Kislány, nagylány, felnőtt nő, szingli, barátnő, szerető, feleség, anya, harcos, tudós, feltaláló… És még sok-sok szerep, amit nőként beteljesíthetünk. Van, ami egy-egy adott életkor sajátossága, van, ami döntés kérdése, és van, amit a kényszer szül. Egy biztos: a női szerepekről szóló történetek az egyik legnagyobb ajándék, amit nők, asszonyok, lányok egymásnak adhatnak. Közvetíteni a tudást, a tapasztalatot, ezáltal példát vagy ellenpéldát mutatni és cselekvésre ösztönözni hatalmas kincs, ami az idő előrehaladtával csak növekszik, minél többen férnek hozzá, annál többen tudják gyarapítani.
E heti 5 könyves válogatásunkban erős történeteket hoztunk a „gyengébbik” nemtől és nemről.
Szvetlana Alekszijevics: Nők a tűzvonalban
(Helikon Kiadó, fordította: Földeák Iván)
A csupasz, lemeztelenített igazság mindig megdöbbentő és sokkoló, kemény elszánás kell hozzá, hogy szembenézzen vele az olvasó. Ha azonban képes rá, és megteszi, akkor döbbenetes élményben lesz része. Szvetlana Alekszijevics vállalta a kérlelhetetlen szembenézést Nők a tűzvonalban című első könyvében, amelyről a Nobel-díjas író így nyilatkozott egy idei interjújában:
„Az első, háborúról szóló könyvem Alesz Adamovics gondolataiból kiindulva született. A tanárom volt ő az írómesterségben. Azt mondta (…), hogy a huszadik század végén, amely az egyik legborzalmasabb század volt a történelemben, nemigen lehet többé a megszokott irodalom nyelvén beszélni. Új, »irodalomfölötti« irodalomra van szükség. És az ilyen irodalom hőse a szemtanú. A szemtanúk azok az emberek, akikben az olvasó még megbízik. Mert ők azt mondják, amit láttak, amit átéltek. Így született meg az első könyvem… Akkor újságíróként dolgoztam, nagyon sokat utaztam az országban, sok emberrel beszéltem, és döbbenten hallgattam azokat az asszonyokat, akik harcoltak a háborúban. Mert ők egy másik háborúról beszéltek. Május 9-én meg más ünnepeken lehetett őket látni a kitüntetéseikkel, ahogy sírnak az emlékművek alatt – aztán elkezdesz beszélgetni velük, és egy egészen más háborúról hallasz. Nem arról, amiről a férfiak beszéltek. Megírtam hát a könyvemet, és először is Adamovicsnak adtam oda, hogy olvassa el. Azt mondta: »Tudod, én is gondolkodtam azon, hogy írok egy ilyen könyvet, nekem is tetszettek ezek az asszonyok (az anyja partizán volt), de még jó, hogy nem álltam neki, mert amikor elolvastam a könyvedet, rájöttem, hogy eszembe sem jutott volna feltenni egy sereg olyan kérdést, amit te feltettél. Amiatt, hogy én férfi vagyok. Úgy kérdeztem volna őket, ahogy én, férfiként, fogom fel a háborút. Te meg úgy, mint egyszerűen egy ember, aki soha nem volt háborúban. Te csodálkozol azon, amit mesélnek, ők pedig nagyon őszintén elmondanak neked mindent. Nekem így nem beszéltek volna. Leragadtunk volna a szokásos kérdéseknél. Például, hogy ki is volt Sztálin. Neked meg más az érdekes. Az, hogy mi is az ember. Hogyhogy nem őrül meg a háborúban? Hogyan képes ép ésszel elviselni?« Nagyon szerettem Adamovicsot, de amikor beszélgettünk, kiderült, hogy ő egy másik kor embere. Ezzel együtt is óriási hatással volt rám. Ő is, Bikov is. Szerencsém volt, hogy ilyen írók mellett nőttem fel, hogy ők formálták a gondolkodásomat. Most nagyon hiányoznak, és nem csak nekem.”
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve – Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19–20. század fordulóján
(Park Könyvkiadó)
Szécsi Noémi regények és gyerekkönyvek mellett művelődéstörténeti művek szerzője is. Legutóbbi könyve a Lányok és asszonyok aranykönyve – Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19–20. század fordulóján tavaly jelent meg. Dr. Hugonnai Vilma életútja képezi a kötet gerincét. Az első magyar orvosnő 20 éven át küzdött azért, hogy itthon is elismerjék Svájcban – nagy áldozatok árán – megszerzett orvosi diplomáját. Rendelési naplói és egyéb források alapján kirajzolódik egy jelentős időszak, amikor a nők társadalmi szerepvállalásában forradalmi változások történetek. Nem volt könnyű nőnek lenni a múlt század fordulóján: Szécsi Noémi könyvében viszont számos olyan bátor nővel találkozhatunk, akik megpróbáltak kitörni az akkoriban nagyon pontosan körberajzolt szerepkörből, és saját útjukat járni.
