TikTok hadviselés – Z generációs influencerek szerepe az orosz–ukrán háborúban


Monitorok és kütyük között élünk, az elektronikus tömegmédia hétköznapjaink szerves részévé vált. A fiatalok okostelefonnal a kezükben szocializálódnak, a szórakozás, a tanulás, a tájékozódás nagy része átkerült az online térbe. Egyre inkább a digitális világ határozza meg, mit gondolunk a világról és önmagunkról. Guld Ádám médiakutató A Z generáció médiahasználata című könyvében segít megérteni a fiatalok gyakorlatait és szokásait, de arra is rávilágít, hogy ez a nemzedék igazi trendszetter, ugyanis a náluk megfigyelt mintázatok egy-két éven belül általános szokásokká válnak. Ebből a könyvből mutatunk most egy részletet.

„2022. február 24-én az orosz és ukrán közösségi média háborús üzemmódra váltott, s a közösségi felületeket, elsősorban a TikTokot és az Instagramot elárasztották a háborúellenes tartalmak. A jelenség felfutásához az is hozzá tartozik, hogy a TikTok algoritmusa megjutalmazza azokat, akik aktuális eseményekről posztolnak, ezért is lett tele a felület hírfolyama az ukrajnai eseményekről szóló videókkal. A mozgalomhoz a legnépszerűbb orosz és ukrán influencerek is csatlakoztak, miközben a háború elleni kiállás szimbóluma is megszületett. A felhasználók fekete négyzetekkel posztolták tele a profiljaikat, miközben arra szólították fel a politikai vezetőket, hogy azonnal szüntessék be a katonai hadműveleteket – ma már sajnos tudjuk, hogy eredménytelenül.

A valósággá vált rémálom első néhány napjában még csak a politikai állásfoglalás volt jellemző a felületeken, később már a radikálisabb, tényleges cselekvésre vagy ellenállásra ösztönző posztok is elszaporodtak. Ebben az időszakban azt érdekes megfigyelni, hogy a »normál« üzemmódban működő influencerek hogyan váltottak át a szórakoztató tartalmakról a háborús tudósításokra. Jó példa erre az ukrán travel vlogger, Elena Mandziuk esete, aki még február elején is az egzotikus utazásairól posztolt. A konfliktus kirobbanása után a politikai aktivizmus került a megosztások fókuszába, majd néhány nappal később már arról töltött fel videót a Twitterre, hogy hogyan kell Molotov-koktélt készíteni az utcai harcokhoz.

Hasonló átalakulást figyelhettek meg a követők Anna Prytula Instagram-oldalán is. A felület egészen 2022. február végéig éppen úgy nézett ki, mint bármelyik életstílus-influencer oldala, amin egy irigylésre méltó luxus életmód pillanatképei tűnnek fel. Az orosz csapatok megjelenésével párhuzamosan Anna oldala is drámai változáson ment keresztül. Február 24-én egy vörös négyzetet posztolt, benne a következő felirattal: »Hajnali 5 órakor Oroszország megtámadta Ukrajna területét«. A következő napokban már haditudósításra jellemző posztok kerültek az oldalra, amelyekben az ukrán lány arról számolt be, hogy az orosz csapatok hogyan közelítették meg a lakóhelyéhez közeli településeket és milyen csapatmozgások zajlottak az országban. Mindeközben más ukrán fiatalok arról kezdtek el posztolni, hogy hogyan próbálják túlélni a bombázásokat a föld alatti bunkerekben, milyen pusztítást végeztek a rakéták az otthonaikban, vagy miként próbálnak külföldre menekülni a megszálló orosz csapatok elől. Március elejétől már egyre több olyan tartalom is feltűnt a csatornákon, amelyeket a szerencsésebb fiatalok már más országokból posztoltak. Ezekben jellemzően vagy a nemzetközi szervezetek segítségét kérték a hazájukért küzdő ukrán katonák számára, vagy az otthon maradt civilek segítését próbálták megszervezni.

