Volt már ilyen a világtörténelemben (világirodalomban). Hogy egy íz, egy aroma, egy hangulat indított el valakiben valamit, ami aztán könyvben öltött testet. Sal Endrénél egy kávéval indult az a szenvedély, amely az ujsagmuzeum.hu internetes magazin szerkesztésében, majd a Mi, magyarok – 51 hihetetlen történet a nagyvilágból című kötet létrehozásában csúcsosodott, csúcsosodik ki. Kalandos sorsú hírességek, zsenik vagy éppen szélhámosok gyűjteménye, akikről talán nem is tudtuk, hogy magyar származásúak.
A kaland folytatódik. Itt a Mi, magyarok a századelőn – 51 szenvedélyes történet, Sal Endre ismét az eltűnt idő nyomában jár, ezúttal a századelőről gyűjtött sztorikat rendezte kötetbe. Ott vagyunk vele a fülledt orfeumokban, híres primadonnák ékszeres dobozaiba pillantunk bele, felszarvazott férjek kezében remegő pisztolycsövek elől hajolunk el, vagy éppen a szemfényvesztők trükkjeit próbáljuk kilesni.
„Pikáns hollywoodi per magyar főszereplőkkel”. „Rablásból élt a Fedák Sári által megénekelt csinos szobalány”. „Megkorbácsolt szeretőből lett ünnepelt díva”. „Adósságai miatt menekült a halálba a legendás cirkuszalapító”. Csak egy kis ízelítő a fejezetcímekből, amelyek mintha maguk is egy korabeli világlap szenzációs hasábjairól ugrottak volna le.
Tessék? A gyerek Jászai Marinak álmában tényleg patkányok rágták meg a haját? Létezik, hogy „a szökések Petőfi Sándorának” tizenkét alkalommal is sikerült kereket oldania különböző börtönökből? A szerb királynak valóban a magyar Rózsi volt a szeretője? És a fiának, a következő szerb királynak is? Hány nőt csábított el a hamiskártyás álmárki?
Ármány, szenvedély, végzet, hűség: vastag ceruzával húzott erővonalak, amelyek mentén az ember sorsa szerveződik. Sal Endre is ezek mentén rendezi színes-szagos-szélesvásznú tablóját, amelynek öröm elmerülni a részleteiben.
Sal Endrét olvasni jó, mert miközben sejtjük, milyen sok kutatás állhat egy-egy összefoglaló mögött, stílusa könnyed, magával ragadó. Mintha nem tudná kordában tartani mesélőkedvét: a sztorikhoz tartozó kis keretes írásokban további sorsokat, pletykákat, érdekességeket, adatokat villant fel – újabb megannyi kis gyöngyszemet. Sal Endre minden sorából süt a szeretet: az ember iránt. Ilyenek voltunk. Ilyenek vagyunk.
A szenvedélyes történeteket nehéz a közepén abbahagyni. Csak még ezt az egyet – mondja magában az olvasó, aztán marad a fotelben még egy félórára. Meg még egyre.
Dudics Emese