5 könyv – az év színeivel


Be kell vallanunk, minden év végén nagy izgalommal várjuk, melyik Pantone-szín lesz, ami meghatározza a következő évet, hiszen ez a döntés nemcsak a textil- és szépségipart befolyásolja, de fontos szerepet játszik a könyvkiadás területén is. 

A Pantone vállalat évente kétszer titkos találkozót szervez Európában, melyen a különböző nemzetek csoportjai vitatják meg a színszabványokat, majd két napon prezentálnak és vitáznak, miután kiválasztják a következő év színét. Időnként azonban nem egy, hanem rögtön két színnel is megörvendeztetik a világot. Így történt ez 2021-gyel is, hiszen idén az Ultimate Grey nevű szürkét és az Illuminating nevű sárga árnyalatot szavazták meg az illetékesek az év színeinek. „Praktikus és sziklaszilárd, ugyanakkor melengető és optimista, ez a színkombináció egyszerre közvetít erőt és reményt” – indokolta választásukat Leatrice Eiseman, a Pantone ügyvezető igazgatója.

E heti válogatásunkhoz ismét segítségül hívtuk a Libri Kiadói Csoport grafikusait, akik hozzáértő szemmel segítettek kiválasztani a témához passzoló könyveket.

Váraljai Viktória Diána választása – Jamie Oliver: Vega
(Park Könyvkiadó, fordította: Szitás Erzsébet)

A ködös Albionban a grafikusok már 2019-ben tudták, mi lesz a menő két év múlva… Nagyon ráéreztek erre az időtálló, mégis friss hatású színkombinációra. Engem ez nagyon meglepett annak idején: „nahát, egy szakácskönyv, amely szakít az addig bevált formulával, nincs rajta semmi étvágygerjesztő étel, semmi főzésre utaló serpenyő vagy tányér!”. Az egyszerűség felé nyitottak, és mint mindig, milyen jól tették! A szürke mint semleges, rideg szín, bármit teszünk is rá, ad egy határozott és stabil alapot. Hozzá egy lendületes, friss sárga megtöri a szürke komorságát, dinamikát és életörömet hozva a képbe. Ez a tematika a belső oldalakon is tovább folytatódik, a receptcímek és egyes oldalak sárgával, míg az ételfotók szürke-fehér mintás márványasztalon fotózva. A mindig gyönyörű ételfotóknak remek alapot biztosít a szürke márvány, egységes hatást kelt, és egyáltalán nem vonja el a figyelmünket az étvágygerjesztő fogásokról. 

Úgy tűnik bármivel is lep meg minket Jamie és csapata, receptekben és designban is érdemes rájuk odafigyelni.

Orhan Pamuk: Fekete könyv
(Helikon Kiadó, fordította: Tasnádi Edit)

A megtévesztő cím ellenére bizony ez a borító is a szürke és sárga párosában pompázik. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője – akinek munkásságát Gabriel García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják – címeiben szeret a színekkel játszani, gondoljunk csak A piros hajú nő, a Fehér vár vagy A nevem Piros című regényekre. Ez a játékosság finoman visszaköszön a borítókon is, kiválóan tükrözve a szöveg mélységeit. A Fekete könyv a közel-keleti és a muszlim kultúra elképesztő gazdagságú szőttese, amelyet eláraszt Isztambul fénye és pompája, miközben a lélektani utazás a lélek egyre sötétebb bugyraiba visz minket.

Rüya eltűnt. Galip, az isztambuli ügyvéd magánnyomozásba kezd, hogy felkutassa feleségét. Vajon a szépséges nő Celâlnál bujkál, akinek hírnevét Galip irigyli? Ha így van, miért nincs senki Celâl lakásában? Galip egy hirtelen ötlettől vezérelve magára ölti Celâl személyazonosságát, viseli a ruháit, fogadja a telefonjait, sőt még fanyar cikkeit is hamisítja, de ha a titokra fény derül, az végzetes következményekkel jár…

Váradi Zsolt választása – Etgar Keret: Hét bő esztendő
(Jelenkor Kiadó, fordította: Simon Márton)

Lassan négy évvel ezelőtt történt, hogy Etgar Keret új könyvvel jelentkezett. Ez borzasztóan fellelkesített, hiszen a tőle magyarul korábban megjelent Boldog boldogultak az általam olvasott legzseniálisabb könyvek közé tartozik. Keret ekkoriban vált nemzetközileg is befutott íróvá, így ez a regénye már korábban megjelent angolul, mint héberül, így az amerikai borító terve is gyorsan eljutott a leendő kiadókhoz. Vibráló sárga színével kiugrott a megszokott szépirodalmi tervek közül, de mégsem találta senki túl harsánynak vagy tolakodónak, ezért is született az egységes döntés: a Jelenkornál is ezzel a borítóval fog megjelenni.

