A mesterséges intelligencia a jelen: az MI uralta korszak küszöbén állunk. Az MI több, mint egy technológiai hullám. A 21. században és azon túl ez a hatalom legfőbb forrása, amely táplálja a politikát, az üzleti életet és a társadalmat. Az MI birtokba vette az elménket, a munkánkat és az otthonainkat, átírta a szabályokat, mindez pedig arra ösztönöz, hogy itt az ideje újragondolni civilizációnk alapvető kérdéseit. Az emberi agynak pedig mihamarabb alkalmazkodnia kell a mindenütt jelen lévő mesterséges intelligencia új paradigmájához.
Tilesch György és Omar Hatamleh Mesterség és intelligencia – Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában című könyvében az MI meghatározását és előremutató értelmezését tűzik ki célul, különös tekintettel a jelenre és a közeljövőre gyakorolt hatására. A tavasszal megjelenő kötetbe most először itt, a Nyugati tér blogon olvashatnak bele a magyar olvasók.
Tilesch György és Omar Hatamleh Mesterség és intelligencia – Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában (részlet)
„A mesterséges intelligencia koncepciója eredetileg az emberihez hasonló, annak legtöbb tulajdonságával rendelkező intelligencia emulálására tett kísérletet jelentette. Az »MI« kifejezést gyakran alkalmazzák az adatosztályozás során használt nagy teljesítményű eszközökre is. Ezek az eszközök valóban igen meggyőzőek, ám egyelőre az emberi kogníciótól teljesen eltérő spektrumon helyezkednek el. Az emberi intelligencia emulálása kapcsán az egyik alapvető kihívás abban rejlik, hogy jelentős tudományos eredményeink ellenére még mindig nem értjük teljes egészében az emberi agy működését. Ennek következtében nem áll rendelkezésünkre egyetlen olyan szoftver, algoritmuskészlet, vagy MI platform sem, amely akár egy komoly mentális rendellenességekkel küzdő emberrel is képes lenne intellektuális szinten felvenni a versenyt. Senki sem hozott létre (még) olyat a Földön, ami megközelítené a valódi, emberihez mérhető MI fogalmát.
Jelenlegi szakaszában az MI mesterséges szűk intelligenciaként kategorizálható (szűk MI), amely korlátozott hatókörrel és csupán egy funkcionális területtel rendelkezik. A szűk MI szűken meghatározott tevékenységek terén képes az emberinél jobb teljesítményre. Két további – jelen állás szerint teoretikus – szint került meghatározásra. Az MI második szintje a mesterséges általános intelligencia. Az emberi szintű MI-ként is emlegetett általános MI (AGI) az emberekhez hasonló módon képes környezetének megértésére és a gondolkodásra, valamint egy felnőtt emberrel megegyező szinten képes több különböző területet átlátni. A harmadik szintet a mesterséges szuperintelligencia jelenti, amely lényegében minden területen felülmúlja az emberi intelligenciát. Később látni fogjuk, hogy ezek a szintek hogyan befolyásolhatják az ipart, a jogalkotást és a társadalmat, és fontolóra vesszük, hogy milyen azonnali lépések megtételének lenne értelme, illetve haszna.
Az intelligencia utánzására irányuló küldetés több mint fél évszázada óta lázban tartja a közvéleményt. Az MI-ről évtizedek óta élénk diskurzus folyik, miért pont most vált hirtelenjében egyikévé a mindenki által emlegetett, mindent átható technológiáknak, amelyekről mindenki beszél? Mindez három pillérnek tulajdonítható.
Első pillér
A neurális hálózatok (NH) alapjainak és az ezekkel összefüggő komplex algoritmusoknak az evolúciója. A korai neurális hálózatok egyrétegűek és rendkívül kezdetlegesek voltak, képtelenek komplex kognitív feladatok végrehajtására. A területen történt közelmúltbeli fejlődés révén a korai modelleket jelentősen túlszárnyaló többrétegű hálózatok jelentek meg, és ezek a fejlett algoritmusok sokkal jobban alkalmasak a beszédfelismerésre és a tárgyazonosításra, köztük a kézzel írt számok azonosítására is. Emellett a neurális hálózatok terén bekövetkezett előrelépésnek köszönhetően az algoritmusok könnyebben képesek tárgyak azonosítására azok különböző szögekből történő tanulmányozása révén.
Második pillér
A videójáték-ipar jelentős hatást gyakorolt azon fejlett hardverek fejlesztésének területén, amelyek képesek gyorsabb szimultán számítások végrehajtására (szimultán többszálú végrehajtás –SMT). Elképesztő belegondolni, hogy amikor 1960-ban feltalálták az integrált áramköröket, egy átlagos integrált áramkör két tranzisztort tartalmazott. Napjaink legfejlettebb integrált áramkörein több mint 20 milliárd található.
Az Intel és a hozzá hasonló cégek által gyártott, személyi számítógépekben használt központi feldolgozóegységeket (CPU) a számítások sorozatos végrehajtására tervezték. A kettő- és négymagos CPU-k elterjedése lehetővé tette, hogy a processzorok több számítást végezzenek el egy időben. Napjaink grafikus processzorai (GPU) azonban akár több ezer magot is tartalmazhatnak, és ezáltal nagy mennyiségű adat feldolgozására képesek egy időben.
Az NVIDIA vezérigazgatójának előrejelzése szerint 2025-re a GPU-k akár ezerszer gyorsabbak lehetnek a napjainkban elérhetőknél. Mindez jelentős előnyökkel jár több iparágban is, legyen szó akár az egészségügyről, az energiaiparról, a kiberbiztonságról, az autóiparról vagy épp a pénzügyi szektorról. A párhuzamos processzorok számítási teljesítménye elősegítette a neurális hálózatok fejlődését és jelentősen fokozta a jelenlegi MI algoritmusok számítási sebességét, amely révén számos lehetőséget nyitott meg ezek különböző platformokon és technológiákon átívelő alkalmazására.
Harmadik pillér
A big data elérhetősége. Az MI adatokat igényel képességei kiépítéséhez, és mindez különösen igaz a gépi tanulásra. Egy gépi tanulásos képfelismerő rendszer egy tárgy több ezer képét értékeli ki, hogy megértse, és később felismerje azt. Ennek eredményeképpen a megbízható és torzításmentes adatcsomagokból kinyert big data képes biztosítani az algoritmus magas hatásfokú működéséhez szükséges információkat. Az MI-algoritmusok új információkat és adatokat gyűjtenek be, hogy folyamatosan módosítsák és kiigazítsák az általuk számított eredményt, így annál pontosabb lesz egy MI alkalmazás kimenetele, minél több adathoz fér hozzá. A múltban a fejletlen neurális hálózatok, a lassú számítási teljesítmény, valamint az elégtelen és korlátozott adatcsomagok következtében nem volt kielégítő az MI-k teljesítménye.
A három pillér együttese tette lehetővé az MI terén tett előrelépést, és ennek következtében egy igencsak figyelemreméltó kutatási és alkalmazási terület jött létre. Ám nem csupán az MI technológia terén történt jelentős fejlődés.
Képzeljük magunk elé azokat a lehetőségeket, amelyeket az MI összekapcsolása jelenthet olyan további, exponenciálisan fejlődő technológiákkal, mint az autonóm rendszerek, a drónok, a kvantum számítógépek, a biotechnológia, és így tovább. Ezen területek keresztezései olyan új lehetőségek és készségek felé nyitják meg az utat, amelyek képesek lehetnek alapjaiban átalakítani teljes iparágak működését.”