Bram Stoker 165 – Benedek Szabolcs Drakuláról


165 éve született a Drakula írója. Ismétlem: a Drakula írója. A regényt ugyanis mifelénk gyakran és tévesen Drakula gróf válogatott rémtetteiként szokták emlegetni. Annak eredményeként, hogy amikor több évtizedes kihagyás után 1985-ben ismét megjelent magyarul, egy erősen megcsonkított szöveg látott napvilágot, ezzel a címmel, Bartos Tibor fordításában. (2006 óta immáron a teljes regény is – újra – elérhető magyar nyelven.)

Szóval, ha Stoker, akkor természetesen és elsősorban Drakula. Amihez nekünk, magyaroknak is van közünk. Állítólag az egyik ihletőforrás nem más, mint Vámbéry Ármin, akivel a különben ír születésű Stoker (voltaképpen Joyce kor- és pályatársa) Londonban közeli barátságba került, és aki mesélt neki a balkáni vámpírfolklórról. A 19. század elején, John Polidori által megalkotott urbánus vámpírt Bram Stoker összeolvasztotta az erdélyi-havasalföldi vámpírtradíciókkal, amikor 1897-ben megjelent világhírű regényének központi alakjává Drakulát tette. A figura villámgyorsan popkulturális ikonná nőttek ki magát.

Drakula történelmi személy. Nagyapját, Mirceát Havasalföld egyik legjelentősebb fejedelmeként tartják számon. Apja, II. Vlad felvételt nyert a Zsigmond király által alapított Sárkány-rendbe, minden valószínűséggel ekkor kapta a Dracul melléknevet. Vlad Tepes (a későbbi III. Vlad) 1431-ben született Segesváron. A Drakula név jelentése Dracul, azaz Vlad Dracul fia – a dracul szó ugyanakkor sárkányt, illetve ördögöt is jelent.      A család a dinasztia- és államalapító Basarabon keresztül a mongol uralkodói családtól, egyenesen Dzsingisz kántól eredeztette magát.

 Vlad Tepes 1448 és 1476 között több ízben ült Havasalföld trónján. 1461-ben menekülni kényszerült, innentől tizenöt éven át Magyarországon élt, Mátyás király védőőrizetében. 1476-ban magyar segítséggel visszaszerezte hatalmát, ám nem sokkal később nyoma veszett, sorsáról ma se tudunk semmi biztosat. Már életében híressé vált kegyetlenkedéseiről, kevéssel eltűnése után szerte Európában olyan röpiratok és nyomtatványok jelentek meg, amelyek hátborzongató részletességgel számoltak be a Karóbahúzóként is emlegetett Drakula vérengzéseiről.

Bram Stoker szerint Drakula kastélya valahol Beszterce közelében van, azt azonban a hagyomány a Brassótól délre eső Törcsvárhoz köti, amelynek valójában annyi köze van Vlad Tepeshez, hogy egy időben a nagyapja, Mircea is birtokolta. (A vérgrófnő című regény szereplői mindenesetre fölkeresik a várat.)

Stoker tucatnyi regényt és mintegy kétkötetnyi novellát, valamint egy komplett mesekönyvet írt. A Drakula tette világhírűvé, annak sikerét se előtte, se utána nem tudta egyik műve se felülmúlni. Magyarul ezen kívül mindeddig egyetlen regénye és novellája látott napvilágot.

Benedek Szabolcs pedig mindent tud Drakuláról, amint azt A vérgróf és A vérgrófnő is bizonyítja!