Szlenges nyelv kommentekkel


Vajon milyenek lennének a történelmi figurák saját maguk készítette portréi? A tavalyi év egyik kiemelkedő, innovatív, gyerekeknek, fiataloknak szóló könyve, a 25 szelfi az Árpád-korból után újabb történelmi figurák között találjuk magunkat: megjelent Lőrinc László 25 szelfi a török korból című kötete is. Korábban a könyvek illusztrátorát, Rátkai Kornélt kérdeztük alkotásról és kedvenc szereplőiről, most a szerző írt nekünk a szelfiskönyveiről.

Lőrinc László írása a Nyugati tér blognak

„Ne fogjon senki könnyelműen történelmi szelfiskönyv pengetésihez” – írta Petőfi Sándor, és milyen igaza volt. Lehet különben, hogy „szelfiskönyv” helyett „húrokat” írt, de végülis egyre megy. Ha még nem csináltál eddig ilyet, akkor járatlan úton jársz, és nehéz lesz a dolgod. Ha már a második hasonlóba fogsz – akkor még nehezebb. Ugyanis lehet, hogy tudod már, hogyan találd ki, ki és kivel legyen egy-egy fejezetnyitó történelmi szelfin, és ezt hogyan írd körbe a grafikusnak. Hogy hogyan fűzz hozzá kommenteket és mennyit, hogy se sok, se kevés ne legyen. Hogy hogyan legyen a fejezetlezáró magyarázat velős, érthető és talán olvasható is. Vagyis azt hiszed, a rád leselkedő sárkánynak az összes fejét rutinosan levágtad. És ekkor tör rád egy teljesen új sárkány: a bizonytalanság. Nem szoktak hozzá vajon az olvasók ehhez a dologhoz, és nem fogják unni, ha még 25 szelfi zúdul a nyakukba? Vajon a szlenges nyelvvel, kommentekkel el lehet hajókázni a visszafogott unalmasság Szküllája és az erőltetett jópofáskodás Karübdisze között? (Ezek ókori sziklák voltak.) Meg tud jelenni az új kötet a karantén idején, mikor a nyomdászok éppúgy otthon kuksolnak, járványjelentéseket böngészve, mint a könyvesbolti eladók? Ez tehát az első fontos munkaszakasz: az ún. tépelődés, néhány hónap alatt meglehetsz vele, ha igyekszel. Ezután jön a második, amit nevezzünk vergődésnek. Milyen szelfik legyenek benne? Jó, a szelfik gyakori fajtái, híresemberrel találkozós, buliszelfi, kajaszelfi, turistanevezetességnél készült kép nyilván nem maradhat el. De melyik történeti témához melyik típus lenne jó? Aztán mi legyen még? Egri nők? Ezt már mindenki ismeri. Fejjel lefelé felakasztott Zsigmond király és a középkori orvoslás? Ez meg túl szokatlan. A korona elrablása? Hát krimi ez?

Sok ötlet a vergődés során zöld lámpát kap, de számos téma a sarokban szipog, mert kimaradt. („Jól van, a következő kötetbe még valahogy bekerülhettek, majd értesítelek” – vetem oda nekik.) Ezek után következik az ún. elkalandozgatós szakasz. Amikor azt hiszed, hogy minden témát jól ismersz, hiszen épp azért választottad, de mikor a részleteknek utánanézel, kiderül, hogy minden másképp van, és különben is rengeteg témához nem tartozó, de érdekes információval találkozol, nem beszélve a keresgélés közben eléd kerülő egészen más témájú cikkekről, bejegyzésekről, amiket nem lehet nem elolvasni. Előfordulhat, hogy már napok óta olvasgatsz Boldog Özsébről, mikor kiderül, hogy valójában ő nem is élt. Elkalandozgatni lehet neten, könyvekben, lehet ülve, fekve, utazva, vagy ágyban villanyoltás előtt, bár utóbbi esetben a vastagabb összefoglalókötetek kerülendők, mert behorpasztják a mellkasod. Az is fontos, hogy ne kanyarodj el a könyvespolc takarítása felé, és a hátra beesett, évek óta hiába keresett és pont most előkerülő, más témájú könyvek se csábítsanak el. Ha a vergődés, tépelődés és elkalandozgatás hónapjain túljutottál, akkor jön az ún. megírás: egy-egy szelfi kommentekkel együtt néhány óra alatt elkészül. Majd újabb hosszabb szakasz következik, az ún. vacakolás: összefoglaló szöveg megírása (Hogy volt… címmel), a szövegek meghúzása (durván a felére), a szakmai lektor javaslatai alapján történő újabb módosítás, Kornél illusztrációinak megnézése (sok időt elvisz a nevetgélés).

Rátkai Kornél illusztrációja a 25 szelfi a török korból című kötetből

Aztán változtatások javaslása a képeken, a szövegek további rövidítése, a változtatott képek ellenőrzése (plusz nevetgélés), még pár apró húzás a tördelő kérésének megfelelően, az újabb képek ellenőrzése, a hátlapszöveg véleményezése, a hosszú és félrevezető fejezetcímek átírása – mindezzel röpke néhány hónap alatt megvan az ember. És mikor már azt hiszed, kész, akkor szólnak, hogy jöhetne a harmadik kötet. De nem baj, hiszen mindez a karantén idején történt, így a harmadik rész első új témája már meg is van: hogyan küzdött Rákóczi Ferenc fejedelem a pestissel. És a többi téma? Nos, azok ügyében kezdődhet a vergődés, tépelődés, elkalandozás és vacakolás. Apróság, de fontos: a megírást sem szabad elfelejteni.