Október 14. és 17. között ismét az irodalomé a főszerep a Várkert Bazárban, hiszen az őszi Margó Irodalmi Fesztivált az idén is offline rendezik meg. A rengeteg újdonság mellett jobbnál jobb programokon vehetnek részt a könyvek szerelmesei, lesz felolvasószínház, beszélgetés külföldi és magyar szerzőkkel, zene és vers, és a legkisebb olvasókról sem feledkeznek meg a szervezők.
Összegyűjtöttük nektek ide a Libri Kiadói Csoport eseményeit, hogy könnyebb legyen programot választani a következő napokban. Tartsatok velünk, vegyetek könyvet a helyszínen a Bookline standon 20% kedvezménnyel, és dedikáltassatok is kedvenc szerzőitekkel.
A Margó szervezői a járványügyi helyzetre való tekintettel mindent megtesznek, hogy biztonságban érezhessük magunkat: a termeket rendszeresen fertőtlenítik, a programok ültetettek lesznek, és a fesztivál látogatása védettségi igazolványhoz kötött, amit a belépéskor ellenőriznek.
2021. 10. 14., csütörtök
17.00 Nagyszínpad
Résztvevők:
Lengyel Balázs: Mátyássy Bence
Mészöly Miklós: Dér Zsolt
Nemes Nagy Ágnes: Petrik Andrea
Polcz Alaine: Mészáros Blanka
Négy alkotó, két házaspár – egy történet, amely az 1950-es években kezdődött, és kisebb-nagyobb zökkenőkkel élethosszig tartott. A felolvasószínházban elhangzó „nyolckezes” levelekben a szerzők érzékletesen tudósítanak mindennapjaikról vagy éppen az írással kapcsolatos vívódásaikról. Azokról az évtizedekről, amikor személyes és szakmai életük alakulását döntően meghatározta a korszak megingathatatlannak tűnő politikai berendezkedése és ideológiája. Az utazásokról, társas eseményekről szóló leírások és a könnyed hangú beszámolók mellett olykor súlyos magánéleti és elvi konfliktusok is felvillannak a sorok között.
A Szorongatott idill Mészöly Miklós születésének centenáriumi évében jelenik meg. Ez a gazdagon jegyzetelt levelezéskötet fényképeket, dokumentumokat, valamint a Nemes Nagy Ágnes–Lengyel Balázs és Polcz Alaine–Mészöly Miklós házaspár közös történetéhez fűződő szépirodalmi írásokat is közöl.
A Jelenkor Kiadóval közös program
19.30 Világirodalmi színpad
Fordította: Nádori Lídia
A szerzővel Tompa Andrea beszélget
Közreműködik: Farkas Franciska
„Vannak rendkívüli sorsok, amelyek történelmi emlékműként állnak előttünk. Jennifer Teege ilyen ember, története keresztül-kasul fonja a világot és a 20. század nagy sebeit. Könyve hosszú önismereti útjának krónikája, amely már-már démoni elődeihez vezet. Ez a fekete örökbe fogadott nő egyszer csak hatalmas titokra bukkan. Hol máshol, mint a könyvtárban. Hogy ő nem más, mint Amon Göth unokája, a płaszówi láger szadisztikus náci parancsnokának leszármazottja, akit háborús bűnösként kivégeztek.
Jennifer Teege olyan német nő, akit a Harmadik Birodalom az összes többi alacsonyabb rendűnek vélt rasszal együtt kivetett volna magából, és egyenesen a gázkamrába küld. Amon Göth lánya, Jennifer anyja is megpróbált megbirkózni a borzalmas örökséggel, gyermekét azonban örökbe adta anélkül, hogy a múltat akár ő, akár az örökbe fogadó szülők feltárták volna a kislány előtt. Amon Göth lánya fekete gyermeket szül, mintha tudat alatt jóvá akarna tenni valamit a pusztításból, amelyre a Harmadik Birodalom épült.
Saját sorsának tettestársaként Jennifer Teege vállalja, hogy amit tudni lehet, azt meg akarja tudni. A rémisztő nagyapáról, néma (női) cinkosokról, a hallgatás családi örökségéről. Afrikától a Harmadik Birodalomig, a kortárs Németországtól Izraelig kísérjük a megnyugvás felé vezető úton. A nagy történelmi kataklizmák szétzilálják a családokat, megbontják a nemzedékek közti kommunikációt, a történelmi trauma családivá válik, a tudás mérgező hallgatássá. Teege útja nem csupán önismereti út, de radikális szakítás a hallgatással is.” – Tompa Andrea
A Park Kiadóval közös program
A programot a budapesti Goethe Intézet támogatja
2021. 10. 15., péntek
17.30 Nagyszínpad
A szerzővel Nagygéci Kovács József beszélget
„Bödőcs harmadik könyve a legmagasabb rangú művészet. De nem ám holmi tiritarka férfiszerelem dicsőítése! Nem. Bödőcs vaskosan kemény, fagyott pásztorkutya-dákójú, nőimádó művészetet szállít továbbra is, amely úgy csordul le az olvasónak a zsarnokságot kikiáltó okoskodás és picsogás redvás falatkáit folyton nyelni kényszerülő kiszáradt torkán, mint egy tányér ízletes oroszlánfóka-fitymakrémleves.
