Áttörések című önéletrajza szerdán, október 4-én jelenik meg a Helikon Kiadó gondozásában
A Helikon Kiadó nevében gratulálunk Karikó Katalinnak és kutatótársának, Drew Wiessmannak, akik 2023-ban elnyerték az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezésükért. A hírt ma jelentették a svéd Karolinska Intézetben.
„Nagyon drukkoltunk Katalinnak ma délelőtt – mondja M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó vezetője. – Amikor belevágtunk az Áttörések magyar kiadásába, persze, megfordult a fejünkben, milyen szépen megkoronázná a könyv megjelenését ez az elismerés, de közel sem emiatt vállalkoztunk ennek a fantasztikus könyvnek a kiadására. Katalin élete, munkássága mindenkinek tanulságos lehet, s ezen belül is, leginkább a világ titkai iránti rendületlen kíváncsisága, illetve egyedülálló szorgalma és kitartása. Elképesztően büszke voltam eddig is erre a kötetre, most pedig még inkább örülök, hogy a Helikon Kiadónál jelenhet meg egy magyar Nobel-díjas kutató önéletrajza. Szívből gratulálok neki ehhez a nagyszerű elismeréshez.”
„Karikó Katalin története inspiráló erővel hat. Mindenkinek el kell olvasnia, aki valaha is kételkedett abban, hogy a tudomány, az innováció és az eltökéltség meg tudja változtatni a világot.” – Bill Gates
Karikó Katalin önéletrajza egy kisújszállási lány története, aki a Kádár-kori Magyarországról az emberiség sorsát alakító tudósok élvonalába került. Karikó Katalin szerény körülmények között, vályogházban nőtt fel, olyan szülők gyermekeként, akik igyekeztek mindent megadni neki, hogy megvalósíthassa álmait. Mert a kislány eszmélésétől fogva csodálta az őt körülvevő varázslatos élővilágot, és szerette volna megismerni, amennyire csak lehetséges. Először Magyarországon, majd Amerikában lett kutató. Sohasem az elvárásoknak próbált megfelelni; konokul végezte kísérleteit, mert hitt abban, hogy kutatásai egyszer majd hozzájárulnak súlyos betegségek gyógyításához. A bürokrácia hatalmaskodóival szemben hosszú éveken át folytatott küzdelem után végül eljött az ő ideje. A Covid elleni leghatékonyabb vakcina gyors előállítása az ő fantasztikus munkája nélkül nem lett volna lehetséges. Eredményei egy az emberiség sorsát meghatározó másik kutatást, a rákbetegségek kialakulásának és terjedésének feltárását is új szintre emelhetik.
Az alábbiakban közöljük Karikó Katalin előszavát, mely az Áttörések című kötetben olvasható.
„Zsuzsi lányom második iskolai évének utolsó napján alighogy hazaért a Philadelphia kertvárosában lévő állami általános iskolából, azonnal leült az íróasztalához, és papírt, ceruzát vett elő a hátizsákjából. Szemöldökét az erőfeszítéstől és a koncentrálástól felhúzva írni kezdett. Ezzel a jellegzetes arckifejezésével egyébként később is sokszor találkoztam, ahogy cseperedett. Megkérdeztem, mit ír. Anélkül, hogy felnézett volna, a következőt válaszolta: »Köszönetet mondok Mrs. Wilsonnak, amiért olyan sok mindenre megtanított engem ebben a tanévben.« Csodálkozva néztem rá, és végtelen büszkeség töltött el. Zsuzsi továbbra is gondosan formálta a betűket. Egyenletesen végigírt egy sort, aztán új sorba kezdett. Én soha nem csináltam ilyet, soha nem jutott eszembe, hogy köszönetet mondjak a tanáraimnak áldozatos munkájukért. Pedig lenne mit megköszönnöm! – gondoltam szégyenkezve.
Ebben a könyvben ezt a mulasztást is szeretném pótolni. Ez a könyv egy régóta esedékes köszönet megfogalmazása mindazoknak – minden magyarországi tanáromnak és mentoromnak, valamint a kardiológia, az idegsebészet és az immunológia világhírű szakértőinek –, akiktől sokat tanultam, akik megengedték, hogy mellettük dolgozzak, akikkel együttműködve szereztem tapasztalatokat. Végtelenül hálás vagyok mindazért, amit tőlük kaptam, ez sokat számított a pályámon.
A tanáraimtól tanultam meg az alapokat, amelyekre aztán később építhettem.
A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni.
A tanáraimtól tanultam meg, hogyan haladjak előre: hogyan használjam fel a megszerzett tudást arra, hogy valami újat alkossak.
A tanárok munkája tette lehetővé, hogy a háború utáni kommunista Magyarország egyik alföldi kisvárosában két munkás gyermeke jobban megértse a világot, hogy aztán a maga módján hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ megváltozzon.
Mezőgazdasággal foglalkozó emberek között felnőve törvényszerűen fejlődött ki bennem a magok iránt érzett feltétlen megbecsülés, hiszen a vetőmag potenciált hordoz, ígéretet jelent – és nem mellesleg táplálék. Mivel a mag sivárság helyett gazdagságot ígér, ezért elültetése minden esetben meggyőződéssel és reménnyel teli cselekedet, ahogyan a tanárok munkája is az: tudásmagot, bimbózó értelmet ültetnek el tanítványaik szívében és tudatában, abban a reményben, hogy azok hajtásokat, majd bőséges termést hoznak.
Ezúton is hálás szívvel mondok köszönetet magvetőimnek, kedves tanáraimnak, akik rendületlenül hittek a magvetés fontosságában, és elindítottak a pályámon.”
Nyitókép: Sahin-Tóth István