Miközben Európa futballszerető felének minden figyelme a 2020-as (sic!) Európa-bajnokságra irányul, – amelyen a világ annak ellenére felkapta a fejét a németek elleni bravúros teljesítményünkre, hogy a nemzeti tizenegyünket épp 10 perc választotta el a nyolcaddöntőtől – addig a világ másik oldalán, Brazíliában gőzerővel folyik a Copa América, a „dél-amerikaiak Eb-je”. Az A-csoport favoritja, az argentin válogatott eddig három nyert meccsel, hibátlan teljesítménnyel áll az élen, melyet nem kis mértékben köszönhet csapatkapitányának, Lionel Messinek, aki ma, június 24-én ünnepli 34. születésnapját. Ebben a korban a világsztárok többsége már kiöregedőnek számít, gyorsaságuk megkopik, és a piaci értékük is jelentőset esik – mindez azonban korántsem igaz Messire, aki ma is játszi könnyedséggel bolondítja meg és bőrözi be a védőket.
Leo legszebb születésnapi ajándéka kétségtelenül a Copa América-trófea lenne, amivel „a futballvilág még adósa” Messinek. Igen, a Barcelonával trófeát trófeára halmozó, 6-szoros aranylabdás csodagyereknek ez még hiányzik a vitrinéből, ahogy a világbajnoki cím is – pedig mindkettőtől karnyújtásira volt.
Minden idők „legmesszisebben” focizó támadója – ahogy egy vérbeli Barça-drukker, a katalán író és sportújságíró, Jordi Puntí Messi mint fogalom című könyvében megfogalmazta – „nemcsak” a világ legjobb labdarúgója, hanem zseniális művész is, aki Mozarttal és Picassóval együtt említendő. A pályája sem mindennapi módon indult: profi karrierje egy mára már ereklyének számító szalvétára kézzel írt szerződéssel vette kezdetét. És ahogy jöttek a sikerek, úgy szaporodtak a csöppet sem szószátyár Messit beborító tetoválások is, melyek beszédesebben fejezik ki a lelkivilágát, mint a rangos sportlapoknak adott szűkszavú nyilatkozatai. Puntí könyve „belülről” közelíti meg a Messi-jelenséget, és a végén lamentálva jut el addig a kérdésig, hogy mi lesz a focival a Messi-érát követően. Kétségtelen, hogy Leo új időszámítást vezetett be a modern labdarúgásba, ám ez a fejezet még koránt sincs lezárva. Szurkolóként élvezzük minden egyes villanását, briliáns cseleit, tanári góljait, és kívánjunk neki (és magunknak is) még jó pár aktív, feledhetetlen idényt!
Isten éltessen, Leo!
Kárpáti Gábor Csaba