A napokban megjelent Kőbölcső szerzője, Stájn Emma kíváncsi volt, hogyan készült a könyve borítója, ezért – rendhagyó módon – interjút készített a tervezővel, Féder Mártával, hogy a Nyugati tér blog olvasóit is beavathassa a kulisszatitkokba.
– Az első dolog, amit a könyvkiadás kapcsán megtanultam, hogy a vásárló átlagosan 10 másodperc alatt, a borító alapján dönti el, leveszi-e a polcról a könyvet, vagy továbbáll; ezért nekem mint elsőkönyves, ismeretlen szerzőnek óriási dolog, hogy a történetét egy ilyen neves és tapasztalt tervező, mint interjúalanyom: Féder Márta öltöztette fel.
Jómagam a végleges borító megszületéséig nem vehettem fel veled a kapcsolatot, így nagyon kíváncsi vagyok, milyen elvárásoknak és szempontoknak kellett megfelelned a Kőbölcső című könyvem tervezésekor.
– A Kőbölcső esetében, ahogy sokszor máskor is, egy részletes briefet kaptam a szerkesztőtől, ami tartalmazta a könyv szinopszisát és a főbb szempontokat, elvárásokat a borítóval kapcsolatban. A kiadó jelezte, hogy karakteres, akár provokatív képekben is gondolkozhatok, mint ahogy azt is, hogy figyelembe kell vennem az elérni kívánt olvasói csoport jellemzőit.
– Az én egyetlen kérésem az volt a főszerkesztő felé a borítót illetően, hogy ne egy gyermek legyen a középpontban, mert a történet pontosan a másik oldalt hivatott bemutatni. Te milyen vizuális kulcsot/kulcsokat találtál a történetben, ami megfogott?
– A tervezéskor inkább egy grafikus, művészibb vizuális irányt preferáltunk, és úgy érzem, ezt sikerült is megvalósítani. Én ebben az esetben is a könyv szövege alapján kezdtem dolgozni, az én olvasatomból születő ötleteket, terveket mutattam meg a kiadónak. Ezek után hosszas egyeztetések, beszélgetések alapján született meg az az irány, ami végül az elfogadott borítóban tetten is érhető. Egy általam nagyon kedvelt kanadai művész, Julie Liger-Belair – kollázstechnikával készült – alkotása lett a befutó.
– Az idén jubilálsz: húsz éve tervezted életed első könyvborítóját, azóta nemcsak hazai szerzők, hanem több külföldi bestseller kreatívjainak magyarításán is dolgoztál. Specializálódtál az évek során bizonyos műfajra, témára?
– A Libri Kiadói Csoport grafikusaként az elmúlt öt évben több száz könyv borítójának tervezésében vehettem részt, nagyon szerencsésnek érzem magam, mert sokféle műfajban kipróbálhattam magam, és bár vannak zsánerek, amiket hozzám kötnek a kiadóban, de semmiképp sem szeretnék egy-egy témára specializálódni. Szeretem a változatosságot.
– Mennyi idő áll átlagosan rendelkezésedre egy-egy borítóterv elkészítéséhez?
– Változó, hogy mennyi időnk van egy-egy borító tervezésére. Van, amikor néhány nap, de előfordul az is, hogy akár egy hónapig is lehet dolgozni a terveken. Én azért az utóbbit jobban preferálom.
– A címnek is meghatározó szerepe van a borító tervezésekor, vagy inkább a szöveg a mérvadó?
– A könyv címe számomra nagyon fontos szempont, nemcsak tipográfiai értelemben, de tartalmilag is. Nagyon örültem, hogy alapos megfontolást követően mégis a Kőbölcső címnél maradtunk. Sokat beszélgettünk a cím hatásáról, mert többféle tartalom is társítható hozzá, és én abszolút tudtam azonosulni is vele a szöveg ismeretében. Azt kell hogy mondjam, hogy én magam is sok szempontból egy „kőbölcsős” anyuka vagyok.
– Kik és milyen formán értékelik, díjazzák egy-egy megjelent könyv borítóját?
– A könyvtervezők legfontosabb hazai megmérettetése a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által minden évben meghirdetett Szép Magyar Könyv díj, a legszínvonalasabb kivitelezésű magyar könyvek versenye, melynek eredményhirdetése rendszerint az Ünnepi Könyvhét egyik rendezvénye. Azonban számomra a legfontosabb az olvasók visszajelzése, akiktől számlálatlan dicséretet kaptam az utóbbi húsz évben.