Márai óhaja beteljesül
Az Ünnepi Könyvhét a magyar irodalom ünnepe. 2013-ban igazi irodalmi szenzáció volt Márai Sándor ismeretlen regénytöredéke, a Hallgatni akartam és Weöres Sándor Elhagyott versek című kötete. Azt gondolnánk, hogy mivel tavaly év végén a Helikon előrukkolt az egyik legismertebb Márai-mű, az Egy polgár vallomásainak cenzúrázatlan és csonkítatlan kiadásával, már nem érhetik meglepetések az olvasót. Tévedünk. Igazi kiadatlan-cunami vár ránk az elkövetkező időben.
Idén júniusban máris több, eddig ismeretlen, hagyatékból előkerült vagy eddig ilyen formában nem publikált könyvet vehetünk kézbe. Úgy tűnik, nem telhet el könyvhét Márai „kultúrbomba” nélkül. Ezúttal Fedőneve: Ulysses címmel a szerző emigrációjának első időszakában (1951 és 1953 között) keletkezett rádiós jegyzetei jelennek meg. Különös fintora a sorsnak, hogy pontosan 60 évvel ezelőtt, 1954-ben maga a szerző is tervbe vette, hogy kötetté fűzi a Szabad Európa Rádiónak írt esszéit, ám ez végül nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses így nem más, mint Márai óhajának beteljesülése – egy emberöltőnyivel később.
Az Ulysess összesen 118 szöveget tartalmaz, melyeket 1951. október 7. és 1953. december 28. között a szerző olvasott fel hétről hétre. De nem áll meg itt a Helikon, hiszen előkészületben a folytatás! A könyv egy sorozat nyitódarabja, melyben a közéleti és politikai író Márai Sándort ismerhetjük meg – jelzi Kovács Attila Zoltán, a kiadó szépirodalmi vezetője. A történészek és irodalmárok számára kuriózumot jelentő történelmi-politikai ismerettejesztő kötet a nagyközönség számára is hihetelenül izgalmas olvasmány, mivel a Máraitól megszokott stílusban, szarkasztikus humorral, az értő filoszként szemléli a Rákosi-korszakot, a hidegháborús viszonyokat, de boncolgatja a háborús felelősség kérdéskörét is. És persze a képből kihagyhatatlan, hogy a szerző maga is emigrációban, a szabad nyugaton él, ahonnan hétről hétre tudósít a nagyvilág történéseiről a vasfüggönnyel hermetikusan elzárt keletnek. A Fedőneve: Ulysess nem más, mint a velünk élő elhallgatott és kibeszéletlen történelem lenyomata, amit ismernünk kell!
De nemcsak a Márai-élemű lesz gazdagabb idén júniusban, hanem elsőként jelenik meg Bánffy Katalinnak, gróf Bánffy Miklós leányának memoárkötete is. Az Ének az életből káprázatos képet fest a Bánffyak és az erdélyi arisztokrácia hétköznapjairól a második bécsi döntéstől a világháború végéig, topográfiailag az erdélyi Mezőségtől Budapestig, sőt Ausztriától Olaszországig is. Az írónő fiatalkora egybeesett a világháborús kataklizmával, ami végül szétszakította a családot: Bánffy Miklós a határ túloldalán maradt, a bonchidai kastélyban, melyet előbb a németek bombáztak le, majd az oroszok foglaltak el. Bánffy Katalin Budapesten tartózkodott az ostrom után, itt esett szerelembe az amerikai követség katonai attaséjával, aki hamarosan feleségül vette. Amikor a háború után a grófnő férjét Marokkóba vezényelték, vele tartott a külszolgálatba.
