Átkelés Budapesten Térey Jánossal
A kocsi fűtetlen volt. Sárlétől / Csatakos a padló. Diószegi / Leültében vette észre, hogy srégen szemben / Kollégája áll a pályamérnökségről. / Közös folyosóról nyílik az irodájuk. Gyurinak / Hívják, agglegény. Jókedve újabban megkopott. / Tócsa terjedt alattuk a hótól. / „Jó napot kívánok”, hadarta a kolléga. Leült. /Diószegi bólintott: „Edzésre, Gyurikám?”
Részlet A hurokban című versből.
Zajjal jár, aki élő, megreccsen alatta a parkett. / Megroppan alatta a gyanús föld. / A nő újra fölneszelt. „Mi ez a mély zúgás? / Kattogó kávédaráló?”, suttogta. / „Ez a fogaskerekű. Krákogva fékez.”
Részlet az Aki élő, zajjal jár című versből.
Vonzotta Zsiborást a régi mágnes, mint egy özvegyet: / Elsétált a szokott helyre, a zeneiskola elé, ahová / Angéla zongorára járt. Most ugyanott tanít. / Zsiborás nem volt született kukkoló: / Feszengett új szerepében. / A szemközti könyvtár kertjében ült le a Benczúr utcában. / Próbált úgy tenni, mint akinek dolga van, / Az óráját nézte, telefonjához nyúlkált… / Csak ez a szívverés volt furcsa! Megállapította, / Hiányzik belőle a kémek nyugalma.
Részlet az Early Winter című versből.
Térey János a Facebookon: https://www.facebook.com/tereyjanos