„…a 19. század végének asszonyai között már akadtak, akikre a középkorúság és az idősödés nem úgy talált rá, hogy a női test által betöltendő funkciókon túl semmi célt ne leljenek. A nőket ezután is elsősorban külső megjelenésük, szexuális vonzerejük és termékenységük szerint értékelték és ítélték meg, ám az oktatásban való részvétel, a munka- és keresőképesség egyre többek számára tette lehetővé, hogy ne kizárólag a testük határozza meg a végzetüket.”
Melinda Gates: A nő helye – Változtassuk meg a világot a nők erejével!
(Bookline Könyvek, fordította: Getto Katalin)
Melinda Gates, a világ egyik leggazdagabb üzletemberének felesége, korábban maga is a Microsoft egyik középvezetője, több mint két évtizede végez humanitárius munkát a Bill & Melinda Gates Alapítvány társelnökeként. A szervezet kiemelt célja a nők felemelése; az oktatáshoz, az önrendelkezéshez, a családtervezéshez, a vállalkozáshoz, az egyenlőségen alapuló kapcsolatokhoz való joguk elérésének elősegítése. Melinda Gates A nő helye című könyve ennek az elkötelezett munkának a lenyomata – kiáltvány a társadalmi változásért, az egyenjogúság megteremtéséért.
A megindító, mozgósító erejű könyv együttérzéssel, tapintatosan, mégis őszintén és elfogulatlanul mutatja be azokat a rendkívüli asszonyokat, akiknek a történetei egytől egyig a közös akarat és az összefogás hatalmas erejét bizonyítják. A nő helye című kötet a legégetőbb problémákra irányítja figyelmünket a csecsemőhalandóságtól kezdve a fogamzásgátláshoz, az oktatáshoz és a szabad vállalkozáshoz való hozzáférés akadályain át a munkahelyi diszkrimináció számos jelenségéig.
Melinda Gates, a világ egyik legbefolyásosabb üzletemberének feleségeként most először vall saját életéről is: leírja, milyen út vezetett a házasságán belül az egyenlőségen alapuló kapcsolatig, és bemutatja, milyen változatos lehetőségek állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy valóban megváltoztassuk a világot – és önmagunkat.
Babarczy Eszter: A mérgezett nő
(Jelenkor Kiadó)
„Az a lényeg, hogy valaki nem tud igazán azonosulni a saját női identitásával, illetve állandóan problémát talál a nőiségében, külsődleges tényként éli meg, és ezzel tulajdonképpen egy nemtelen lény lesz belőle. Olyan ember, aki nem férfi, tehát nem az ellenkező nemmé szeretne válni, hanem szeretne lefosztani magáról mindent, ami a nemiséghez, a gender identitáshoz tartozik.” – mondta Babarczy Eszter a Könyves Magazinnak adott interjújában. A mérgezett nő novellái a nővé válás folyamatát, a nők szereplehetőségeit és szerepkényszereit járják körül. A magány, a kiszolgáltatottság és sérülékenység hétköznapi vagy éppen szélsőségesen fájdalmas epizódjaiban megannyi küzdelem zajlik a méltóságért, a szeretetért, önmagunk elfogadásáért és elfogadtatásáért. Egyfajta felnövekedéstörténet rajzolódik ki a kötetben, amelynek hősei, mintegy megalkotván az »ismeretlen nő« alakját, különféle élethelyzetekben kénytelenek szembesülni szűkebb és tágabb környezetük elvárásaival. Az írások olykor szenvedélyes, máskor rezignált őszinteséggel, érzékletes és érzéki nyelven szólnak a különböző életkorokban átélt lelki és testi szenvedésekről, a »korbácsoló szavakról«, a családhoz, szülőkhöz, gyermekekhez, férfiakhoz fűződő kapcsolatok változó dinamikájáról.
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
(Bookline Könyvek)
„Ez a könyv ledönti az összes ellenérzésünk vastag falát, amit a klasszikus irodalomórák belénk neveltek a kötelező életrajzi adathalmazokkal. Már az kifejezetten jót tesz az elmének, hogy az egyes életutakat nem egy fekete-fehér, kopott fotóhoz kötik, hanem illusztrált portrékhoz. A vagány grafikai alapok ugyanazt igazolják, amit a szöveges részekben is érzek: úgy megy bele a fejembe a sok érdekes, és eddig ismeretlen információ, hogy azt észre sem veszem. Könnyedén és szórakoztatóan. Tényleg olyan információkból áll össze a teljes egész, amiért életrajzokat talán mégiscsak érdemes olvasni, kiadni. Simán el tudom képzelni, hogy a könyv adatai még valakinek egyszer nagy szerencsét hozhatnak… Mondjuk egy televíziós műveltségi játék hárommillió forintos nyereménye feszülhet az érdekfeszítő sorok közt…” – írja Magyarosi Éva, szobrász, animációs rendező és könyvillusztrátor a Szívünk rajta programba is beválasztott 50 elszánt magyar nő című könyvről.
Végre megismerhetjük a tankönyvekből vagy utcatáblákról ismerős nevek mögött rejlő embereket is. Ötven magyar nőt, akik mertek valamiben elsők lenni. Olyan nőket, akik a leleményességüknek és a kitartásuknak köszönhetően mindig kimásztak a legmélyebb gödörből is, és közben sem feledkeztek meg arról, mit diktál az emberség. Izgalmas életutak, példaértékű történetek múltból és jelenből – a jövőnek.