Selyemutak – a világ története Nagy Sándortól Barack Obamáig


A távolban felsejlik egy délibáb: tevekaraván baktat a végtelen eurázsiai rónaságon. A rakományt később más jószágra pakolják, égbe nyúló hágókat mászik meg, folyókon és sivatagokon kel át, tengereken hánykolódik. De vajon mi utazik Kelet-Ázsia és Nyugat-Európa között? Talán luxuscikkek: arany, szegfűszeg, prémek; esetleg új technológiák: a papír, a selyem előállításának titka; vagy politikai és vallási eszmék: a manicheizmus, az iszlám tanításai, netalán pusztító erők: Dzsingisz kán hadai, a bubópestis kórokozója? Ahány korszak, annyi válasz.

Kelenhegyi Andor írása a Nyugati tér blognak

Peter Frankopan monumentális történelmi tablója, a Selyemutak évek és kilométerek ezreit felölelő vándorlásra hívja az olvasót. Kalauzunk a neves brit történész az antikvitástól a 21. század fordulójáig mutatja be az eurázsiai kontinenst átszelő ősöreg útvonal történetét. Ám a Selyemutak nemcsak a kereskedelem, az áruforgalom története. E téren és időn átívelő könyvben Frankopan rávilágít az európai, ázsiai, afrikai, de áttételesen még az amerikai történelmet is alapjaiban meghatározó politikai viszonyokra. Elénk tárja a nemzetközi kapcsolatokat és a hétköznapi életet egyaránt befolyásoló eszméket. Szó esik a késő antikvitás vívmányairól, a Római Birodalmat alapjaiban felforgató kereszténységről, a Szászánida Perzsiát egy csapásra elsöprő iszlámról. Nem maradhatnak ki sem a Közel-Keletet felkavaró, nyugatról támadó keresztesek, sem a keletről előretörő mongol seregek. A könyvben politikai szereplők szédítő kavalkádja bukkan fel: Mohamedtől, Músza manszán, II. Vilmos császáron és Moszadeken át Hszi Csin-pingig szinte mindenkivel találkozhatunk. De képviseltetik magukat a művészetek, a kultúra kiválóságai is: Aquinói Szent Tamástól Firdauszín át Picassóig.

A Selyemút története ugyanakkor magába foglalja a Brit és az Orosz Birodalom felemelkedésének történetét, a nagy játszmát is. Mert a Selyemút nemcsak a messzi világokat összekötő folyosó, hanem határvonal, a nemzetközi versengés, pusztító csaták színtere is. Ahogy a selymet és pamutot felváltja az olaj és a gabona, úgy adja át a helyét az Oroszország és Nagy-Britannia közötti acsarkodás a Szovjetunió és Németország, majd az Egyesült Államok közötti hol véres, hol hidegháborúknak. E konfliktusokban sokszor Európa és Kelet-Ázsia nagyhatalmai játsszák a főszerepet, de Frankopan, a figyelmes szerző nem feledkezik meg a helyi perspektíváról, Irak, Irán, Belső-Ázsia államainak lakosairól sem. Részletesen tárgyalja például, hogyan vezetett másfél évszázad kíméletlen, és a helyi szokásokkal, viszonyokkal egy fikarcnyit sem törődő nagyhatalmi politikája ahhoz, hogy az addig barátságos és érdeklődő perzsa társadalomban határozott angol- és amerikaellenesség alakuljon ki.

A finom kelméket nagy becsben tartották, olykor még fizetőeszközként is használták őket. Ez a 8-9. században készült szövet a híres közép-ázsai lovakat ábrázolja

Fotó: The Vincent Astor Foundation Gift, Metropolitan Museum of Art

A Nagy Sándortól Barack Obamáig ívelő áttekintés változékony és háborgó, egyszersmind megingathatatlan világot tár elénk: Peking és Lisszabon között minden évszázad új csodát, új csapást szült. Frankopan könyvét olvasva úgy érezhetjük, ebből a bölcsőből támadt az elmúlt kétezer év története. A selyemút maga ugyanakkor örök. Az árucikkek cserélődnek és a tegnap kereskedőinek helyébe újak lépnek, de a selyemút továbbra is úgy szolgálja a kiéhezett fogyasztók igényeit, mint annak idején.

Sőt, ahogy a könyv utolsó fejezete, Az új selyemút megfogalmazza, ez a kontinenseket összekapcsoló, kereskedelmi és információs csatorna nemhogy veszítene jelentőségéből, de az utóbbi évtizedekben egyre növekvő szerepet játszik mindannyiunk életében. Kína csendes-óceáni kikötőiből kéthetes útjuk végeztével már most is rendszeresen érkeznek a kilométeres tehervonatok Duisburgba, hogy termékeikkel elkápráztassák az európai vevőket. Az új korszakra ébredő selyemút mentén sorra épülnek a múzeumok, a kulturális központok és a nemzetközi repülőterek.

Utunk végeztével kalauzunk, Frankopan elbúcsúzik, de útravalóul hátrahagy egy elgondolkodtató kérdést: nem lehet, hogy az atlanti térség, a tengeri utazás dominanciája csak átmeneti rendellenesség volt, s az inga lassan visszalendül: visszatérünk az Európát Ázsiával összekötő, a kereskedelem, az információk, az eszmék miriádját nyújtó, ősi és elpusztíthatatlan vérkör, a kétezer évnyi történelem mélyén lüktető selyemút világához? Sok egyéb mellett erre a kérdésre ad választ a Selyemutak.