3+1 könyv, ami összehoz kicsit és nagyot


A tökéletes ajándékot mindig nehéz megtalálni. Ha azonban kiválasztjuk a megfelelőt, annak az ajándékozó és az ajándékozott is örül. Ha selyempapírba csomagoljuk a nekünk kedves személynek vagy személyeknek szánt könyvet, könyveket, akkor az a meglepetés annyi minden mást is rejt: minőségi időtöltést, kalandot, felfedezésre váró újdonságokat, utazást, egy életre szóló élményt, olyan hősöket, akiket egy pillanat alatt a szívünkbe zárunk, vagy egy ismeretlen, új világot, ami a történet végére kicsit a mi otthonunkká is válhat.

Az adventi időszak előtt itt, a Nyugati tér blogon új cikksorozatot indítunk, melyben 3+1 könyvet ajánlunk egy-egy témakörben. Tematikus válogatásainkkal igyekszünk segíteni, kinek milyen könyvet választhatunk idén karácsonykor – elsőként itt vannak a családi olvasmányok. És ha gondoljátok, válasszatok hármat ajándékba valakinek, a negyedikkel pedig lepjétek meg magatokat, hiszen a Libri könyvesboltokban és a bookline.hu-n december 31-ig, ha erről a listáról válogattok, a negyedik könyv (a legolcsóbb) az ő ajándékuk.

Gyerekkönyvek, felnőttkönyvek? Világaink összeérnek: eleinte mi olvasunk fel nekik, aztán irigykedve pillantunk bele szépséges könyveikbe a válluk felett, később igyekszünk a megfelelő pillanatban a megfelelő könyveket a kezükbe nyomni anélkül, hogy túl nyomulósnak tartanának bennünket, majd mi magunk is elejtünk néhány olyan gondolatot a legutóbbi olvasmányunkból, amely mély nyomot hagyott bennünk, remélve, hogy megfelelő táptalajra hullanak a magok, és mintegy véletlenül ottfelejtjük a könyvünket az étkezőasztalon…

E heti válogatásunkban 3+1 olyan könyvet gyűjtöttünk csokorba, ami telitalálat egy-egy korosztálynak, de ha idősebbek vagy fiatalabbak is belepillantanak, az külön izgalmas – hiszen van, amihez sosincs túl késő, és van, amihez sosincs túl korán.

Kicsiknek

Disney: Karácsonyi mesegyűjtemény
(Kolibri Kiadó, fordította: Wohl Anita)

Olyan, mint egy Oscar-gála: a legnagyobbak egy helyen, egy időben. Ráadásul karácsonyi körítéssel. Biztosak vagyunk benne, hogy minden Disney-rajongó óvodás vagy kisiskolás (és ha már itt tartunk: minden Disney-rajongó felnőtt) ajkát elragadtatott sóhaj hagyja majd el, ha felfedezi ezt a könyvet a Mikulás számára kikészített csizma mellett vagy a karácsonyfa alatt.

Tizenkét történet, tizenkét karácsony, tizenkét apróbb-nagyobb konfliktus, amelyek legnagyobb megelégedésünkre megnyugtatóan lezárulnak. Vajon kibírják a Toy Story játékai a karácsonyt Andy nélkül? Miért retteg a karácsonytól (a rövid, barna hajú) Aranyhaj? Hogyan adnak egy második esélyt Scrooge-nak a szellemek? Miről feledkezett meg Micimackó? Vajon milyen lehet Tőti új tojáslikőrös olaja? A rosszfiúk is megérdemelnek egy igazi karácsonyt? Sikerül-e Arielnek időben beszereznie az ajándékokat? Honnan lesz Suzinak Tekergő jóvoltából arany nyakörve? Milyen finomságokat főz karácsonyra Tiana és Naveen? Hogyan (nem) jön rá Elza, milyen ajándékra vágyik a leginkább Anna? Hogyan gondoskodik Robin Hood Nottingham szegényeinek karácsonyáról? Milyen ajándékkal tudná ÉVA a leginkább kifejezni a háláját WALL-E iránt?

