Jeanette Winterson: A szenvedély
Fordította Lengyel Éva
Szent Márk, a
hurut is nemzeti örökségünk része. Réges-régen, amikor még a Hármak Tanácsa
uralta Velencét, minden kivégzett hazaárulóról és egyéb szerencsétlen alakról
azt mondták, hogy hurutban haltak meg. Így mindenkinek kényelmesebb volt. A gyűlöletes
tolulást a testben a lagúnák felől begördülő köd okozza, ami elrejti a Piazza
egyik végét a másiktól. Ilyenkor esik is, gyászos egyhangúsággal, és a csónakosok
csak ülnek átázott rongyaik alatt, és tehetetlenül merednek maguk elé a
csatornába. Az ilyen időjárás elűzi az idegeneket, tulajdonképpen ez benne az
egyetlen jó. Még a Fenicénél lévő csillogó zsilipkapu is elszürkül.
Egyik
délután, amikor sem a Kaszinónak, sem magamnak nem kellettem, elmentem a
Flóriánba inni és a teret bámulni. Kellemes időtöltés.
Talán
egy órája ülhettem ott, amikor az az érzésem támadt, hogy valaki figyel. A
közelemben senki sem ült, de kissé távolabb, egy válaszfal mögött, volt valaki.
Nem hagytam magam kizökkenteni. Mit számít, gondoltam. Mindig így van. Vagy mi
nézünk valakit, vagy bennünket néznek. Odajött a pincér, kezében kis csomagot
tartott.
Kinyitottam.
Egy fülbevaló volt. A párja.
És
egyszer csak ott állt előttem, és én rájöttem, hogy mivel munkába készültem,
ugyanazt a ruhát viselem, mint azon az éjszakán. Kezemet önkéntelenül a számhoz
emeltem.
–
Leborotváltad – mondta.
Mosolyogtam.
Meg sem tudtam szólalni.
Vacsorára
hívott magához másnap estére. Megkérdeztem a címet, és elfogadtam a meghívást.
Aznap
éjszaka a Kaszinóban próbáltam eldönteni, mit tegyek. Azt gondolja, fiatalember
vagyok. De nem vagyok. Fedjem fel magam, úgy menjek hozzá, tréfálkozzam
könnyedén a tévedésen és méltósággal távozzak? Szívem elszorult még a
gondolatra is. Hogy ilyen hamar elveszítsem ismét. S melyik a felfedett magam?
Ez a nadrágos, csizmás énem mennyivel kevésbé valós, mint a ruhás? Mi volt az
bennem, ami felkeltette érdeklődését?
Az
ember játszik, nyer. Játszik, veszít. Játszik. Ügyeltem rá, aznap annyit
zsebeljek, hogy a legjobb üveg pezsgőre fussa.