Előző héten 5 könyvet mutattunk, amelyekben a nőké volt a főszerep, most újabb 5 könyv érkezik, ezúttal a férfiak kerülnek előtérbe a válogatásunkban. Az összeállításban öt író férfi alakjait ismerjük meg: az apát, a felfedezőt, a tudóst, a különcöt és a remetét. Történeteik a múlt Ausztriájába, a jelen hánykódó óceánjaira, kis hazánkba vagy egy antiutópista Amerikába vezetnek.
Különféle sorsokon és földrészeken keresztül követhetjük a „teremtés koronáinak” kalandjait, hogy minden elolvasott könyvből többet tudjunk meg a férfijellemről.
Cormac McCarthy: Suttree
(Jelenkor Kiadó, fordította: Greskovits Endre)
„A Suttree egy egzisztencialista regénynek álcázott spirituális átalakulás története, mint ahogy a főszereplő beletörődése valójában beletörődésnek álcázott elfogadás. És a kettő között jelentős a különbség. Suttree az az ember, aki egy mocsokban, bűnben és bűntudatban fuldokló élet közepén képes kijelenteni, hogy semmit sem bánt meg, csak a hiúságot.” – írja Szijj Márton Cormac McCarthy 1979-ben megjelent második regényéről, a Suttree-ről.
A történet a Tennessee-folyó partján, Knoxville-ben játszódik a korai ötvenes évek Amerikájában. A címszereplő Cornelius Suttree jó családból származik, mégis egy lakóhajón, horgászként tengeti életét a társadalom peremén, ahol bűnözők, alkoholisták, hajléktalanok, kurvák és szerencsevadászok veszik körül. Suttree-t követve kirajzolódik előttünk a fülledt, lezüllött, szenvedésekkel és nyomorral teli, ám mégis kedvelhető amerikai Dél. Cormac McCarthy ezt a könyvét tartja leginkább önéletrajzi regénynek. Mi, olvasók az író és hőse nyomába is szegődhetünk, hiszen bejárhatjuk a regényben szereplő valós helyszíneket, vagy részt vehetünk a The Suttree Stagger elnevezésű nyolcórás kocsmatúrán, ami keresztülvezet Knoxville-en, és állomásain felolvasásokat tartanak a regény vonatkozó részeiből.
Szél Dávid: Túl a parán – Minden, amiről az apák nem beszélnek
(Bookline Könyvek)
„Amiről ezek a szövegek szólnak, nem akkora cucc ám. Anyák ezrei írnak blogot, anyák milliói maradnak otthon a gyerekükkel, itt mindössze annyi történik, hogy én mindehhez férfi vagyok. S ha egy férfi egy hagyományosan női terepen van jelen, akkor ott azonnal robbant, azonnal izgalmas lesz.
A megkülönböztető jegyem tehát, hogy egyszerre írok és vagyok férfi, apa és pszichológus. Ilyenből valóban nincs sok, de nem találtam fel semmit, nem dolgoztam ki a tápláló fényevés technikáját. Még csak nem is kutatom az apaságot, szülőséget (amit egyre jobban bánok), egyszerűen csak csinálom. Szóval mindössze annyi történik, hogy leírom a napi, heti tapasztalataimat.
Mindez viszont kifelé valamiért nagy dolognak tűnik, és attól, hogy én erről még nyilatkozom is, csak még nagyobb kuriózummá teszi ezt a teljesen természetes dolgot ahelyett, hogy visszaterelné a normalitásba.”
Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus, egyetemi oktató, business coach és apablogger ajánlja így Túl a parán című könyvét, amely nem pusztán élet- és aparajz, hanem társadalomrajz is egyben, és amelyben szinte minden előkerül, ami a szülői lét kapcsán foglalkoztat bennünket.
Robert Seethaler: Egy egész élet
(Park Könyvkiadó, fordította: Blaschtik Éva)
Robert Seethaler többszörösen kitüntetett osztrák író, forgatókönyvíró, színész, ő játszotta a tagbaszakadt, szófukar hegymászót Paolo Sorrentino Ifjúság című filmjében. Könyvei közül az Egy egész élet és A trafikos olvasható magyarul, az előbbi 2016-ban felkerült a Nemzetközi Man Booker-díj listájára, az utóbbi alapján film is készült, Freud szerepében Bruno Ganzcal.
„Miniatűr nagyregény.” – írta a kötetről a The New York Times, számos kritika John Williams Stoneréhez hasonlítja. Andreas Egger az osztrák Alpok egy kis falujába kerül a századelőn, életét a 70-es évekig, haláláig követi a regény, mialatt az elmaradott régióból sí- és kirándulóparadicsom lett, miközben hősünk anélkül, hogy egynél többször elhagyná (katonának viszik el a második világháborúban, de visszatér) a falut, leél egy egész életet. Robert Seethaler regénye a méltóságteljes magányban és elszigeteltségben töltött élet himnusza, rávilágít életünk kisebb-nagyobb botlásaira és diadalaira, melyek azzá tesznek bennünket, akik vagyunk.
„Egger már tudta, mi dolga a világon. Oltalmazni Marie-t és gondoskodni róla. Egy férfinak föl kell emelnie a tekintetét, hogy tovább lásson a darabka földjénél, mondta neki. És ehhez tartani is akarta magát.”
Robert Merle: Védett férfiak
(Helikon Kiadó, fordította: Réz Ádám)
Robert Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnök asszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött „védett zónák” egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét – ők a címben szereplő „védett férfiak”.
A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, és emiatt Martinelli igencsak sebezhető. A doktor – és általában a férfiak – szerencséjére nem minden nő osztja az elnök asszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje.
A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, a család intézményét, hiszen a tömegesen elvesztett férfiak miatt a monogámia már-már szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé.
Fa Nándor: Kalandjaim a Föld körül
(Kolibri Kiadó)
„Képzeld el, ahogy a hajód csendesen ringatózva szeli a Déli-óceán habjait. A hírhedten veszélyes víz most nyugodt, jó a szél, egyenletes a sebesség. Aztán hirtelen hatalmas zökkenést érzel. Kopp, reccs, zuhanás! A kormány eltörött, a hajó irányíthatatlanná vált…”
A gyerekirodalomban is fontos, hogy legyenek fiúkat megerősítő történetek, melyek példát adnak, előrevisznek. Hiszen a hétköznapi emberek tettei is éppen olyan kimagaslóak lehetnek, hogy örökké emlékezzünk rájuk, legyen szó szakácsokról, sportolókról vagy épp tudósokról. Fa Nándor világutazóként, kalandorként meséli el gyerekeknek szóló könyvében, a Kalandjaim a Föld körülben, mennyi csodát rejt a világ, ha egy kicsit kivonulunk a hétköznapokból. A legendás óceáni vitorlázó pontosan mutatja be és izgalmasan meséli el az utazások helyszíneit, a szereplőket. Sosem mond többet, mint ami valójában megtörtént, mégis a kötet izgalmas utazás, felfedezésekkel teli történet egy kis- és nagyobb kamasz számára. Mi történik, ha egy cápával szemben találjuk magunkat a tenger közepén vagy hova tűnik minden a Bermuda-háromszögben? A kisregényből megkapjuk a választ ezekre a kérdésekre, de az is kiderül, hogy valóban csendes-e a Csendes-óceán, milyen az élet egy működő kis vulkánszigeten, és mi történik a hajóval kormány nélkül a tenger közepén. Saját kalandok, saját élmények, melyek mind inspirálóak, és akár bármely rátermett utazóval megtörténhetnek.