Érdekesség, hogy a Hét bő esztendővel egy időben érkezett a magyar olvasókhoz Lucia Berlin Bejárónők kézikönyve című novelláskötete, ami a maga narancsos rózsaszínjével szintén leugrott a könyvespolcról. A Jelenkor Kiadónál ezzel a két kötettel indult útjára a füles kartonált kivitelű, de jó tapintású, igényes, kreatív papírra nyomott könyvek története, ami azóta is töretlenül népszerű az olvasók körében.

Bebizonyosodott, hogy a szépirodalom is lehet cool, nem csak vaskos, keménytáblás könyvekben lehet fogyasztani, szigorúan karosszékben ülve. Sőt, a villamoson előrántva biztosan mindenkinek megakad a szeme a Hét bő esztendő sárgáján, a csúzliból kilőtt békegalamb pedig csak fokozza ezt a hatást. Stílusos belépő az úgynevezett magasirodalom világába, ráadásul Keret most sem okoz csalódást: lendületes, jól olvasható, minden sznobizmustól mentes, mégis nagyon mély és sokatmondó.

Krivarics Ditta: Régiből újat – Bútorfelújítás mindenkinek
(Libri Kiadó)

Krivarics Ditta, a népszerű Otthonkommandó blog írója, lakberendezőként pontosan tudja, hogy a színek, színharmóniák mennyire fontos szerepet töltenek be napjainkban. Különösen igaz ez, ha a személyes életterünk kialakításáról van szó. Lakberendezés közben elmaradhatatlan társunkká szegődhetnek a Pantone-színskálák. Igaz ez akkor is, ha régi bútorainkat szeretnénk új köntösben viszontlátni. A kötet kiváló, praktikus lépésről lépésre útmutató azoknak, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy régi kedvenceiket felújítsák, vagy megörökölt bútordarabjaikat közelebb hozzák saját stílusukhoz, személyiségünkhöz. A megfelelő szín kiválasztásának óriási szerepe lehet nemcsak a környezetre, de az emberi pszichére is. A borító hangsúlyos napsárga árnyalata, amely a központi elem, a komód színe új, pozitív, energikusabb kisugárzást kapott ennek köszönhetően. 

És egy kis kulisszatitok, hogyan készül a régiből új. Az első lépés a vadászat: a lomtalanítás mindig lázba hoz, a bolhapiacokon úgy érzem magam, mint egy oroszlán, aki prédára vadászik. A második lépés az új külső: minden bútornak van egy karaktere, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ne erőltess rá semmit, nézd meg, mi áll jól neki! És a harmadik lépés: alakítsd át. A bútorfestés nem olyan nagy ördöngösség ám! Kezdőként a legfontosabb, hogy legyen egy alaptudásod az eszközökről, festékekről és az egész folyamatról, az egyes lépésekről. Ebben a könyvben segítséget kap mindenki a kereséshez, az ötletekhez és a gyakorlati megvalósításhoz egyaránt.

Szalkai Diána választása – Selyem Zsuzsa: Moszkvában esik Egy kitelepítés története
(Jelenkor Kiadó)

Az év színeit felhasználva alkotta meg a grafikus (Tillai Tamás borítóterve) Selyem Zsuzsa Moszvában esik című könyvéhez a borítót. Érdekes módon, a szürke itt is egy vizuális alapot, egy hátteret ad a tipográfiának, ami sárgával lett megtervezve. A tájban egy kutya áll, pont a borító közepén, és ránk fókuszál – nem csoda, hiszen hozzánk beszél, ugyanúgy, mint a többi állat a kötetben, akik a történetmeséléssel segítenek megismertetni minket egy letűnt korral, annak történelmi eseményeivel, és egy konkrét család kitelepítésével.

A tizenegy fejezetből csak hármat mesélnek el emberi szereplők, a többit az élővilág néhány alakja tárja elénk saját nyelvezetén: feketerigó, gyöngybagoly, légy, kutya, szúnyog, macska és egy hemlokfenyő. Az állatvilág folyamatos kísérője az eseményeknek, hol megfigyelőként, hol társként, van, hogy félholtan, agyonlőve, gyakran elfogyasztott étekként szétdobált csonthalmokban, szabadúszó meditálóként, végül képzeletbeli parádésként. A természeti lények megszakíthatatlan létezésükkel, ösztönösségükkel, egy nagy egységben adnak szilárd alapot, keretet az emberi életeknek, a sok-sok történetnek, ebben a regényben pedig a Béczásy családnak. Ez lehet itt a szürke fotó szerepe a borítón.

Aztán megjelenik a sárga, vagyis maga a történet címe és a szerző neve. A regényben sok szörnyűséggel, szomorúsággal, olykor kínzással találkozunk, nyers erővel és a természet őszinte, sokszor kegyetlen minőségével, de mindemellett megjelenik a remény, valamiféle kitartás, a mindent túlélés lehetősége, a kreativitás, átalakulás, valamint a szerző különös és közvetlen humora, amivel megfűszerezi a sorokat.