Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan véget is ért a nyár. Beköszöntött az esernyők, kötött pulcsik, pihe-puha pokrócok, vadgesztenyék, teák és pumpkin spice latték időszaka. Ilyenkor két dolgot tehet az ember: a langyos őszi napfényben meghódítja a közeli hegyeket és pihenésképpen egy-egy szimpatikus fa tövében olvas, vagy bekuckózik egy szürke, esős napon, hogy megnézze a kedvenc könyve alapján készült sorozatot.
E heti ajánlónkban 5 olyan könyvet hoztunk, amelyekkel útnak indulhattok napfényes hétvégéken, vagy a szomorú, szürke estéken végignézhetitek a belőlük készült sorozatot. Aztán persze jól megbeszélhetitek, melyik volt jobb, a könyv vagy a sorozat?
Elena Ferrante: Briliáns barátnőm és Az új név története
(Park Könyvkiadó, fordította: Matolcsi Balázs)
Elena Ferrante Nápolyi regények tetralógiáját 2016-ban kezdte el kiadni a Park Könyvkiadó magyarul, 2019 őszén jelent meg az utolsó, 4. kötet, Az elvesztett gyerek története. Eközben, 2017 elején bombaként robbant a hír, hogy az HBO, a RAI FICTION és a TIMVISION koprodukcióban nyolcrészes sorozatot forgat a Briliáns barátnőm című első kötetből. A szereplőválogatásból szinte „állami esemény” lett, Nápoly teljesen felbolydult, amikor kiderült, hogy a közreműködőket helyben szeretnék megtalálni. A casting nyolc hónapon keresztül zajlott, a meghallgatásokon csaknem 9000 gyerek és 500 felnőtt vett részt Campania régió minden szegletéből. Végül két újoncra, Elisa Del Genióra és Ludovica Nastira esett a választás, hogy megformálja a két főhőst, a kislány Elenát és Lilát. A forgatás során a lányok idővel átadták a stafétabotot két tinédzser színésznőnek, az Elenát alakító Margherita Mazzuccónak és a Lilát játszó Gaia Giracénak. A Briliáns barátnőmben összesen több mint 150 színész és 5000 statiszta szerepel. Az első évadról készült werkfilm ebben a cikkünkben nézhető meg.
A második évad, Az új név története premierje 2020 februárjában volt. Ezt követően a karantén idején, amikor igazán ki voltunk éhezve a jó hírekre, kettő is érkezett Ferrantéék háza tájáról. Egyrészt bejelentették, hogy leforgatják a harmadik évadot az Aki megszökik és aki marad című kötet alapján, valamint ekkor hozták nyilvánosságra, hogy A felnőttek hazug élete című új regényből pedig a Netflix és a Fandango gyárt közösen sorozatot.
Philip Roth: Összeesküvés Amerika ellen
(Helikon Kiadó, fordította: Sóvágó Katalin)
1940-ben Franklin D. Roosevelt elveszíti az amerikai elnökválasztást. Vetélytársa, a nemzeti hősként számontartott világhírű pilóta, Charles A. Lindbergh lesz az ország első embere, aki merőben más politikát folytat, mint elődje. Radikálisan ellenzi az európai háborúba történő beavatkozást, szimpatizál a náci Németországgal, sőt, a beiktatását követően úgy garantálja Amerika semlegességét, hogy egyezséget köt a Führerrel. A változások miatt az Egyesült Államokban erősödik a nacionalizmus, a hitleri terror árnyéka vetül az országra, a hétköznapok részévé válik az antiszemitizmus, és mindennapossá lesz az erőszak, mivel egymásnak feszülnek a különböző társadalmi csoportok. Célzott kitelepítések kezdődnek, az amerikai zsidóság egyre nagyobb félelemben él, a politikai közbeszéd fasiszta-antiszemita szólamai a propaganda közvetítésével átszivárognak a hétköznapokba, és végül véres zavargásokhoz vezetnek…
Az Összeesküvés Amerika ellen egy New Jersey-i zsidó család kálváriáján keresztül mutatja be, miképp képes a populista politika a „béke” jelszava alatt háborús pszichózisba taszítani és önmaga ellen fordítani egy egész nemzetet. Philip Roth, az amerikai prózairodalom egyik legjelentősebb szerzője – az Amerikai pasztorálért 1997-ben Pulitzer-díjat is kapott – óriási sikert aratott alternatív történelmi regényével: 2005-ben elnyerte az Amerikai Történészszövetség díját a „2003–2004-es év kiemelkedő amerikai témájú történelmi regényéért”, valamint a W. H. Smith Awardot: a díj negyvenhat éves történetének egyetlen szerzője, aki kétszer is megkapta az elismerést. A regényből készült hatrészes sorozat 2020-ban jelent meg az HBO forgalmazásában, Winona Ryder, Anthony Boyle és Zoe Kazan szereplésével.
