HZSK100, avagy kis könyvekben a nagyvilág


Azt hiszem, ma már alig akad, aki ne ismerné a Helikon Zsebkönyveket, és ne sorakozna jó pár a könyvespolcán ezekből a fekete gerincű kis kötetekből. A sorozatban a napokban jelent meg a 99., illetve a jubileumi 100. sorszámot viselő darab. Remek pillanat ez, hogy visszatekintsünk: hogyan is indult útjára a sorozat.

Bráder Edina írása a Nyugati tér blognak

2013-ban egy mindenki számára megfizethető, alapműveltségi könyvtárat vizionáltak a Helikon Kiadó munkatársai. Ezzel a szándékkal indult útjára 2015 márciusában a Helikon Zsebkönyvek. Az alapötlet a kiadóvezető, Szász Zsolt fejében született meg, ahogy mondja, „mindig is rajongtam a könyvsorozatokért, jó érzéssel tölt el, ha egységes formában tudhatom a polcomon a bizonyos tematikájú könyveket. Pályafutásom során több olyan sorozatot is elindítottam, ahol a rendezőelv a tematika (például a zene), vagy maga a szerző (Márai, Vonnegut, Weöres Sándor) volt. De mindig is szerettem volna továbblépni, és egy átfogóbb gyűjteményt összehozni. Bár hat éve kapható szinte hónapról hónapra újabb és újabb kötetnyi Zsebkönyv, az én régi álmom mégis inkább ma, a századik kötet megjelenésével válik valóra. Elmondhatom, hogy létrehoztunk egy monumentális sorozatot, melyben fontos alkotások, magyar és világirodalmi regények, filozófiai munkák kaptak helyet. Mindezt a mai napig elérhető áron kínáljuk. Szabó Levente borítótervei kötetről kötetre meglepnek, szerintem elképesztően jók.”

Az ötlet megszületése után a koncepciót még nagyjából másfél évig finomították a kiadóban – minden munkatársának egytől egyig nagyon hálás is érte a kiadóvezető –, megnéztek megannyi külföldi kiadó által gondozott zsebkönyvsorozatot, és ezek tükrében próbálták kitalálni, hogyan is nézne ki a Helikon saját gyűjteménye. Szabados Balázsnak, a kiadó akkori sajtósának is kedvenc projektje lett a HZSK: „ezzel a sorozattal dolgoztam legszívesebben, büszke vagyok rá, hogy hittem, hittünk benne”.

Azt már az első pillanattól tudták, hogy a mindenki számára elérhető sorozat egyik legmeghatározóbb eleme a könyvek ára. „Viszonylag hamar rögzítettük, hogy amíg csak lehetséges, egységes, 999 forintos áron szeretnénk adni a köteteket, de az is biztos volt az első pillanattól, hogy az olcsóság nem mehet a minőség rovására: mindenképpen vonzó, izgalmas külsőt szerettünk volna a zsebkönyveknekmondta Schultz Judit, aki induláskor a sorozat felelős szerkesztője volt. „Szerintem a magyar olvasók többségének egy új kiadású könyv pofátlanul drága, én is fontosnak tartottam, hogy azok is új könyvekhez juthassanak, akik erre nem tudnak alkalmanként több ezer forintot költeni” – teszi hozzá Balázs. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassák, több szempontot is figyelembe kellett venniük. „Kezdetben csak olyan műveket jelentettünk meg, amelyeknek már elévült a szerzői jogdíjuk, illetve a nyomdaköltség miatt a terjedelem is korlátozott volt, leginkább öt-hét, de maximum tíz ívnyi” — meséli Takács M. József, sorozatszerkesztő. Megtalálták ehhez a legköltséghatékonyabb nyomdai megoldást is: a tekercses nyomást. A technikai részletek után azonban még rengeteg másról is dönteni kellett: a méretről, a belív és a borító papírjáról, valamint fontos kérdés volt a dizájn is, így lett a HZSK-csapat tagja Szabó Levente grafikus is. „A sorozat indulása előtti évben raktam fel a netre az irodalmi klasszikusokhoz készített borítóimat, amit egy pár helyen, többek közt a Könyvesblogon is megosztottak. Ha jól tudom, így figyelt fel rám a kiadó. Szász Zsolt keresett meg azzal, hogy szeretnének egy zsebkönyvsorozatot indítani. Szinte azonnal megtaláltuk a közös hangot, és sikerült már az első pár tervvel lefektetni azokat a grafikai alapokat, amelyek mindmáig jellemzik a Helikon Zsebkönyvek arculatát.”