Mulat a Manézs! Mulassunk hát mi is, olvasó, hiszen szerencsénkre eme abszurd cirkusz-diktatúra pusztán a szerző jól ismert, élénk fantáziájának szüleménye, amelynek vajmi kevés köze van a valós jövőképünkhöz. Egy a cirkusz, egy a sátor!” Krúbi
Bödőcs Tibor első regénye, a Meg se kínáltak a magyar vidék iránt érzett szeretet (mondhatni realista) műve volt; a Mulat a Manézs a cirkuszi bravúrokra is képes magyar nyelv karneváli dicshimnusza, szertelen, barokkosan burjánzó szatíra egy országról, amelyben a populizmus hamisítatlan zsenije uralkodik a fejszesuhanás egyszerűségével.
A Helikon Kiadó programja.
19.30 Világirodalmi színpad
A szerzővel Csuhai István beszélget
Közreműködik: Kurta Niké
A beszélgetés angol nyelven zajlik majd, szinkrontolmácsolással
Ásta. Reykjavíkban az 1950-es évek elején ezt a nevet adja Sigvaldi és Helga másodszülött lányuknak. „Ásta léte a szeretetből fakad, és szeretetben nevelkedik majd” – gondolják a szülők, hiszen a kislány az izlandi irodalom egyik nagy hősnőjének nevét viseli, ráadásul az ást szeretetet jelent.
Azonban az idill nem sokkal később szertefoszlik: Helga elhagyja férjét és lányait. Ásta nevelőanyához kerül. Mamácskával egészen a kamaszkor beköszöntéig csendesen élnek, ám ekkor a lány nyugtalanná, pimasszá és izgágává válik. Egy iskolai incidens után, tizenhat évesen a fővárosból egy tanyára küldik, hogy ott töltse a nyarat. Itt, a Nyugati-fjordokban talál rá először a szerelemre Jósef oldalán. Ez az új érzés segíthet Ástának, hogy áttörje a gátakat, és beteljesítse sorsát, amit a nevében hordoz.
Ez a lírai, érzékeny, sok hangon megszólaló új Stefánsson-regény – mely kirakósként áll össze a szereplők emlékeiből és az érzéseikhez kapcsolódó költői asszociációkból – egyszerre szól a szeretet sürgető vágyáról és az arra való képtelenségről. Ahogy a Deutschlandfunk írta: olyan ez a könyv, mint egy szomorú Chet Baker-jazzballada.
„Felhőtlen boldogság csak a mennyben van, odáig pedig Reykjavík utcáitól hosszú az út. A legfontosabb, hogy a nyugalmunkat őrizzük meg.”
A Jelenkor Kiadóval közös program
2021. 10. 16., szombat
Tea Stilton: Tea Angyalai Budapesten
10.45 Vásárszínpad
Tarts Geronimo és Tea Stiltonnal, és fedezd fel Budapest titkait egy igazi szakértő – Tittel Kinga (Mesélő Budapest) – segítségével.
Hogy kicsoda Tea Stilton? Geronimo Stilton húga, a Rágcsáló Hírek különleges tudósítója. Sportos, talpraesett, elbűvölő egérlány. Útjairól rendszerint szenzációs újságcikkekkel és fényképekkel tér haza. Ügyesen motorozik, és repülőt is vezet. Cinnfordban Tea barátságot kötött öt egérlánnyal: Colette-tel, Nickyvel, Pamelával, Paulinával és Violettel… ők Tea Angyalai! Tea tollából megismerhetitek az egérlányok nem mindennapi kalandjait.
Szeretitek az utazást, a kalandokat és a rejtélyeket? Akkor csatlakozzatok Tea Angyalaihoz, és fedezzetek fel újabb és újabb csodálatos országokat és városokat! Az öt belevaló egérlány ezúttal Budapestre látogatott! Íme legújabb kalandjuk, amelybe itt bele is tudtok hallgatni:
Képzeljétek, Pamela és Shen bejutott a Nemzetközi Táncverseny döntőjébe! A rangos megmérettetésnek egy gyönyörű város, Budapest adott otthont, és mi alig vártuk, hogy bebarangoljuk. Ám amikor a döntő előtt Máté, a magyar versenyző rejtélyes módon eltűnt, tudtuk, hogy a városnéző túránk kicsit izgalmasabb lesz, mint terveztük. Nyomoztunk a János-hegyen és a belvárosban, bolyongtunk a Budavári labirintusban, kiruccantunk Szentendrére, kifújtuk magunkat a Gellért fürdőben, és megkóstoltuk a helyi ételkülönlegességeket… Budapest elképesztő kalandokat tartogatott számunkra!