Margaret Atwood: Alias Grace
(Jelenkor Kiadó, fordította: Csonka Ágnes)
„Az igazság meghatározhatatlansága – a bevándorlóellenes nézetekkel és a társadalmi különbségekkel együtt, amelyek átszövik a történetet – ismerős lehet a nézőnek a fake news korában, amikor a női történetek bizonyíthatóságára amúgy is különös figyelem irányul.” – írta Lucy Mangan a The Guardianben Margaret Atwood Alias Grace című regényéből készült minisorozatról.
A kanadai író valós történelmi eseményen alapuló regényéből 2017-ben készült tévésorozat, ugyanabban az évben, amikor A Szolgálólány meséje is debütált, a HULU-n. Bár mindkét Atwood-regény alapvetően a nők sorsát, alávetettségét és elnyomását állítja a középpontba, A Szolgálólány meséje disztópikus cselekményével szemben az Alias Grace a 19. század közepén játszódik, és a Kanadába emigrált, ír származású Grace Mark történetét dolgozza fel. Grace állítólagos szeretőjével együtt végzett munkaadójával és annak házvezetőnőjével, bár erre nem emlékszik. Elmeállapotára hivatkozva a halálbüntetés helyett életfogytiglanra ítélik, egy fiatal és feltörekvő orvos pedig elhatározza, hetente leül beszélgetni a lánnyal, hogy kiderítse az igazságot. Beszélgetéseikből kibontakoznak a 19. századi mindennapok, Grace történetét megismerve feltárul előttünk, olykor mennyire abszurd tudott lenni a nők helyzete.
Deborah Feldman: Unortodox – A másik út
(Libri Kiadó, fordította: Getto Katalin)
Itthon és külföldön is hatalmas könyvsiker lett Deborah Feldman memoárja, az Unortodox, amely a williamsburgi haszidok zárt világába enged betekintést. A külvilág számára szinte ismeretlen szokások, vallási előírások és szabályok szervezte közösséget maga mögött hagyó fiatal lány története a filmkészítőket is megihlette, a Netflix minisorozatot készített belőle, ami rekordokat döntött, és nemcsak a nézők, hanem a kritika tetszését is elnyerte. Nyolc kategóriában jelölték Emmy-díjra: Maria Schrader meg is nyerte a legjobb minisorozat-rendezőnek járó elismerést. Akit érdekel Deborah Feldman további sorsa, hogyan tud új életet kezdeni valaki, aki egy ennyire sajátos törvények szerint működő közegben nevelkedett és sokáig nem is ismert más életformát, aki épp ezért nem igazán mozgott otthonosan abban a társadalomban, ami a többség számára evidensen létezik, az jövő tavasszal magyarul is elolvashatja majd a memoár folytatását, az Exodus – Hogyan találtam meg a saját utam, miután kiléptem a haszid közösségből című kötetet.
Tonke Dragt: Levél a királynak
(Kolibri Kiadó, fordította: Wekerle Szabolcs)
Egy lebilincselő történet a gonosszal vívott harcról, lovagiasságról, bátorságról és az igaz barátságról. A 16 éves Tiuri épp a lovaggá ütése előtti éjszakán rejtélyes megbízatást kap: el kell vinnie egy levelet a szomszédos birodalom királyának – az üzeneten egy ország sorsa múlik. Útja elején még csak nem is sejti, mennyi veszélyes kaland, megpróbáltatás vár rá, és hány ellenséggel kell megküzdenie, ha véghez akarja vinni a feladatot, amivel a Fehérpajzsos Fekete Lovag bízta meg.
A Levél a királynak című lovagregényt az elmúlt ötven év legjobb ifjúsági könyvének választották Hollandiában, Tonke Dragtot, irodalmi munkásságának elismeréseként 2001-ben lovaggá ütötték. A könyv alapján pedig a Netflix készített sorozatot. Mennyire aktuális még a lovagtéma 2020-ban is, és hogyan neveljünk lovagot egyszerűen? Sárvári Györgyi, három kisfiú anyukája, meseíró és pszichológus blogunkra írt cikkeiből mindkét kérdésre választ kapunk itt és itt.