Interjú Goce Smilevskivel, a Freud húga című könyv Európai Irodalmi-díjas szerzőjével.
Legutóbbi könyved a Freud húga címet viseli. A macedón kultúra milyen hatással van a művedre?
GS: Macedónia két világ határán helyezkedik el, kelet és nyugat találkozási pontjánál. Sokféle kultúra él ott együtt, és ez már századok óta így van. Bizonyos értelemben azt is mondhatnánk, hogy Macedónia olyan, mint egy palimpszeszt (olyan kézirat, melyen az eredeti szöveget gondosan kivakarták, vagy átragasztották, hogy helyébe másikat lehessen írni – a szerk.). De akár hasonlíthatnánk egy régészeti lelethez is. Sokszor egyszerre érzem ezeket a rétegeket magamban. Néha, amikor írok, eszembe jutnak Virginia Woolf szavai: „Amikor írsz, az összes írót a csontjaidban érezheted”. Van úgy, hogy összefoglalom olyan macedón szerzők gondolatait is, akik soha nem írtak le egyetlen egy betűt sem, csupán elmesélték a történeteiket.
Mit jelent ez a díj, változtat bármin?
GS: Ez egy nagyon fontos elismerés, legfőképpen azért, mert sokféle kultúra alkotóit tüntetik ki vele. De úgy hiszem, hogy az alkotáson, a teremtés pillanatain semmilyen elismerés nem változtat. Az írónak arra van szüksége, hogy magával legyen. Az igazi változás a könyv fogadtatásában érezhető, az Európai Unió Irodalmi Díja (EU Prize for Literature) igazán sokat segíthet a nyertes könyvek megítélésében.
Sőt, a díj révén ismertté és elismertté válhatsz nemzetközi szinten is, nem?
GS: Igen, persze, hiszen az író nem csak azokhoz tartozik, akik beszélik a nyelvét. Ha a könyvedet több nyelvre fordítják le, a külföldi olvasók is megszerethetik. Ettől persze boldog vagyok.
Hol írsz?
GS: Mindenhol. Néha az ágyamban, néha az íróasztalomnál. Olykor akkor jutnak eszembe mondatok, amikor társaságban vagyok, és sokszor meg is ihletnek ezek a beszélgetések. Van, amikor számítógépen írok, valamikor pedig papírt és tollat használok, de úgy gondolom, hogy a valódi írás mindig fejben zajlik. Sőt, akár még alvás közben is megtörténhet. A Freud húga hatalmas siker Európa-szerte.
Mi a következő terved?
GS: A Freud húga a 19. század második felében és a 20. század kezdetén játszódik, a következő regényem, amin most dolgozom, az „itt és most”-ról szól, Európáról és különböző történetekről egy fő szál köré fűzve. Most már a jelen időről szeretnék írni.