A Kolibri Kiadó programja
Lőrinc László: 25 szelfi a felvilágosodás korából
11.30 Vásárszínpad
Interaktív könyvbemutató a kötet szerzőjével, Lőrinc Lászlóval és illusztrátorával, Rátkai Kornéllal.
Merj a magad értelmére támaszkodni! – szólt a felvilágosodás jelmondata, és mi is erre bátorítjuk az olvasót: a nagy sikerű 25 szelfi-sorozat 3. kötetét is kritikus gondolkodással forgassa (és közben persze legyen nyitott a humorra). Ezúttal a török kiűzése utáni 130 év szereplői lépnek elénk: akad közöttük átutazó művész és betelepülő jobbágy, a népre rátelepülő és a népet felemelő uralkodó, híres feltaláló és gyári munkás, forradalmár és áruló (aki néha egy és ugyanaz a személy).
Kiderül például, miről folytatott kommentháborút Kazinczy és Batsányi, hogyan működött Kempelen Farkas sakkautomatája, milyen praktikákkal védekeztek eleink a pestis ellen, miért kell Beethoven egyik művét szemüvegben előadni, milyen lelkiállapotban írta Kölcsey a Himnuszt, kik ültek a szabadkőművesek titkos páholyaiban, elmesélhető-e vajon II. Rákóczi Ferenc és II. József élete képregényben (eláruljuk, igen).
A fejezetek végén található Hogy volt, hogy nem volt… nos, felér egy igazi megvilágosodással: itt derül fény a kommentek igazságtartalmára és a kommentelők személyére, egy izgalmas történelmi kor eseményeinek fontos összefüggéseire.
A Kolibri Kiadó programja
Pataki Ági: Nyitottan a világra
16.00 Nagyszínpad
A szerzővel Szűcs Péter beszélget
Pataki Ági a hetvenes évek elején egy véletlennek köszönhetően került be Rotschild Klára híres szalonjába manökennek, majd a Fabulon cég reklámarcaként szerzett országos ismertséget. Ikonikus fotókon, reklámokban szerepelt, generációk bálványává vált, ő volt az első sztármodell Magyarországon. Később új dolgokba kezdett, két divatüzletet is sikerrel működtetett a Váci utcában, majd egy újabb váltás után filmproducerként kezdett dolgozni, amellyel többek között a legmagasabb állami elismerést, a Balázs Béla-díjat is elnyerte.
Hogyan lehet valakiből országosan ismert modell, később sikeres ruhaüzlet-tulajdonos, majd nemzetközileg is díjazott filmproducer? Mi a titka a ma is tervekkel teli Pataki Áginak, miképpen tudott ennyiszer megújulni és váltani, ennyi különböző területen sikeres lenni? Rugalmasság, nyitottság, önismeret, céltudatosság?
A Nyitottan a világra egy rendkívül izgalmas életút története és egy váltani, változni tudó, fáradhatatlan nő portréja, akinek életismerete, bölcsessége és derűje mindannyiunk számára üdítő és inspiráló példa lehet.
A Libri Könyvkiadó programja
Simon Márton: Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni – Zene és versek
19.00 Nagyszínpad
Közreműködik: Simon Márton, Boros Levente és Henri Gonzo
Mint egy végtelen nyaralás, ahol semmi sincs nyitva, csak a horizontra feszülő, vakító ég. Egy konyha, ahonnan nincs szabadulás, de minél több időt tölt benne az ember, annál jobban látszik, ahogy a szekrények sarkaiból csillagködök szivárognak elő, a hűtőben kristályosra fagy az idő, és a kávé fekete tükréből egy riadt állat arca néz vissza ránk. Ismerős helyzet mindenkinek, aki a járvány sújtotta Föld bolygón vészelte át az utóbbi két évet. Simon Márton új verseinek optikáján keresztül mindez mégis valami más lesz: intim, mint egy sugárfertőzés, zavarba ejtő, mint a szerelem, és otthonos, mint egy hétfői apokalipszis. – Dunajcsik Mátyás
„A megszégyenítő késztetést,
hogy beszéljek, föloldottam
abban, hogy minden szavam
lecseréltem egy ugyanolyanra.
Föloldottam, pezsgőtablettát:
szerelmes versnek megírtam,
mennyire utálok mindenki mást.
Én nem ígértem semmit.”
