Závada Péter: Mész – részlet


alkony » szerv » rög
Mész

Aligha kétséges, hogy a mészkő minden formája,
tehát a te csontjaid egy része is, valamikor oldott
állapotban volt a tengerben, anya. Legalábbis
ezt olvastam valami képes ismeretterjesztő újságban,
amikor beültem melléd, egy kikapcsolt fodrászbura
alá – a tiéd megnyugtatóan zúgott. Aztán fizikai
folyamatok következtében csapódtál ki, élő szervezetek
közbenjárásával választódtál ki. A szén-dioxidban
gazdag esővizek bontani kezdték a föld megmerevedési
kérgét – írták, én pedig ebből arra következtettem,
hogy roppant mennyiségű, erősen koncentrált szénsavas
oldatként jutottál a tengerbe – a bura zúgása mintha
a tengeré. Helyenként a koncentráció oly fokot ért el,
hogy a mészkő mint iszap rakódott le. Jelenleg is
találni még igen nagy mélységben is mésziszapot.
Úgy látszik, azóta is egyre képződsz. A mészkő kitűnő
építőanyag. A tömött mészkőből égetik a meszet.
Miután meghaltál, apa beidőzített egy tisztasági festést.
A mészégetés alapanyaga a mészkő, kalcium-karbonát.
Apró kalcitkristályokból állsz, anya. Ezer Celsius-fok körüli
hevítés hatására szén-dioxidra és kalcium-oxidra esel szét.
A szén-dioxid a lelked. Apával úgy döntöttünk, hogy
szép gyöngén megfogjuk az elégett csontjaidat,
az elégett véredet, és a mészhabarcs közé keverünk,
noha már abban is te voltál. Aztán amit estig raktunk,

leomlott reggelre.