Mit csinál egy elméleti biológus, ha nem alszik a gyereke? Kutatni kezd! Rákeres az interneten, könyveket rendel, beleássa magát a tudományos szakirodalomba. Fedor Anna is ezt tette, amikor elsőszülöttje órákon át ébren volt éjszakánként, és semmivel sem lehetett megnyugtatni. Sok szülőhöz hasonlóan azt tapasztalta, hogy a babaalvás témája igen megosztó: ellentmondó tanácsok és érvek ütköznek egymással, míg a szélsőséges elveket valló szakértők azzal riogatják a szülőket, hogy bármelyik lépésükkel örökre elronthatják a gyereküket. A szakirodalom és a tapasztalatok azonban nem támasztják ezt alá. A szerző célja éppen ezért az volt, hogy feloldja ezeket az ellentmondásokat, és ítélkezés nélkül összefoglalja azokat a módszereket, amelyek valóban működnek. A Mint a bunda azoknak a szülőknek szól, akik szeretnének javítani gyermekük alvásán, szeretnének többet megtudni az egészséges alvásról, vagy felkészülnének a később jelentkező problémákra.
Fedor Anna írása a Nyugati tér blogon
Este fél 10, ideje lefeküdnöm, ha szeretnék legalább pár órát aludni. Óvatosan lenyomom a hálószoba kilincsét, kattan egyet. Magamban káromkodok… holnap most már mindenképp megolajozom! Becsukom magam mögött az ajtót, és a sötétben lábujjhegyen tapogatózom.
Hol is van az a pont, ahol nyikorog a parketta? Úgy érzem, mintha aknamezőn járnék, de sikerül minden további probléma nélkül eljutnom a nagy franciaágyig. Felébred bennem a remény – lehet, hogy ez egy jó éjszaka lesz? Jólesőn elnyújtózom az ágyban, de ekkor óriási hibát követek el: túl hangosan húzom magamra a takarót.
Tudom, nehéz ezt értelmezni, de igenis lehet a takarót túl hangosan magadra húzni! Máskor odafigyelek, és centiről centire lassan bújok be a takaró alá, hogy minimalizáljam az anyag súrlódásának hangját, de most elhibáztam. Mellettem pár centire a babaöbölben mocorgás. Visszafojtom a lélegzetem, itt sem vagyok. Hátha, hátha… de nem. Dia felsír.
Ki a fene írta azt, hogy aludjunk együtt a babával, mert akkor jobban fogunk aludni? Na, neki tuti nem olyan gyereke volt, aki minden neszre felébredt! Meg aki hóangyalozik egész éjjel a két szülő között forogva… Mindegy, még nincs minden veszve, hátha visszaalszik, ha megszoptatom! Bár épp egy órája szoptattam meg, de az igény szerinti szoptatás fontos a megfelelő kötődés kialakításához, mint tudjuk.
De vajon neki most szoptatásra van igénye? Vagy csak mérges, hogy felébresztettem? Nincs időm gondolkodni, átgurítom Diát a nagyágyra, oldalfekvésbe helyezkedek és reménykedem, hogy a szoptatás visszaaltatja.
Fél óra múlva még mindig ugyanabban a pózban fekszem, kezd zsibbadni a jobb karom. Dia viszont nemhogy elaludt volna, inkább egyre éberebbnek látszik, és az is biztos, hogy már nem éhes, mert elkezd sírni. Felveszem, ringatom, de Dia vigasztalhatatlanul sír. Láthatóan álmos, mégsem tud elaludni. Egy óra múlva már görcsöl a karom, fáj a hátam, átadom a férjemnek.
Átmegyek a másik szobába, onnan hallgatom, ahogy altatódalokkal próbálja megnyugtatni, és közben azon gondolkodom, hogy hogy a fenébe jutottunk ide. Hiszen mindent jól csináltam! Hordozás, iszsz, együtt alvás, és mégis itt tartunk?
A babaalvás témájának is megpróbáltam utánanézni, bár leginkább csak összezavarodtam a különböző blogposztok és Facebook-csoportok néha kissé túl szélsőséges és egymásnak ellentmondó érveitől. Tény, hogy ennél nem léptem tovább.
Na ne már! Itt vagyok egy elméleti biológia és evolúcióbiológia PhD-vel, és pont a kisbabám alvása fog kifogni rajtam? Kutatásmódszertant még tanítottam is az egyetemen, hát akkor lássuk, hogyan kell nekikezdeni egy új témának! Felcsapom a laptopom, a Google Scholarba beírom, hogy „infant sleep”…
Valahogy így kezdődött az én történetem a babaalvással. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, Dia ma már nyolcéves nagylány, én pedig elkezdtem alváskonzultánsként dolgozni, beiratkoztam egy tanfolyamra is, sőt még egy podcastom is volt a témában. Kidolgoztam a PEACE alváscoaching programot, amiben mindazt rendszerbe foglaltam, amivel a szülők a gyerekük alvását segíthetik.
Rájöttem, hogy a látszólagos ellentmondások ellenére, a különböző szakértők tulajdonképpen egyetértenek abban, hogy mi az a néhány dolog, ami a jó alvás alapja. A hangsúlyokat ugyan máshová teszik, de a lényeg ugyanaz: ez az, amiről a PEACE módszer öt lépése szól.
A Mint a bunda című könyvemben ezen az öt lépésen vezetem végig az olvasót. Egy olyan könyvet szerettem volna írni, ami a lehető legtöbb babának és szülőnek nyújt segítséget, ami ítélkezésmentesen felajánlja az elérhető módszereket, amikből a szülő választhat saját meggyőződése szerint, és nem utolsósorban, amit a fáradt szülő a megmaradt agykapacitásának 30%-ával is tud követni. Egyszóval egy olyan könyvet, amilyenre nekem is szükségem lett volna azon a nehéz éjszakán, amivel a történetemet kezdtem.
Elárulom, hogy három hónapnyi kutatás és kísérletezés után, kicsivel az első születésnapja előtt, egy csodálatos reggelen arra ébredtem, hogy Dia végigaludta az éjszakát. És onnantól hosszú ideig minden éjjel megbízhatóan 11 órákat aludt egyhuzamban. Remélem, hogy a Mint a bunda olvasóinak a könyv segítségével gyorsabban és egyszerűbben sikerül hasonló eredményeket elérniük!