Izgalmas pillanat: 2015-ben megérkeztek a nyomdából az első zsebkönyvek
(bal szélen Szabados Balázs, mellette Szász Zsolt)

Egy sorozatnál mindig az a legfontosabb kérdés, milyen művek kerüljenek fel a kiadandó címek listájára. „Hosszas mérlegelés előzte meg a döntést, hogy hármasával jelenjenek meg a könyvek, és ebben a felosztásban törekedjünk a magyar szépirodalom–világirodalom–ismeretterjesztő irodalom hármasra. Nem egy újabb diákkönyvtárat akartunk elindítani, a kötelező olvasmányokra fókuszálva, inkább azt szerettük volna, hogy a fiatalok alapkönyvtára lehessen a sorozat” – mondja Schultz Judit, és ezt erősíti meg Takács M. József is: „a Helikon Zsebkönyvek minden műfajt igyekszik magába foglalni és minden lehetséges olvasóhoz szeretne szólni. Időről időre megjelennek kifejezetten ifjúsági művek is, mint például Lewis Carroll Alice Csodaországban című remekműve. Persze van némi átfedés a sorozat kötetei és a kötelező olvasmányok között, de ez elkerülhetetlen.

A kezdeti sikerek után lassan megjelentek a jogdíjas, hosszabb terjedelmű művek is a címek között. A 101. meg a 102. Helikon Zsebkönyv ezért lett A dzsungel könyve – két külön kötetben. Sok olvasó kérdezi, vajon ki dönt arról, mi és hogyan kerülhet be a gyűjteménybe. A kiadó munkatársai már a kezdetektől szoros együttműködésben válogatnak, ma Takács M. József munkáját Szász Zsolt és M. Nagy Miklós, a kiadó főszerkesztője is segíti, de Pál András, a könyves műhely sajtósa is javasol néha könyveket, sőt, előfordul, hogy az olvasók kívánságait is figyelembe veszik. Ettől lesz „ez egy igazi szeretetmárka”, ahogy Szabados Balázs fogalmazott.

A nagy négyes: a századik kötet megjelenését négy kiskönyvvel ünnepli a kiadó

Abban mindenki egyetért, hogy Szabó Levente borítói nagyban hozzájárultak a Helikon Zsebkönyvek sikeréhez. Maga a grafikus is a szíve csücskének tartja a sorozatot, és azt mondja, „amíg lesznek új Zsebkönyvek, mindegyik borítót én szeretném elkészíteni”. Abba is beavatott minket, hogyan dolgozik egy-egy terven. „A leggyakoribb kérdés az, hogy elolvasom-e az adott könyvet a tervezés előtt, és bár szeretnék ilyen olvasott lenni, de erre sajnos szinte soha nincs idő. Mivel a sorozaton belül többnyire klasszikusok jelennek meg, így szerencsére rengeteg információt találni a neten — ha pedig olyan könyvről van szó, ami friss megjelenés, akkor a Helikon kiváló szerkesztői, fordítói szoktak segíteni, hogy mik azok a történeti fordulópontok vagy hívószavak, amik a legjobban jellemzik az adott könyvet. Innentől fogva a tervezés már csak játék a szimbólumokkal. A munka alapvetően két jól elkülöníthető szakaszból áll, az első a vázlatolás, tervezés, a második pedig az elfogadott terv kivitelezése. Mindkét szakasznak megvannak a nehézségei, illetve szépségei — emiatt inkább az időzítésen múlik, hogy melyiket mennyire élvezem. Talán a Sakknovella a kedvencem a sorozatból, de általában jobban szoktak sikerülni a drámaibb könyvek borítói.

Drámaibb vagy könnyedebb, klasszikus vagy modern, magyar vagy külföldi szerző műve? Bármi jöhet, kíváncsian várjuk, mert ezek után mi mást is kívánhatnánk a kiadó munkatársainak és magunknak, olvasóknak is: még legalább 100 kötetnyi új Helikon Zsebkönyvet!