„Szép, okos, szigorú” – 100 éve született Nemes Nagy Ágnes


100 éve, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes. A Jelenkor Kiadó a centenáriumra készítette el a Könyves Magazinnal együttműködésben a #nemesnagy100 – „érzelemmel telített tárgyak” című filmet, melyet a költő születésnapján, január 3-án tűzünk műsorra. Ugyancsak az évfordulós napon indul az a 20 héten át tartó #nemesnagy100-kampány, melynek keretében hétről hétre egy-egy kulcsszó köré rendezve adunk betekintést a költő életébe, életművébe. Ahogy Szabó Magda fogalmazott, amikor bemutatta Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött verseinek 1995-ös kiadását: „egyszer majd elkészítik kulcsszavaid szótárát, s kialakul belőle a profilod, kemény, szikár, szigorú arcél, az alkotóé, aki irtózott mindentől, ami nem etikus, nem tisztázott”. Ennek szellemében 20 jellemző szóval, kifejezéssel, névvel elkezdjük ezt a különleges Nemes Nagy-szótárat, amit mindenki kedve szerint bővíthet majd. A filmet január 3-án 20 órától a Jelenkor FB- és Instagram-oldalán nézhetitek meg; és hétfőnként ezeken a felületeken tesszük közzé a #nemesnagy100-szócikkeket is, ma elsőként az Ősanyáim a hívószavunk.

„A családom a Partiumba való – nem nagyon tudják mainapság már, hogy mi is az a Partium, Erdélynek az északi része –, én az ugocsa-szatmári részlegbe tartozom, ott élt a családom hosszú-hosszú idők óta. Apám végzettségére nézve ügyvéd volt, itt Budapesten vállalati jogász lett. Szüleim az első világháború után a megszálló csapatok elől kimenekültek, és följöttek Budapestre. Mindenüket elvesztették, hosszabb ideig egy vagonban laktak, és szerencsétlenségükre még én is gyorsan megszülettem nekik, az első világháború után, 1922-ben. Tehát pesti születésű vagyok, de csak úgy éppen-éppen. Maradtak rokonaim mindenütt vidéken meg odaát Erdélyben is. Felmenőim főleg ügyvédek és református papok voltak, több száz évre visszamenőleg; akadt köztük itt-ott egy-egy mérnök, aki az Ecsedi-láp lecsapolásánál serénykedett, meg egy-egy tanár Máramarosszigeten. Azt mondhatom, a sémákkal szólva, hogy a vidéki magyar értelmiségből származom.” – mesélte Nemes Nagy Ágnes Kabdebó Lórántnak 1981-ben, a Látkép, gesztenyefával című interjúban.

A Jelenkor Kiadó 2016 óta gondozza Nemes Nagy Ágnes életművét, a sorozat szerkesztője Ferencz Győző költő, irodalomtörténész. Elsőként az Összegyűjtött verseket adtuk közre – benne közel 100 kiadatlan verssel, ezt követte 2019-ben az összegyűjtött interjúk és beszélgetések, A gyufaskatulyától Prométheuszig – ebben olvasható a fent idézett interjú is többek között. Várhatóan 2022 áprilisában jelenik meg az életműsorozat harmadik kötete, A névtelenek senkiföldje, mely a Nemes Nagy Ágnes által kötetbe felvett esszéket és tanulmányokat gyűjti egybe.

„Attól függetlenül, hogy már gyerekkoromtól írok verseket, de azt elmondani, amit óhajtottam volna, egyáltalában valahogy kifejezni magam, azt csak 44-től kezdve tudtam. Onnan származnak azok az első verseim, amelyeket köteteimbe fölvettem és ma is vállalok. Aztán 45-ben tovább folytatódott a dolog, nagy lendülettel. (…) ez a szörnyű év valóban az én költői születésem éve.” – nyilatkozta 1980-ban Nemes Nagy Ágnes. Lator Lászlóval beszélgetve – még ugyanebben az évben azt is elmondta, „Hogy aztán ez igazából objektív líra-e, és kimeríti-e ez a szakkifejezés azt, amit csináltam – azt nem tudom. Hogy azonos-e a világirodalmi fogalom azzal, amit objektív lírának neveztem – megint csak nem tudom. De tőlem még ez is szép. Elvégre én költő vagyok, nem lehet tőlem elvárni, hogy magam jellemezzem magamat. De hát kínomban mégiscsak azt cselekedtem, mert arra ugyan hiába vártam, hogy engem jellemezzenek. (Tisztelet a kivételnek.) Szóval ezt az objektív lírát mint skatulyát szeretettel és gyöngéden átnyújtom a kritikusoknak, használják egészséggel. Jó az a háznál.”.

A Jelenkor Kiadó gondozásában egy különleges kötet is megjelenik a költő születésének centenáriumi évében. Korábban közreadtuk Lengyel Balázs Két Róma című művét – Nemes Nagy Ágnes férjének könyve 2018-ban, Lengyel Balázs születésének 100. évfordulójára jelent meg, benne a házaspár tagjainak Vas Istvánhoz írt leveleivel. Tavaly októberben pedig a Polcz Alaine–Mészöly Miklós házaspárral 1955 és 1997 között váltott leveleiket ismerhették meg az olvasók a Szorongatott idill című könyvből. Az idei újdonságunk várhatóan júniusban érkezik, egy különleges Nemes Nagy Ágnes-képeskönyv, melynek címe, Maszk nem takarta már. Nemes Nagy Ágnes hagyatékában fennmaradt fényképei felvillantják életének főbb szakaszait nem éppen idilli gyerekkorától tündöklő fiatalságán és küzdelmes alkotóévein át irodalmi szerepének kiteljesedéséig. Minden fényképről ugyanaz a tiszta és áthatóan okos tekintet néz vissza. A fényképekhez Ferencz Győző válogatott a költő verseiből, prózai írásaiból, interjúiból szövegeket, amelyek végigkövetik Nemes Nagy Ágnes életét, bemutatják nézeteit a világról és az irodalomról, és egyben mint egy kis breviárium, válogatást nyújtanak életművéből.

És hogy milyen volt Nemes Nagy Ágnes? Ottlik Gézát idézve:

A helyesbítés jogát fenntartva mondhatom nyugodtan: »Csúnya, buta, szelíd.« Ha szorongatnak, ha látták őt televízióban, kijavíthatom egy árnyalattal pontosabbra: »Szép, okos, szigorú.« Megmondhatom, hogy hány éves. Aztán kiszámíthatom ezt is pontosabban: az utolsó háborús év duplán számít, a »fordulat« utáni évek, az ő hivatásában többszörösen: summa-summarum, 98 éves. Ehhez még egy helyesbítés tartozik (ha tőlem kérdik): A valóságban gimnazistalány, tizenhat-tizenhét éves. Amikor megismertem már utolsó éves egyetemi hallgató volt, mégis, a vak is láthatta, hogy ugyanekkor az, aki volt: a református leánygimnázium büszke, karcsú növendéke. Szép, okos, szigorú.”

A nyitóképhez Wachter Klára fotóját használtuk.