Idén tavasszal jelent meg a Libri Kiadó első gyerekkönyve, ami máris az érdeklődés középpontjába került. A Meseutca szerzőit (és szerzőinek a gyerekeit is) magával ragadta a történet, egy beszélgetés már született is a könyvről. Most a fordítóval, aki egyben a kiadó szerkesztője is, beszélgettünk A leleményes Hugo Cabret című könyvről. INTERJÚ DUNAJCSIK MÁTYÁSSAL.
Hogyan találtál rá a történetre?
A történetet nem én találtam, hanem az talált meg engem: amikor a Magvetőtől való távozásom után elkezdtünk Halmos Ádámmal együtt dolgozni, náluk láttam a könyvet, és a különleges forma miatt azonnal igent mondtam, amikor felmerült, hogy esetleg fordítsam én.
Korábbi munkáid (Nabokov, Robbe-Grillet, Milton, Virginia Woolf) után okozott-e nehézséget, hogy ezúttal egy gyerekkönyvet kell magyarra fordítanod? Gyerekkönyv-e egyáltalán A leleményes Hugo Cabret?
Egyrészt, ha megnézed a fordításaim listáját, akkor láthatod, hogy nem ez az első, kevésbé „keményvonalas” szépirodalom: 2009-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál az egyik legnépszerűbb francia képregényszéria, a Titeuf első magyar nyelvű albuma a fordításomban, amit ugyanabban az évben Joann Sfar A kis herceg című csodálatos könyve követett a Vad Virágok Könyvműhelynél. Az egyiknél az alsó tagozatos kisiskolások nyelvére kellett valamilyen magyar verziót kitalálni, a másodiknál pedig egy mindenki által ismert, klasszikus történet képregényben elmesélt változatához kellett érthető és tömör, ugyanakkor az eredeti szöveg finomságához, tisztaságához is hű nyelvezetet találni.
Visszatérve a kérdés második feléhez, hogy gyerekkönyv-e a Hugo: én nem nagyon hiszek ezekben a kategóriákban. Amiről be tudok számolni, az az, hogy az ismerőseim gyerekei ugyanúgy odavoltak érte, mint a legkifinomultabb irodalmár barátaim. Maga a különleges forma, és a témák, amiket felvonultat a mechanikus szerkezetekről kezdve a némafilmig, ezek az elemek a felnőtt olvasó számára is élvezhetővé, érdekessé teszik a könyvet. Ettől függetlenül valószínűleg azoknak nyújtja a legnagyobb élményt, akik épp csak most tanultak meg olvasni, mert a könyv súlyához és méretéhez képest kevés és könnyen érthető benne a szöveg, így sikerélményt ad a kezdő olvasóknak, hiszen a végére úgy érezhetik: egy óriási, súlyos könyvet olvastak el!
Az interjú itt folytatódik.