A Jelenkor Kiadóval közös program
2021. 10. 17., vasárnap
14.00 Vásárszínpad
A szerzővel Tompa Andrea beszélget
Közreműködik: Jéger Zsombor
„Kívül közöny, belül tériszony” – mondja Vonnák Diána egyik írásának hőse. Pedig kívül is mekkora tér van ezekben a novellákban: az egész tágas és ismeretlenül ismerős táj Indiától a Közel-Keletig, Ukrajnától az Atlanti-óceánig, de semmi egzotikum vagy úgynevezett tarkaság, csak drámai szögletek és kiszögellések. Olykor nem tudni, a hősök hol vannak éppen. Merre lehet az Orot-domb? És messze van-e a tajga, ahova egy kislány egyedül indul az altatóktól bódult anyja mellől? Az ember csak szédül ezekben a túlságosan tágas mikrovilágokban, elveszett, kapaszkodik, hová is kapjon, kihez, már billen is le a kőről, amire felállt hegedülni. Zuhan, mert az ember lába alatt a tér mégis oly szűk. Zuhan, de valaki elkapja – az értékes hegedűt. Az emberek ezekben a novellákban inkább érzékelik, mint értik egymást. Mint akiknek nincs a világban és egymásban helyük. – Tompa Andrea
„Annyi mindenki áthaladt itt. Pedig minden arra csábít, a légszomj, a sivatag, télen a hideg, az évtizedes elszigeteltség, hogy az ellenkezőjét gondold. Hogy természetes határvidék, periféria, ahol csak szerencsétlenek élnek, akiket mások ideszorítottak. Hogy természetes, ha alig tudsz megkapaszkodni.”
A Jelenkor Kiadóval közös program
Bányainé Nagy Judit, Fancsikai Eszter, Tapasztó Orsi: Nem akarok beleszólni – Innen szép nyerni
14.30 Nagyszínpad
A szerzőkkel Ott Anna beszélget
Bányainé Nagy Judit, Fancsikai Eszter és Tapasztó Orsi – három anyuka, akik 2020 októberében létrehozták a @nemakarokbeleszolni Instagram-oldalt. Ez a közös pont az életükben. Meg a humor és az anyaság, merthogy szerintük az utóbbit az előbbivel érdemes művelni, ahogy mindent az életben. Fontosnak tartják figyelmeztetni a gyanútlan érdeklődőt, hogy könyvük nem egy „Szépirodalmi Mű”, mivel ők ugyanannyira nem írók, amennyire nem színésznők.
Viszont elindult bennük egy történet három nagyon különböző élethelyzetben lévő nővérről, melyet a kiadó érdemesnek talált megjelentetni, és még „regénynek” is nevezi – a lányok pedig elmondhatatlanul boldogok, és jó szórakozást kívánnak ehhez a könyvhöz.
A Helikon Kiadó programja
Bartók Imre: Lovak a folyóban és Sepsi László: Termőtestek
18.30 Vásárszínpad
A szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélget
A Lovak a folyóban elbeszélője megírta fő művét, de a várva várt siker elmaradt, és még a házassága is zátonyra futott. Egy különös lakókkal teli ház szuterénjába húzódva próbál leszámolni ambícióival, és rendet tenni mind zavarosabbnak tűnő életében.
Bartók Imre új regénye a személyes összeomlás fájdalmas és szarkasztikus krónikája. Vajon mi köze egymáshoz Empedoklésznek és Gollamnak? Mi volt Goethe és Albert Speer kedvenc társasjátéka? Ki löki az utasokat a Gellért-hegy oldalában futó metró alá? Mit tett a lovaival Radamanthüsz király, és miért ilyen szomorú az emberi szív?
„Író vagyok – mondom magamat is meglepve, és kis híján elhányom magam.”
Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését.
Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág, és egyre többen sodródnak bele a gombaüzletért és a város irányításáért folyó hatalmi harcokba: Zedmork, a magányos farkasként dolgozó pénzbehajtó, aki szabadidejében apja hatalmas könyvtárát bújja; a város bordélyházát üzemeltető Nesseria, akinek szembe kell néznie kiszámíthatatlan, gombafüggő fivére, Gris tetteinek következményeivel is; valamint a korrupt polgármester és csatlósai, akiknek szintén megvannak a maguk tervei. Az elszabaduló erőszak féktelen áradásában éppen magáról a célról, a gombákról feledkezik meg mindenki – miközben azok rejtélyesen újabb és újabb helyeken bukkannak fel.
Sepsi László nagyszabású regénye mesterien ötvözi a noir és a thriller műfaji elemeit fantasztikummal átszőtt biofilozófiával és metafikciós játékokkal; spiclik, dílerek, örömlányok, kártevőirtók és képregényhősök járják képtelen haláltáncukat a gombák labirintusában.
A Jelenkor Kiadó programja.