Boldog születésnapot, Sir David!


95. születésnapját ünnepli Sir David Attenborough, a 21. század egyik legbefolyásosabb embere, a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Természettudósi és média-pályafutása közel hetven évet ölel fel. Olyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készített, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008). Életpályáját összegző és a Földünk megóvása érdekében halaszthatatlan lépéseket sürgető legutóbbi könyve, az Egy élet a bolygónkon 2020-ban jelent meg magyarul, az Élet a Földön című már klasszikussá vált kötetének áldolgozott kiadása pedig idén márciusban került a könyvesboltokba. Egy csokornyi fontos információt gyűjtöttünk össze Sir Davidről, mi ezzel kívánunk neki boldog születésnapot!

David Attenborough 1926. május 8-án született, egyidős a hozzá hasonlóan számos rekordot magáénak tudó II. Erzsébet királynővel.

Már gyerekként állatokat, köveket, fosszíliát gyűjtött. Egy napon megtudta, hogy a Leicesteri Egyetem állattani intézetének nagy szüksége lenne gőtékre a kutatásaihoz. Örömmel vállalta a feladatot, három pennyért adott egy-egy példányt a tudósoknak, de nem árulta el nekik, hol fogja be a kétéltűeket, hiszen titkos gyűjtőhelye az intézet bejáratától öt méterre lévő tavacska volt…

Bátyját, a 2014-ben elhunyt filmrendező-színész Richard Attenborough-t, olyan filmekből ismerheti a nagyközönség, mint a Gandhi, a Chaplin vagy a Jurassic Park.

Sir David két évet szolgált a haditengerészetnél, abban bízva, hogy bejárhatja a világot, de csak Walesig jutott.

1952-től a BBC-nél dolgozott főállásban, bár eleinte azt mondták neki, túl nagyok a fogai, ezért nem való a képernyőre. Később, mikor a veterán tévés visszaemlékezett erre a történetre, csak annyit mondott: azóta elkoptak a fogaim.

Európában elsőként a BBC Two sugárzott színesben, az 1967-es wimbledoni teniszkupa döntőjét közvetítették, a csatornának 1965 és 1969 között Attenborough volt a programigazgatója. Neki köszönhetjük például azt is, hogy snooker-közvetítéseket is nézhetünk, és 1969-ben ő hagyta jóvá a Monty Python Repülő cirkusza című komédiasorozat sugárzását. Persze azóta a Monty Python is fogalommá vált, olyan klasszikus filmek fűződnek a csapat nevéhez, mint a Gyalog galopp vagy a Brian élete.

1979-ben, Charles Darwin születésének 170. évfordulója alkalmából jelent meg az első Attenborough-könyv, az Élet a Földön. Magyarul a 80-as évek végén adta ki először a Novotrade, majd a Park Könyvkiadóhoz került a kiadás joga, és épp a napokban jelent meg a kötet javított, átdolgozott változata.

Attenborough világszerte népszerű filmjeinek és filmsorozatainak állandó magyar hangja az 1970-es évektől kezdve Végvári Tamás volt. Halála után, 2010-től Szersén Gyula kölcsönözte hangját a tudósnak, ő a közlemúltban, 2021 márciusában hunyt el.

Sir David élete egyik legmeghatóbb élményének tartja, hogy Ruandában bébigorillák próbálták ellopni a cipőjét.

Rekordmennyiségű, 32 díszdoktori címet tudhat magáénak.

A Brain Bar és a Kék Bolygó Alapítvány élő beszélgetős műsorral köszöntötte születésnapján David Attenborough-t. Az adást olyan közismert Attenborough-rajongók, nemzetközi szaktekintélyek és hazai hírességek meglepetésvideóival színesítették, mint Ziya Tong vagy Makovecz Benjámin, aki Attenborough könyveit fordítja magyarra


Ő az egyetlen, aki BAFTA-díjat nyert (Brit Film- és Televíziós Akadémia legjobb filmnek járó díja) fekete-fehér-, színes-, 3D- és HD-kategóriában is. Sőt, a Flying Monsters (Repülő szörnyek) című filmje volt az első 3D-s film, amely ebben az elismerésben részesült.

Felesége, Jane Elizabeth Ebsworth Oriel 1997-ben agyvérzést kapott, Attenborough egy új-zélandi forgatásról rohant haza, hogy a kómába esett Jane mellett lehessen. 1950-től 1997-ig, az asszony haláláig tartott házasságuk.

Az űrhajósokon kívül valószínűleg ő az egyik, aki a legtöbbet utazott a Földön. Az 1999-es A madarak élete című filmjének forgatása idején több mint 400 ezer kilométert tett meg, ami annyi, mintha tízszer körbeutazta volna a bolygót.

Minden kontinensen járt, beleértve az Északi-sarkot, ahova 2009-ben, 83 évesen jutott el.

Attenborough kertje egy rejtélyes 19. századi gyilkosság áldozatát rejtette több mint egy évszázadon át. Julia Martha Thomast 1879-ben gyilkolta meg a szobalánya, Kate Webster. Az özvegyet lelökte a lépcsőn, halála után feldarabolta, megfőzte és megetette a helyi gyerekekkel, nehogy valaki megtalálja a holttestet. A koponyát elásta az udvaron, ami több mint 100 évig rejtve maradt, mígnem egy munkás rá nem akadt, amikor Attenborough kertjét bővíttette. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a koponya Julia Martha Thomas földi maradványa. Méltó temetéséről – 132 év után(!) – Sir David gondoskodott.

Több mint 10 növény- és állatfajt neveztek el David Attenborough-ról: van köztük hangyászsün és egy hatalmas húsevő növény is.

Egyetlen állatot nem szeret Sir David Attenborough; a patkányt. Sőt, egy indiai rossz élménye miatt kifejezetten fél tőlük.

Nincs autója, mert sosem sikerült jogosítványt szereznie. Nem e-mailezik, a leveleit mindig postán vagy faxon kapja. Attenborough tavaly szeptemberben Instagram-fiókot hozott létre, amellyel óriási rekordot döntött: mindössze 4 órával a regisztrációja után már több mint egymillió követője volt, amellyel Jennifer Anistont is felülmúlta. Ez a szám később 6,2 millióra nőtt. Majd októberben 27 bejegyzés után inaktívvá vált a fiók, és úgy tudjuk, Sir David nem tervezi, hogy visszatér a közösségi média e felületére.

Ha tehetné, Sir David lajhárként születne újjá. Egy alkalommal bevallotta, legalább egy napig szívesen lajhárrá változna. A lajhárok félig süket, félig vak, lassan mozgó lények, így talán jobban érthető „semmittevésük” bája is.

Sir David szerint ragyogó könyvek szerzője a 19. és 20. század fordulóján élt Ernest Thompson Seton skót származású kanadai természetbúvár. A most 95. születésnapját ünneplő Attenborough őt tartja példaképének.