Vonatozni jó. Amellett, hogy manapság ez a leginkább környezetbarát módja a közlekedésnek, van egyfajta nosztalgikus hangulata a monoton zötykölődésnek. Néha jólesik csak kifelé bámulni az ablakon, és elveszni a mellettünk sebesen elsuhanó tájban. Máskor pedig kiváló alkalom arra, hogy egy kis én-időt csempésszünk a napba. A hosszú utakon kiváló társunk lehet egy terjedelmesebb könyv, amellyel így egyszerre utazunk téren és időn át. Élvezzük a kellemes ringatást. és feledkezzünk meg a külvilágról!
Jegyeket, bérleteket és könyveket előkészíteni! Indulás! Mi ezt az 5 könyvet ajánljuk nektek a héten.
Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.
(Helikon Kiadó)
„Az ingoványos rét és a domb lankája között az út hófehér a portól, mely beszórta az árokparton a nyúlsalátát, labodát, telehintette a buzogánytövis levélkelyheit, ellepte a bojtorjánok szétterjedt lapuját.”
Bánffy Miklós író, politikus, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, színpadi rendező Kolozsváron született 1873-ban. Budapesten doktori címet szerzett. Több cikluson át országgyűlési képviselő volt, utána Kolozs vármegye főispánja, majd a budapesti Nemzeti Színház és az Állami Operaház intendánsa. A húszas évek elején Budapesten Bethlen István kormányának külügyminisztere lett, később a Képzőművészeti Tanács elnöke. 1926-ban visszaköltözött Erdélybe, ettől kezdve vezető szerepet töltött be az erdélyi magyar kulturális élet mozgalmaiban, így az Erdélyi Helikon szerkesztője is volt.
Gróf Bánffy Miklós Erdélyi történet című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A bonchidai kastély urának, a polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a diplomáciai indíttatás, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a nagy vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles és érvényes panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Bánffy ragyogó tehetségének, írásai nyelvi gazdagságának minden ismérve megcsillan a monumentális regény lapjain.
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
(Park Könyvkiadó, fordította: Résch Éva)
Irvin D. Yalom pszichoterapeuta számos nemzetközi sikert elért könyv szerzője is. Írói munkásságának érdekessége, hogy nagyközönség számára is érthető pszichológia témájú könyvei (pl. Szerelemhóhér, Szemben a nappal stb.) mellett regényíróként is ismert és elismert. Ezek közül magyarul először az azóta már több kiadást megért A Schopenhauer-terápia (2009) című kötete jelent meg.
Julius Hertzfeld, a jó nevű pszichiáter haldoklik: egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. Számvetést készít eddigi életéről, felkeresi egykori, szexfüggő páciensét, akin 20 évvel korábban nem tudott segíteni. Philip mégis gyógyultnak tekinti magát, a nagy német filozófus, Arthur Schopenhauer pesszimista tanításainak köszönhetően. Julius meghívja Philipet az utolsó terápiás csoportjába… A regény dinamikáját csoportterápiás foglalkozásokról és Schopenhauer életéről szóló fejezetek váltakozása adja.
„Arthur szeretethiányos gyermekkora súlyos hatással volt a jövőjére. Azok a gyermekek, akik meg vannak fosztva az anyai szeretet kötésétől, nem képesek kifejleszteni az önmaguk elfogadásához és szeretetéhez szükséges bizalmat, és ezért gyakran ellenséges viszonyban élnek másokkal. Ilyen volt hát az Arthur világszemléletét alakító pszichológiai táj.”
Kay Bratt: Varázsolj haza!
(Libri Kiadó, fordította: Frei-Kovács Judit)
Kay Bratt amerikai író, tizenegy regény és két gyerekkönyv szerzője, maga is hosszú utat tett meg, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Bántalmazott gyerekből lett sikeres író, aki a világ számos pontján megfordult Mexikótól Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken át Ausztráliáig, jelenleg az Egyesült Államokbeli Hartwell-tó partján él.
