Hanna és Aladár hazatért
„Így hát a kapcsolatukat csak roppant körülményesen tudták fenntartani. Aladár nem hívhatta meg Hannát vacsorázni a Grille-be, sem moziba, hogy megnézzék az Óz, a csodák csodáját, sem a cirkuszba, ahol Togare, a híres állatidomár egy-egy csettintésére az oroszlánok engedelmesen lekushadtak, a nők pedig elájultak ijedtükben. Nem ülhettek be egy kávéra a Gerbeaud-ba. … Most, hogy a harmadik zsidótörvény napokon belül életbe lép, mi lesz velük kettejükkel? Hogyan folytathatnák a kapcsolatukat?”
Hanna és Aladár kilátástalannak tűnő szerelme elevenedik meg újra lányuk, Szegedy-Maszák Marianne pár hete magyarul is megjelent, Csókolom a kezét című könyvében. Érzékeny feleletként szülei szerelmének viszontagságaira, történetük magyar kiadását a Gerbeaud kávéházból engedte útjára a szerző.
Szegedy-Maszák Marianne a washingtoni magyar emigráció egyik szellemi központjában nőtt fel. Édesapja, a sztárdiplomata Aladár a háború alatt Magyarország kiugrási kísérletének lehetőségeit kereste, majd a németek bevonulása után Dachauba deportálták. A második világháborút követően ő lett Magyarország első amerikai nagykövete, de a kommunista hatalomátvételt követően lemondott megbízatásáról, és az Egyesült Államokban maradt. Marianne édesanyja, Hanna, a Weiss Manfréd gyárak alapítójának unokájaként fényűző életet élt a háború előtt. Az üldöztetés során túlélésük egyetlen lehetőségeként titkos alkut kötöttek a nácikkal: a legnagyobb hazai gyáróriás átadásáért cserébe egy bőrönddel, de élve távozhattak Portugáliába.
Hanna és Aladár washingtoni otthonában felnőve Marianne megismerhette a huszadik század fontos eseményeit, de szülei szerelmét csak haláluk után, levelezésük fennmaradt morzsáiból tárhatta fel. Több évnyi nyomozás és kutatás után írta meg szülei történetét, mely egyben a XX. század Magyarországának történelme is.
A könyv megjelenésével Hanna és Aladár szerelme végre hazatért Magyarországra. Az olvasók pedig örömmel fogadták történetüket, hiszen immár a második kiadást tarthatják kezükben!