Lényeges megemlíteni, hogy az online aktivizmusba nemcsak az online felületeken ismertté vált influencerek kapcsolódtak be, hanem azok a sztárok és celebek is, akik a tömegmédiában vagy a sport és a művészetek területén váltak ismertté. Így például Oleksandr Zinchenko, a Manchester City népszerű labdarúgója, akinek 1,6 millió követője van Instagramon, március 3-án posztolt egy videót, amiben több más sportolóval együtt arra kérték a NATO országokat, hogy létesítsenek repülésmentes zónát Ukrajna felett. A videó néhány óra alatt 150 000 megtekintést ért el, és a tartalmat később számos egyéb ismert ember is megosztotta. Eközben a háborút ellenző orosz származású hírességek is egyre többször nyilvánultak meg a konfliktus kapcsán. Varvara Smijkova színésznő egy fekete négyzetet posztolt az Instagram-oldalán »Nemet a háborúra!« szöveggel. (…)

Influencerek a politika szolgálatában

Az online influencerek politikai befolyásához már régóta nem férhet kétség, és mindez még világosabban látszik az orosz–ukrán konfliktus tükrében. Az Egyesült Államokban már arra is akad példa, hogy a kormányzat influencerek bevonásával közvetíti a hivatalos politikai álláspontokat a háború kapcsán. A gyakorlat mögött az a felismerés áll, hogy a TikTok nemcsak szórakozásra alkalmas, hanem hírfogyasztási csatornaként is működik a Z generációs fiatalok körében. Így, ha a politikai vezetés a fiatalok megszólítására törekszik, erre a felületre kell kihelyezni a hivatalos közleményeket, olyan formában, ahogyan az a korosztály számára a leginkább befogadható.

A gyakorlat az orosz–ukrán konfliktus kapcsán is működött, amikor az Egyesült Államok elnöke a fiatal influencerekből verbuválódott »Gen-Z for Change« csoport (korábban »TikTok for Biden« néven működő szervezet) segítségét kérte. Az online csoport több mint 500 TikTok-influencert fog össze, akik együttesen közel félmilliárd fiatal követőt érnek el világszerte. A háború kapcsán az amerikai kormány 2022 márciusában kezdett tudatosan kommunikálni a csoport bevonásával, amikor 30 jelentős eléréssel rendelkező influencerrel tisztázták azt, hogy milyen álláspontot kell közvetíteniük a követőik felé. A Fehér Ház által kiadott iránymutatás szerint a tartalom-előállítóknak arról kellett meggyőzniük a közönségüket, hogy a NATO nem alakíthat ki légtérzárlatot Ukrajna felett, mert az a helyzet gyors eszkalációjához vezetne. Az amerikai kormány szerint erre nemcsak azért volt szükség, mert így objektív és hiteles információkat juttathattak el a fiatalokhoz, hanem azért is, mert az orosz kormány fizetett hirdetések formájában ugyanezeken a felületeken tett közzé az inváziót támogató hamis üzeneteket.

Azt, hogy a Z generációs influencerek hatását az orosz kormány sem becsülte alá, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy amerikai megfigyelések szerint a TikTokon az orosz propaganda is egyértelműen megjelent. Amerikai szakértők 186 orosz influencer-fiókot elemeztek a TikTokon, amelyek minden jel szerint összehangolt kampányon keresztül próbáltak támogatást szerezni Oroszországnak. (…)

Megerősödő politikai öntudat

A Z generáció szempontjából azonban egy ennél is fontosabb összefüggésre mutat rá a jelenség. A témával foglalkozó szakértők a korosztályt hosszú éveken keresztül úgy írták le, mint a politikától, közéleti nyilvánosságtól távolmaradó, érdektelen, apolitikus generációt. S valóban, sokáig úgy tűnt, hogy az 1995 után születettek inkább tűnnek egy újabb csendes generációnak, akik belesimulnak a társadalom szövetébe, elfogadják a szüleik döntéseit, és nem táplálnak forradalmi hevületet. Az elmúlt évek fejleményei azonban sok szempontból megkérdőjelezik ezt az elképzelést, hiszen egyre több példát látunk arra, ahogyan a huszonévesek, vagy akár a náluk fiatalabb tizenévesek is, megtalálják a saját politikai hangjukat. A külföldi példákból kiindulva ezek között a fejlemények között említhetjük a Greta Thunberg hatására elindult »Fridays for Future« mozgalmat, a »Black Lives Matter« támogatókat, a COVID-járvány alatt felfutó, korábban már említett »TikTok for Biden« csoportot vagy 2022 februárjában az orosz–ukrán konfliktus kapcsán kibontakozó pacifista online aktivizmust. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a Z generáció egyre magabiztosabban áll ki egyes társadalmi és politikai témák mellett, miközben a saját hangját is azokon az online platformokon találja meg, amelyek egyébként is a fiatalok életének szerves részét képezik. Mindez azt bizonyítja, hogy a digitális nemzedék a politika és közügyek tekintetében is a digitális környezetben talál magára, ahol a saját eszközeivel, abban a formai és műfaji keretben alkotja meg a saját üzeneteit, ahogyan az leginkább csak erre a korosztályra jellemző.”