Varázsolj haza! című, a szeretet erejéről szóló szívmelengető regényének főhőse, Cara Butter egy hátizsákkal és mindössze néhány dollárral a zsebében barangol az utakon. Problémákkal teli gyermekkor, alkalmatlan nevelőszülők, a gyámügyi hivatalok és a gyermekotthonok kietlen világa – Cara mindezeknek hátat fordítva egy jobb élet reményében Floridába indul, hogy megnézze kedvenc írója, Ernest Hemingway otthonát. Útközben társául szegődik Hemi, a kóbor kutya. Cara kezdetben úgy gondolja, az utolsó, amire szüksége lehet, az egy kutya, ám ember és állat hamar egymás szövetségeseivé lesznek.
Cara lelke sérült, ő maga pedig bizalmatlan a külvilággal szemben, a Hemivel való közös utazás váratlan fordulatai és az útközben megismert idegenek azonban mindent új megvilágításba helyeznek. A megtett mérföldekkel párhuzamosan Cara lélekben is messzire jut, s útja egészen máshová vezet, mint ahogy azt kezdetben gondolta.
Roberto Bolaño: Vad nyomozók
(Jelenkor Kiadó, fordította: Kertes Gábor)
„Verssel meg lehet hódítani egy lányt, de nem lehet verssel megtartani. De még egy egész költészeti mozgalommal sem.”
Roberto Bolaño dél-amerikai író Santiago de Chilében született, de élete második felét, legaktívabb alkotó éveit egy katalán tengerparti kisvárosban, Blanesben töltötte. Amikor 38 évesen megtudta, hogy súlyos májbetegségben szenved, szinte szárnyakat kapva, versenyfutásban a halállal írta műveit. Így született Vad nyomozók című regénye is 1998-ban, amellyel nemzetközi hírnévre tett szert: a Rómulo Gallegos-díjjal, a legfontosabb latin-amerikai irodalmi kitüntetéssel is jutalmazták.
A történet szerint 1975 szilveszterén Arturo Belano és Ulises Lima, a zsigeri realista költészeti mozgalom két alapítója elindul Mexikóvárosból, hogy felkutassa a mexikói forradalom után rejtélyes módon eltűnt költőnőt, a nagy szellemi elődöt, Cesárea Tinajerót. Húsz éven át követik a nő nyomát. Az őrült utazás során, amelyről ötvenkét szereplő számol be töredékesen és csapongva, eljutnak Mexikóból Izraelbe, Párizsba, Barcelonába, Los Angelesbe, San Franciscóba, Bécsbe és végül a polgárháború sújtotta Libériába is. Mi már nagyon várjuk, vajon milyen lesz, ha ezt a regényt színpadra állítja szeptemberben Kelemen Kristóf. A premierig még van időtök elolvasni a Vad nyomozókat, csak egy jó hosszú vonatút kell hozzá…
Enid Blyton: Rejtély a vonaton
(Kolibri Kiadó, fordította: Dudik Éva)
A brit írónő, Enid Blyton neve fogalom a gyerekirodalomban. Máig ő a legtöbb nyelvre fordított gyerekkönyvszerző, művei 90 országban olvashatók, és több mint 500 millió példányban keltek el világszerte. 1897-ben született Londonban, de inkább kerülte a nagyvárosi nyüzsgést. Dorset – ahol jó néhány Öt kölyök-történet is játszódik – az egyik kedvenc helye volt. Nagyon jól ismerte a fákat, virágokat, madarakat és a többi állatot, ami minden könyvében meglátszik.
Az Öt kölyök-sorozat könyveit kezdő olvasóknak ajánljuk, hiszen a sodró történetek, az elbűvölő szereplők, a gazdag illusztráció, a nagy betűk és a könnyen értelmezhető szöveg igazi élménnyé teszik az olvasást. És hogy ki az öt kölyök? Négy belevaló gyerek: Anna, Doma, Alex és Simon, valamint hűséges kutyájuk, Vacak, akinek kiváló szimata van a rejtélyek felkutatásához.
A sorozat harmadik részében – a Rejtély a vonaton című kötetben – egy kutyabemutatóról eltűnik egy értékes kiskutya, majd két gyanús alak bukkan fel a Somfalvára tartó vonaton. Ráadásul Vacakot alig lehet elrángatni mellőlük… A gyerekek nyomozni kezdenek, és bizony Vacak szimata ezúttal sem téved.