Guillaume Mussót, Franciaország egyik legsikeresebb kortárs íróját a 2000-es évek elején ismerhette meg a magyar közönség. A Park Könyvkiadónál 2016-ban Az angyal hív című regény indította a szerző életműsorozatát, amely mára hét kötetet számlál. A műveit világszerte ismerik, de ki is valójában Guillaume Musso?
Szederkényi Olga írása a Nyugati tér blognak
Kedvenc drogja a japán viszki, kedvenc szava a csend, és ha állatként újjászülethetne, akkor galápagosi óriásteknős szeretne lenni, aki 120 évig él, alig mozog, csak meditálva figyel. Íróként szeret a háttérbe húzódni és dolgozni. 20 éve jelent meg az első regénye. 10 éve minden évben az ő könyvei fogynak legnagyobb példányszámban Franciaországban. 2020-ban ez 1,5 millió darab eladott regényt jelentett. Történeteit 42 nyelvre fordították le és a világon 35 millió példányban adták el a könyveit. Több regényéből film is készült. De mi a titka Guillaume Mussónak? Egyáltalán: ki ő?
Nem művészcsaládból származik, nem a párizsi intellektuális elit tagjai között nőtt fel. Antibes-ban született, a Francia Riviéra egyik híres kisvárosában. 19 évesen az Egyesült Államokba utazott, ahol többnyire fagylaltárusként dolgozott, és tapasztalatot, élményanyagot gyűjtött. Akkor persze még nem tudta, hogy mindez későbbi regényeihez tesz jó szolgálatot. Hazatérése után a nizzai, majd a montpellier-i egyetemen tanult közgazdásznak. 23 évesen súlyos autóbalesetet szenvedett. Az élet törékenységének megélése indította el hivatása felé. Ezzel kapcsolatban konfuciuszi tanokat idéz: „a második életünk akkor kezdődik, amikor rájövünk, hogy csak egy van”.
Persze nem minden előzmény nélkül fordult az irodalom felé, édesanyja ugyanis könyvtáros. Mint több interjúban – enyhe dadogását vállalva – elmesélte: mióta az eszét tudja, falja a könyveket, krimitől az esszéig, regényektől a művészettörténeti művekig. És az is tény, hogy Mussót egy gimnáziumi tanára is ösztönözte az írásra, sőt, 14 évesen megnyert egy novellapályázatot. Guillaume 27 éves volt, amikor elküldte egy kiadónak az első kéziratát. Majd 30 évesen még egyet (És azután… – film is készült belőle John Malkovich főszereplésével, magyarul Szerelem életre-halálra címmel), és ezután már nem volt visszaút: berobbant az irodalmi köztudatba – előbb Franciaországban, majd a világ számos országában is. Pedig, ahogy Musso mondja, ő csak olyan könyveket szeretett volna írni, amilyeneket olvasóként szívesen venne a kezébe.
Őt tartják a feszültségteremtés francia nagymesterének. Fordulatos könyvei teli vannak érzelmekkel, rejtélyekkel és társadalmi problémákkal. És nem csak nyomokban tartalmaznak természetfeletti jelenségeket. Guillaume Musso sokat idéz másoktól a könyveiben és az interjúiban is. Egyetért Somerset Maughammal, miszerint „a regényírásnak három szabálya van. Sajnos, senki nem ismeri őket”. És azt mondja, úgy él, mint Paul Auster, aki szerint „az író soha nem pihen: vagy ír, vagy azon gondolkozik, hogy mit fog írni”. Guillaume például nyaralás közben találja ki a legjobb ötleteket születendő regényeihez.
Rajongói minden évben epedve várják az újabb kötetét. Mert Musso játszik az idegeinkkel és az érzelmeinkkel, de mi éppen ezt szeretjük. Az író számomra még egy dologért különösen szimpatikus: Alexandre Dumas, a nagy romantikus regényíró arcképét tenné valamelyik francia bankjegyre, mert egyrészt az Öreg Muskétás mindig sok pénzt keresett, de mindig sokat is vesztett, másrészt pedig az öntörvényű, önerőből sikeres szerző Musso egyik személyes kedvence. Egy biztos: kritikusaik szerint mindketten szinte csak letehetetlen könyveket írtak. És Guillaume Musso jelmondata, „ne légy középszerű, mert az ragályos”, lehetne akár egy Alexandre Dumas-idézet is. A magyarul frissen megjelent Most! című regény főhőse egy szerelmespár, akik évente csak egy napot tölthetnek együtt. Lehetnének D’Artagnan és Constance is A három testőr című regényből, akik ugyanúgy kacifántos módon lesznek egymáséi, mint Musso szerelemesei, csak előbbiek dolgát a realitás, utóbbiakét a misztikum nehezíti meg. És a 47 éves bestseller-szerző (bár ő magát inkább longseller-írónak tartja) a 21. század követelményeinek megfelelve könyveivel nemcsak izgalomba hoz, megríkat vagy meghat minket, hanem mindeközben az élet nagy kérdéseire is keresi a választ. A Most!-ban például arra, hogy megbízhatunk-e a saját szüleinkben, örökölnünk kell-e felmenőink sorsát, vagy változtathatunk a végzeten, és miért teszi a szülőt a gyermek erősebbé és sebezhetőbbé is egyben? Musso könyveit átitatja a természetfelettivel, a Styxen túlival és a jövővel való kapcsolatunk. Érdemes megélni a jelent és örülni annak, amink van, ha képesek vagyunk rá – sejteti Guillaume Musso, miközben olvasás közben lerágjuk mind a tíz körmünket.