1908 júniusában egy szívszorító szerelmi drámáról beszélt egész Budapest. Gundel Károly, a híres étteremtulajdonos testvéréről, Gundel Jánosról szóltak a hírek, aki a korabeli lapok szerint azért lett öngyilkos, mert nem vehette feleségül szerelmét. Sal Endre, az Újságmúzeum és a Mi, magyarok című könyv szerzője a sorozat hamarosan megjelenő új kötetében – Mi, magyarok a századelőn – 51 szenvedélyes történetet tár az olvasók elé. Ebből olvashatnak most egy exkluzív részletet.
Ők voltak a magyar Rómeó és Júlia
A kedvesével tervezték el a drámai pillanatot, Gundel János előbb rálőtt imádott hölgyére, majd maga ellen fordította fegyverét. Ő azonnal meghalt, a szerelme viszont túlélte, hogy aztán három hónappal később kövesse a halálba a tragikus sorsú Gundel fiút.
Pedig minden olyan szépen indult. A jómódú Gundel famíliába született Gundel János azt tehette, amit szeret, így a festészet felé fordult egészen fiatalon. Azt mondják, tehetséges művész volt, több kiállítást is rendeztek a képeiből, ő pedig felvette a Göröncsér művésznevet, a képeit Göröncsér Gundel János néven szignózta.
A művészet hozta össze nagy szerelmével, Grünblatt Mátéfi Ilonával, akivel egy Dohány utcai festőiskolában találkozott. Hamar szerelemre gyúltak, Gundel János pedig szinte minden nap a lány tehetős szüleinél ebédelt az ötszobás Lipót körút 15. szám alatt található lakásban. A kapcsolatról az édesapjának, Gundel Jánosnak is mesélt, ám az apa nem akarta, hogy a Gundel famíliába kerüljön a lány. Mindez búskomorrá tette a 26 éves festőművészt és szerelmét, hiszen házasságot akartak, és gyerekeket. Így érkeztünk el a tragikus naphoz. 1908. június 13-án Gundel János szokás szerint elment a Lipót körúti nagypolgári lakásba, ám azt csak ő és a szerelme tudta, mi fog következni.
A lány szüleivel ebédeltek, kedélyesen beszélgettek. Aztán ebéd után Ilona édesapja lement egy kávéházba, az édesanyja lepihent, a szerelmespár pedig a lány hálószobájába ment. Készültek az öngyilkosságra. Gundel János zsebében ugyanis már az ebéd alatt ott lapult a revolvere és a búcsúlevél, amit együtt írtak a lánnyal.
Amikor aztán kettesben maradtak, átölelték egymást, hosszú, forró csókot váltottak, majd a festőművész elővette a pisztolyt, és rálőtt imádott szerelmére, a következő pillanatban pedig maga ellen fordította a fegyvert.
A lövések után nem sokkal érkezett a szobába Ilona édesanyja. A férfi ekkor már nem élt, a szerelme viszont igen. A lányt a Herczel Szanatóriumba szállították. A kiérkező rendőrök aztán a halott Gundel fiú zsebében a búcsúlevelet is megtalálták, amelyen május 23-i dátum állt, tehát hetek óta készültek arra, hogy ha nem lehetnek házasok, akkor inkább nem kérnek ebből a sokszor érthetetlen földi világból.
Íme a szívszorító levél: „Ne tartsanak felettünk semmiféle egyházi szertartást. Égessenek el együtt és szórják szét a hamut, de semmi esetre se tegyék el. Ne nyomtassanak partecédulát, ne adjon senki semmiféle virágot vagy koszorút, mert a babér azt illeti meg, akinek a halálba sikerült minket kergetnie. Aláírás: Mátéfi Ilona, Göröncsér Gundel János.”
Gundel János nyolc búcsúlevelet küldött szét a barátainak. Az egyiknek azt írta: „Az apám sosem fog a házasságba beleegyezni. Azt nem bánná, ha a leány a szeretőm lenne, de azt már nem engedi meg, hogy feleségül vegyem.”
Grünblatt Mátéfi Ilona a hosszas kezelések után végül felépült. Lelkileg viszont képtelen volt megemészteni, hogy a szerelme meghalt. Mikor kiment a temetőbe, minden alkalommal virágszirmokkal hintette be a férfi sírkövét. Aztán egy szeptemberi vasárnapon együtt ebédelt a család. A lány azt mondta, lepihen. Kivárta ugyanazt az órát, amikor szerelme még június 13-án meghalt, és főbe lőtte magát az addig a szobájában rejtegetett pisztollyal. Néhány hét múlva halt meg, és az utolsó kívánságának megfelelően a Gundel család sírboltjába, Gundel János mellé temették el.
A budapestieket olyannyira megviselte a pár drámája, hogy több meg nem értett szerelmes is öngyilkosságot követett el. Egy ismert színésznő is a hír hallatán döntötte el, hogy végez magával. Görbe Lili – akit súlyos betegsége parancsolt le a színpadról –, amikor olvasta az újságokban, hogy mi történt, azt mondta a barátnőjének, irigyli a szerelmespárt, mert nekik volt bátorságuk megtenni. Neki is lett, pisztollyal lőtte magát mellbe.
A szerelmespár haláláról Ady Endre is írt a Budapesti Naplóban: „Emberek élnek közöttünk, akik Jókai által és szerint élnek, aranyködben. Az örök magyar romantika, az áldott cifra, hazudozó életszépség nem halt meg. Ők se a világban éltek Gundel-Göröncsér és Máté Ilona. Máté Ilona, aki most úgy ment el halott vőlegényéhez, mint ahogy Jókai írta volna.”
A szívszorító szerelmi drámáról még egy ideig beszéltek a pestiek. Aztán jöttek a mindennapok, később pedig az I. világháború, és minden megváltozott. Gundel Jánosra és Mátéfi Ilonára viszont ma már nem emlékszik senki. Pedig ők voltak a magyar Rómeó és Júlia…
A Gundel család
Idősebb Gundel János a magyar gasztronómia egyik atyja volt. 1869-ben a Király utcai Bécsi Sörházzal alapozta meg a hírnevét, később a Virágbokor vendéglővel is ismert lett, majd 1875-ben megvette az Erzsébet Királyné Szállodát. A fiai közül Károly volt az, aki tovább vitte a vendéglős vonalat, s ő virágoztatta fel a városligeti Gundel éttermet, amely ma is patinás helynek számít.
A Gundel család híres vendéglős família, de más területen is maradandót alkottak a leszármazottak. Elég, ha csak azt vesszük, hogy Latinovits Zoltán, Bujtor István és Frenreisz Károly is a népes Gundel család leszármazottja. És ne feledkezzünk el a népszerű riporterről, Gundel-Takács Gáborról sem, aki amúgy szenvedélyesen gyűjti a Gundel vendéglőhöz kapcsolódó relikviákat.