Hogyan vigasztaljuk meg kétségbeesett barátainkat?


A napokban jelent meg a holland „csodagyerek”, Stefan Buijsman Eszpresszó Arhimédésszel című tanulságos kötete, amelyik megmutatja – bár sokan talán bele sem gondolunk –, hogy mennyire része mindennapjainknak a matematika.

Mire jó a matematika? Sokan teszik fel ezt a kérdést a koordinátageometria képleteit magolva, az adóbevallás kitöltése közben, egy ipari katasztrófa hírének hallatán, vagy épp egy tragikus választási eredményen hüledezve. És sajnos nem mindig találunk kielégítő választ. Ha már egyszer ilyen bonyolult, akkor miért nem lehet kicsit egyszerűbb? Miért nem lehet tőle kicsit minden jobb? Tehát ha a környezetünkben ilyen kérdéseket szegez nekünk egy kiábrándult alsó tagozatos, egy érettségiző, esetleg egy magába roskadt kisnyugdíjas, vagy mondjuk a főnökünk, akkor legjobb, ha felolvassuk neki Stefan Buijsman könyvét, az Eszpresszó Arhimédésszelt, vagy legalább egy-két jó példát memorizálunk, hogy az ehhez hasonló helyzeteket bármikor jól tudjuk kezelni. Ugyanis a még mindig csak 25 éves holland csodagyerek olyan természetességgel beszél a minket mindenütt körülvevő, egyébként elég bonyolult matematikáról, mintha csak az előző napi ebédről számolna be. Meggyőző, ha valaki ilyen meggyőző.

Buijsman Stefan (fotó: Anna-Karin Landin)

Néha viszont meglep, mert visszakérdez. Ráadásul mindezt teszi úgy, hogy végképp elbizonytalanodjunk. Ritkán jut eszünkbe megkérdőjelezni a számok absztrakt objektivitását. Valóban léteznek számok, vagy a természettudományok alapja, a mindenség szervezőelve is csak egy kitaláció? A matematika is olyan találmány, mint a meleg víz? Két egymásnak ellentmondó válasszal is szolgálhatunk, miután már teljesen parttalanná vált a vita a vasárnapi ebédlőasztalnál. És elég mindössze azzal tisztában lennünk, hogy a szobáknak általában vannak sarkaik. Ezt követően a könyvben kellőképp alapos és megfelelően léha összegzést kapunk a matematikát érintő legrégebbi történelmi bizonyítékainkról, Mezopotámiától Egyiptomig, a görögöktől a kínaiakig. Annyit talán elárulhatunk járulékok és jogszabályok útvesztőjében végleg elveszett kisvállalkozóknak, hogy szoros kapcsolatban áll az adózással. Azért persze vannak kevésbé nyomasztó okai is, de nehéz a pénztől elvonatkoztatni.

Olyan népeket is megismerhetünk, akik a mai napig matematika nélkül élik mindennapjaikat. Ha a világban (és a matematikában) csalódott sorstársunknak valamiféle alternatívát kellene ajánlanunk, ne habozzunk tovább, javasoljuk a piraha törzset, amennyiben a vadászó-gyűjtögető életmód nem jelent problémát.

A kötet egyéb pontjain azzal szembesülünk, hogy a legbanálisabb helyzeteket, a leghétköznapibb dolgokat, legkevésbé tudományos döntéseinket is mélyen áthatja a matematika. Így vagy úgy, de áthatja. A kávéfőzés is matek, sőt, a kifinomultnak talált ízlésünk is, de a politikai nézeteink is nagymértékben a számoktól függnek, ahogy a hétvégi kiruccanások és a Google Translate is. A keresőmotorok, algoritmusok, hálózatok megkeresik a legnagyobb egyezést, a legrövidebb útvonalat, a méltányos ajánlatot. Meghozzák helyettünk a döntést, leveszik vállunkról a terhet. Így jó esetben találunk közös témát, nem késünk el a vacsoráról, és megismerhetjük a matematikától legtávolabb eső, számunkra fontos dolgokat, például a kedvenc versünket – végeredményben a matematika által. És ez érdekes. Persze ne feledkezzünk meg a végtelenül gonosz politikai manipulációról vagy a digitális kapitalizmus sötét, kizsákmányoló, igazságtalan működéséről sem, amelyek mélyén szintén a matematika fogaskerekei forognak. De általában mindennek vannak hátulütői, a legjobb zenekarok is kiadják a B oldalas számaikat, gonosz emberek pedig mindig lesznek.

Tehát amennyiben meg akarjuk győzni teljesen hitevesztett barátunkat, a fentieket mind felhasználhatjuk, valamit csak érdekesnek talál majd. A nagy számok törvénye alapján.