Hát nem csodálatos, hogy mindig győz a megbánás, a kreativitás, a nyitottság és a jó szándék? (De vigyázat! A mesék szereplői többnyire maguk szerzik vagy vásárolják a szeretteiknek szánt ajándékot. Lehet, hogy ezt nehéz lesz kimagyarázni, ha a mi gyerekünknek a Jézuska vagy az angyalok hozzák a meglepetéseket…)

Nagyobbacskáknak

Dr. Seuss: A Grincs
(Kolibri könyvkiadó, fordította: Tandori Dezső)

Ha csak egyszer is éreztük úgy, hogy kicsit kisebb a szívünk – mondjuk, két számmal – a szokásosnál, és ez az egész karácsonyi hóbelevanc olyan nyűgös… nosza, lopjuk el a karácsonyt a Grinccsel együtt, találjuk ki ezt a gonosz tréfát, hamisítsunk rénszarvast, tuszkoljuk be magunkat minden egyes kéményen, és ha már bent vagyunk, hozzunk el onnan mindent, még a tűzifát is, és csapjuk be ezt az ártatlan kislányt, aki a legrosszabbkor bukkan fel…

Aztán csodálkozzunk rá, hogy a karácsony lényegét nem lehet ellopni, térjen vissza – időközben háromszorosára növő – szívünkbe a gyermeki öröm, vágyjunk vissza az ünnepbe és legyünk képesek újra megélni azt.

Az 1957-es (1985-ben felújított), bájosan groteszk mesébe belépve sikerülni fog, már csak azért is, mert Tandorival együtt utazunk, ráadásul az eredeti illusztrációk minden grincsségükkel együtt igazán szívmelengetőek.

Olvassuk együtt a gyerekünkkel! Ő kacagni fog, mi pedig majd a könnyeinken át mosolygunk.


Kiskamaszoknak

Susanna Bailey: Hópehely
(Kolibri Kiadó, fordította: Rádai Andrea)

A tizenegy éves Amber egy farmra kerül nevelőszülőkhöz, mert édesanyja ideiglenesen nem képes ellátni őt. Bár kedvesség és szépség veszi körül, a kislány nem bír másra gondolni, csak hogy újra az anyjával lehessen, akit az alkohol mámora elragadott tőle.

Mielőtt még teljesen elmerülne az apátiában, felbukkan a farmon egy eltévedt vadpóni, akinek szüksége van a segítségére. Ki vágyik jobban az édesanyjára, Amber vagy a póni? Ki segít kinek a túlélésben: az ember- az állatgyereknek, vagy fordítva? Miközben Amber megtanulja elviselni a várakozást, szépen lassan felelősséget vállal nemcsak a póniért, de a környezetében élő emberekért – köztük hozzá hasonlóan hányatott sorsú gyerekekért – is, akiknek éppen olyan szükségük van a szeretetre, mint neki.

Csodás téli történet a gondoskodásról, a szülő-gyerek kapcsolatról és a kitartásról.

Azoknak, akik az élet értelmét kutatják – szóval mindenkinek

Douglas Abrams: Az öröm könyve – Tartós boldogság egy változó világban
(Helikon Kiadó, fordította: Illés Róbert)

Hűha, ez nem kispálya. Nem kisebb személyiségek beszélgetnek ebben a könyvben, mint a Dalai Láma és Desmond Tutu emberjogi aktivista, érsek. Nagy találkozás ez: talán az utolsó azon ritka, de fontos alkalmak sorában, amelyek fémjelezték ennek a két nagy koponyának az életre szóló barátságát. Két idős ember, két férfi, két vallási vezető, két töprengő elme – és azt kell mondanunk, két huncut gyerek gondolkodik együtt hangosan arról, hogy mi is az öröm, a boldogság, az elégedettség. Mi a különbség ezek között, hol lakoznak, és hogyan juthatunk hozzájuk?

„Nem kell hinned nekünk. Egyetlen szavunkat sem kell dogmaként elfogadnod. Egyszerűen csak megosztjuk veled, amit két nagyon különböző világból származó barát látott és tanult hosszú élete során.”

Bár a téma illékony és nehezen megfogható, a két gondolkodó – és szerzőtársuk, aki nemcsak szócső, hanem a könyv aktív formálója – egészen konkrét kapaszkodókat igyekszik adni. Sorra végigveszik az öröm útjában álló akadályokat éppúgy, mint az öröm nyolc tartópillérét.

„Ha az emberben kialakul egy erős törődés minden érző lény és különösen az emberi lények iránt, az boldoggá teszi reggel, már a kávé előtt” – mondja a Dalai Láma.

Sokáig tart majd a könyv, mert lépten-nyomon elgondolkodunk az olyan mondatokon, mint például hogy „…az arrogancia nem más, mint az átmeneti szerepünk és az alapvető identitásunk közötti zavar”. Máskor mosolygunk majd az olyan jeleneteken, amikor a dalai láma meghúzza a hangmérnök szakállát, és persze ebből is származik majd valamilyen tanulság a témánkra nézve. Miközben az örömmel, elégedettséggel, relaxációval kapcsolatos legújabb tudományos kutatások eredményeit is megismerhetjük, a két vezető saját meditációs kulisszatitkaiba is bepillantást enged, ami valódi kincs. Azért ne legyenek illúzióink: bár rendkívül értékes útmutatást kapunk, az örömnek magunknak kell majd a nyomába erednünk.

Dudics Emese