikk múlt héten közölt első részében már láthattuk, hogy a Disney-hercegnők élete sem volt mindig fenékig tejfel. De még koránt sincs vége a felsorolásnak: a tündérkeresztanya nem segít, a gonosz jégkirálynők gyermekeket rabolnak, és az igaz szerelmek sem mindig teljesülnek be. Az ilyen mesék után nehezen hajtanák álomra a fejüket a gyerekek! Újabb eredeti meséket és valós hercegnők történeteit mutatjuk be, ők állnak a Disney-adaptációk mögött.
Ariel
A kis hableány című mesét Hans Christian Andersen írta, és bár a rajzfilm-adaptációban sok ponton követték az eredeti történetet, mégis szükség volt egy vastag cukormázra, Ficánkára és néhány gyönyörű dalra.
A tengeri király legkisebb lánya, a kis hableány a felszínre úszva megpillant egy jóképű herceget, akit megment a viharban. A szárazföldre viszi, ahol egy apáca talál rá az eszméletlen fiúra, a kis sellő pedig elmenekül. Egy tengeri boszorkány – a mesefilm Ursulája – személyes érdek nélkül segít a lánynak emberré változni, de a varázslathoz itt is el kell némulnia a hableánynak, így a tengeri boszorkány egyszerűen kimetszi a nyelvét. A történet gyökerei megegyeznek, a rajzfilm mégsem követi a tragikus befejezést. Ahhoz, hogy örökre emberré váljon, és a lelke halhatatlan legyen, az igaz szerelmének feleségül kell vennie, és bár nagyon megszeretik egymást, a herceg csak egy nőbe szerelmes igazán: az apácába, akit a megmentőjének hisz. Mikor kiderül, hogy az apáca a szomszéd királyság hercegnője, el is jegyzik egymást, mire a kis hableánynak megszakad a szíve. Hogy visszaváltozzon, a testvérei egy kést hoznak neki, amellyel ha megöli a szerelmét, és a vére a lábára csorog, akkor visszatérhet a tengerbe. Ám a lány képtelen ezt megtenni, és a tengerbe veti magát. A teste tajtékká változik, de a lelke, pont mint a földi embereké, halhatatlanná válik, és felemelkedik az égbe.
Elza
Bár már az előző hercegnők történeteiből is láthatjuk, mennyire megváltoztak a mesék a Disney Stúdió keze alatt, mégis a legnagyobb átalakítást Elzán „végezték”, hiszen a Jégvarázs csodálatos főhőse, Andersen A Hókirálynő című meséjének főgonoszaként kezdte pályafutását. A dán író hét rövid történetének főszereplője két gyermek, Kai és Gerda, akik neve a Jégvarázsból is ismerősen csenghet, hiszen ők az arendelle-i kastély szolgái. A Hókirálynő elviszi a palotájába a megbabonázott Kait, a barátja, Gerda pedig a segítségére siet egy rénszarvas hátán. Elzának és a Hókirálynőnek hasonló varázsereje van, sőt az utóbbi még több dologra is képes, például repülni, és Elzával ellentétben ő tökéletesen ura az erejének. A szívet megtámadó jég az eredeti mesében is szerepet kap, de Gerda könnyei megolvasztják Kai szívét, és felszabadítja a fiút a gonosz Hókirálynő befolyása alól. Talán épp ilyen gonosznak hitték Elzát akkor, amikor megfagyasztotta Arendelle királyságát… még szerencse, hogy a Jégvarázsban ott volt Anna!
Mulan
Kevesen tudják, hogy ez a rajzfilm egy ősi kínai művet, a Mulan balladáját dolgozza fel. A történet népmeseként szájról szájra terjedt, majd a 6. század körül jegyezték le, és többször is feldolgozták.
Hua Mulan, aki képzett harcos volt, idős apja és még gyermek öccse helyett áll be férfinak öltözve a hadseregbe, ahol 12 évig szolgál. A császár kitünteti, de Mulan visszautasítja a magas rangot, csak egy gyors lovat kér, hogy hazatérhessen a családjához – úgy látszik, ha egy sárkány nem is, de egy ló tényleg segítette őt az útján. Hazatérésekor fedi fel magát bajtársai előtt, akik döbbenten fogadják a tényt, hogy Mulan valójában egy hölgy.
Hamupipőke
Hamupipőke sanyarú sorsa az európai kultúrkörben széles körben ismert történet volt, az ősváltozatát Giambattista Basile Hamucicuska címmel jegyezte le, de a Grimm testvérek és Perrault is megörökítették a történetet, ezek sokkal közelebb állnak a Disney által feldogozott meséhez – néhány (sarkalatosan) véres fordulatot leszámítva. Bár ezeket az eredeti fabulákat sokan ismerik, az talán újdonság lehet még nekik is, hogy a Hamupipőkének magyar népmesei változata is volt.
Hamupipőke három diót kér édesapjától, míg a kapzsi nővérei mindenféle drága holmit. A gonosz mostoha és a testvérei nem a bálba, hanem a templomba nem engedik el a lányt, akinek galambok segítenek kiszedni a búzából a konkolyt. Minden alkalommal feltör egy diót, amelyből csodás ruhák kerülnek elő: egy réz-, egy ezüst- és egy aranyköntös. Ezekben megy el a templomba, ahol a királyfi első látásra beleszeret, de a lány mindig elmenekül a mise vége előtt. Amikor harmadjára is elfut, a királyfi inasa követi, és egy aranyrózsát szúr a kapufélfába, csakhogy az apja elküldi Hamupipőkét a falu végébe. A királyfi házról házra járva keresi szerelmét, míg végül rátalál – és még üvegcipellő sem kell ahhoz, hogy megismerje!
Balla Nóra